A második téli hónap országszerte jelentősen enyhébb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet a Dunántúlon 3-4 °C-kal haladta meg a sokévi átlagot, a Dunától keletre eső területeken még ennél is nagyobbak voltak az eltérések, a Tiszántúlon jellemzően 5 °C körüli, sőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti harmadában 6 °C-ot elérő anomáliák is adódtak, ahogy az alábbi térképen látható.
A januári középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: OMSZ
Január első napjaiban folytatódott a december végét is jellemző, szélsőségesen enyhe, kifejezetten tavaszias időjárás. Bár pár fokkal visszaesett a hőmérséklet, de még így is 6-8 fokkal a sokévi átlag felett maradt a hónap jelentős részén.
Figyelemre méltó, hogy a hónap első heteiben a napi legalacsonyabb hőmérséklet gyakran magasabb volt az átlagos napi maximumoknál – hétköznapibb megfogalmazásban –, az éjszakák gyakran enyhébbek voltak az átlagos nappaloknál. Erősebb lehűlések a hónap utolsó harmadában voltak, de a hőmérséklet akkor sem süllyedt nagyobb területen és tartósabban a sokévi átlag alá, amit a mellékelt grafikon is mutat.
A januári napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
Újév napján mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. Január 1-jén, a Baranya vármegyei Sellyén 18,9 °C-ot regisztráltak kora délután, ami több mint 1 fokkal magasabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az éppen egy évvel korábban, 2022. január 1-jén, a Somogy vármegyei Főnyeden rögzített 17,5 °C-nál. Ugyanakkor ezen a napon korántsem volt az egész országban szélsőségesen enyhe idő. Az Északi-középhegység környezetében sokfelé +5 fok közelében maradt a hőmérséklet maximuma, míg a Dunántúl déli részein nagy területen a 15 fokot is meghaladta.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. január 1-jén – forrás: MeteoPlaza
A decemberben kezdődött rendkívül enyhe, időnként kifejezetten tavaszt idéző időjárás megzavarta a kisebb hőigényű növények nyugalmi időszakát, a korai virágzású gyümölcsfák, cserjék életfolyamatai beindultak, amit főleg a Dunántúlon jelzett sokfelé – többek között – virágzó mogyoró.
Az őszi vetések áttelelését nem befolyásolta jelentősebb mértékben az enyhe idő, de kedvezőtlen hatása, hogy a növénybetegségek kórokozói és a rovarkártevők kevésbé gyérültek. Mivel nem volt tartós, szélsőségesen hideg idő, ami komolyabb mértékben veszélyeztette volna a növényeket, fagykárok ebben a hónapban nem keletkeztek. Legtöbb helyen 30-án volt a legerősebb lehűlés, de -10 foknál erősebb fagyot nem mértek a meteorológiai állomásokon, ahogy a 4. ábrán is látható.
A legalacsonyabb januári hőmérsékletet ekkor regisztrálták a Nógrád megyei Zabarban. Az akkor és ott mért -9,4 °C jelentősen, közel 20 fokkal marad el az ehhez a naphoz tartozó rekordtól, az 1950-ben, Putnokon mért -27,5 °C-tól.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. január 30-án – forrás: MeteoPlaza
A 2022-es száraz nyár után kívánni se lehet többet egy csapadékos télnél. Ez a kívánság a tél eddigi részében mindenképpen teljesült, a csapadékos decembert egy még csapadékosabb január követte. Szinte mindenütt több esett az átlagosnál, annál szárazabb területek csupán a Fertő tó környékén voltak.
Az ország jelentős részén, közel háromnegyedén az átlagos mennyiség dupláját meghaladó mennyiséget, 60 mm-nél is többet regisztráltak, sőt a Dunántúl déli felén, illetve az országot délnyugat-északkelet irányban átszelő, széles sávban a 100 mm-t is meghaladta a csapadékösszeg, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A januári csapadékösszeg 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A csapadék jelentős része két – néhány napos – időszak során esett le. A 8-a, 9-e körüli kiadós, országos esők után, 5-6 szárazabb napot követően, 15-e és 23-a között egy hullámzó frontrendszer, illetve a rajta képződő ciklon ismét áztató esőket, a korábbinál is több csapadékot hozott. A többnyire lassú esők során a víz nagy része a földbe szivárgott, ami egyre többfelé, egyre mélyebben telítetté vált, az Alföldön sokfelé belvíz keletkezett, a mellékelt térkép tanúsága szerint sokfelé kellett belvízvédelmi készültséget elrendelni.
Belvízvédelmi készültségi fokozatok 2023. január végén – forrás: Vízügyi honlap
Az esőket főleg nyugaton és északon váltotta fel sokfelé átmenetileg havazás. A Dunántúl északi részén, a Mecsek környékén és az Északi-középhegység környezetében 20-a és 24-e között átmenetileg néhány cm-es hótakaró alakult ki, az ország nagy részén azonban hó nélkül maradtak az őszi vetések, kissé hosszabb ideig csak a magasabb hegyekben maradt meg a hó. Január utolsó hetében sem volt eseménytelen az időjárás, de nagy területen, jelentős mennyiségű csapadék már nem esett, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A januári napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A kiadós csapadék következtében, a decemberi növekedés után januárban még jelentősebben gyarapodtak a talaj vízkészletei. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma a kiadós esők után átmenetileg mindenütt elérte a telítettséget, ahol nem tudott a víz a talajba szivárogni, belvíz alakult ki.
Bár az utolsó héten a kevésbé csapadékos időjárás hatására kissé csökkent a nedvességtartalom, a hónap végén szinte az egész országban 90% felett maradt ebben a rétegben.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma január végén – forrás: OMSZ
A mélyebb rétegek a leszivárgás következtében legtöbb helyen telítetté váltak. Az 50-100 cm-es mélységben csak a Fertő tó környékén és az északnyugati határszélen és Szeged környékén volt 90% alatt a növények számára hasznosítható víztartalom aránya.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma január végén – forrás: OMSZ
A talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke csak igen kis területen, az északnyugati határszélen és Csongrád vármegye egyes részein haladta meg a 10 mm-t, az ország túlnyomó részén csak pár mm volt a hónap utolsó napján, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya január végén mm-ben – forrás: OMSZ
Az előzőhöz hasonlóan a második téli hónap időjárása sem hozott megpróbáltatásokat az áttelelő növények számára. Bár az őszi vetések ebben a hónapban is tartós hótakaró nélkül maradtak, olyan erős lehűlés nem volt, ami kifagyást okozott volna. A gyümölcsösökben, szőlőkben sem keletkeztek fagykárok. Problémát inkább az enyhe időjárás okozhatott, a mélynyugalmi állapot megzavarásával.
Másik kedvezőtlen hatás, hogy a növényi kórokozók, kártevők áttelelését is segítette az enyhe időjárás. A talaj nedvességviszonyai kedvezően változtak, de az Alföldön sokfelé kialakult belvíz károsíthatja az őszi vetéseket.
