Az imádkozó sáska megjelenése igen jellegzetes, akár ijesztőnek is mondható, fogólábainak sajátos tartása könnyen felismerhetővé teszi bárki számára.

Az imádkozó sáska jellemzői

Az imádkozó sáska a sáskákkal csupán névrokonságban áll, ezért hazánkban ájtatos manónak is szokták nevezni. Az imádkozó sáska latin neve Mantis religiosa, ami azt jelenti, hogy vallási jós. Az ókori görög költő, Theokritosz nádszálak között ülő jósként írt a rovarról, a muszlim hagyományban pedig azt gondolták az imádkozó sáskáról, hogy fogólábaival mindig arrafelé mutat, amerre Mohamed próféta szülőhelye, Mekka található.

Ezek a rovarok szívesen tanyáznak füves-bokros területeken, kedvelik a meleget, a napsütést, a kopár földek viszont nem vonzzák őket. Hazánkban is a gyepes élőhelyeken, a füves domboldalakon érdemes keresni az imádkozó sáskákat, de megfigyelésüket óvatosan végezzük, az imádkozó sáska ugyanis Magyarországon védett fajnak minősül. Természetvédelmi értéke 5000 forint.


Sokan azért tartják ijesztőnek az imádkozó sáskát, mert viszonylag nagy méretéhez  bizarrnak tűnő testi adottság párosul: fogólábait úgy tartja, mintha imára kulcsolná össze, valójában azonban a rovar fegyverként használja első, hajlított alakú végtagjait. Ezek már csak a rajtuk elhelyezkedő tüskék miatt sem nyújtanak kellemes látványt. Mindemellett az imádkozó sáska elsősorban megnyúlt előtoráról ismerhető fel, illetve jellegzetesen zöldes vagy barnás színezetéről, aminek köszönhetően képes olyan hatékonyan beleolvadni a környezetébe, hogy a táplálékát jelentő egyéb rovarok sokszor egyenesen rámásznak, hogy aztán a következő pillanatban már prédává is váljanak.

imádkozó sáska

Sokan azért tartják ijesztőnek az imádkozó sáskát, mert viszonylag nagy méretéhez  bizarrnak tűnő testi adottság párosul – fotó: Shutterstock

Az igazán ijesztő látványt a nőstény imádkozó sáskák nyújtják, melyek nagyobbak és zömökebbek is, mint a hím egyedek. A nőstények testhossza a 8 cm-t is megközelítheti, potrohuk pedig erősen felduzzadhat a benne tárolt petéktől. Ezzel szemben a hím imádkozó sáskákra a karcsúság jellemző, termetük apróbb, testük hossza 4 és 5 cm között van, szemeik mérete viszont túltesz a nőstényekén.

Emellett elég hátborzongató az is, hogy az imádkozó sáskák fején az előre irányuló, összetett szemeken kívül további három szem található, valamint hogy ezek a rovarok gyakorlatilag bármilyen irányba képesek elfordítani a fejüket, így anélkül figyelhetik meg a környezetüket, hogy helyet változtatnának.

Mivel és hogyan táplálkozik az imádkozó sáska?

Az imádkozó sáska csillapíthatatlan étvágyú ragadozó. Általában röpképes rovarokat zsákmányol, sem a szöcskéket, sem a sáskákat nem kíméli, de rokonait, a csótányokat is  levadássza és elfogyasztja. De nemcsak rovarokkal, hanem madárfiókákkal, kisebb denevérekkel, kígyókkal, békákkal, gyíkokkal, esetleg egerekkel is táplálkozik, néha pedig még kolibriket is elejt, ezeknek ráadásul az agyát kedveli legjobban elfogyasztani.

Az imádkozó sáska azonban nem egyszerűen ragadozó, hanem egy igazi stratéga, amikor vadászik. Amellett, hogy könnyen beleolvad a környezetébe és csapdát állít leendő áldozatainak, hintázó mozdulatot végez, így ugyanis el tudja hitetni a környezetével, hogy csupán egy falevél, amelyet a szellő fújdogál. De az is előfordul, hogy ő cserkészi be a prédát: először ügyesen és észrevétlenül a közelébe férkőzik, majd a megfelelő pillanatban elrugaszkodik, és ráveti magát. Mindig tüskés fogólábaival ragadja meg a zsákmányt, hogy aztán biztosan tarthassa, miközben bekebelezi.

Kell tartanunk az imádkozó sáskától?

Alapvetően nem, bár előfordult már olyan eset, amikor egy imádkozó sáska megharapott valakit, de ilyesmire nagyon ritkán kerül sor, az imádkozó sáskák ugyanis sem prédájuknak, sem pedig ellenségeiknek nem tekintik az embereket, esetleg akkor támadnak rájuk, ha fenyegetve érzik magukat általuk. Ilyen esetben sem biztos, hogy harapnak, az is előfordulhat, hogy fogólábaikkal ragadják meg valahol az embert, és amennyiben a rovar nagyobb méretű, a tüskés fogása csípéshez hasonló érzést válthat ki. Azonban ha megharap vagy megcsíp valakit az imádkozó sáska, fontos tudni, hogy mérget akkor sem juttat a szervezetünkbe.

Az imádkozó sáska szaporodása

Az imádkozó sáska párzási és szaporodási időszaka nyár végére tehető. A petékből frissen kikelt ivadékok nagyon hasonlítanak a már kifejlett példányokra, ám kisebbek náluk, valamint még szárnyaik sincsenek.

Bizonyára mindenki hallotta már azt, hogy a nőstény állat a párzást követően, rosszabb esetben pedig párosodás közben kivégzi a hímet, majd el is fogyasztja, ez azonban így nem teljesen igaz, "csupán" az esetek 13–28 százalékában.

És hogy mi ennek az oka? Az imádkozó sáskáknak azért van szükségük arra, hogy olykor párosodás közben kannibalizmushoz folyamodjanak, mert a nőstény állatok ezáltal olyan aminosavakhoz jutnak hozzá, amelyek révén jelentősen több petét képesek lerakni az együttlétet követően.

Forrás: greendex.hu