A tavaszi fagyok miatt egyes szimulációk a 2050-2060-as évtizedre a maihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termést mutatnak – derült ki az MCC Klímapolitikai Intézet elemzéséből. A gazdák egyre többször tapasztalják tavasszal, különösen március végén, illetve áprilisban, hogy a korai érésű, korai virágzású és rügyfakadású gyümölcseik elfagynak – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, az intézet vezető kutatója.
A korai érésű, korai virágzású és rügyfakadású gyümölcsök elfagyhatnak – fotó: pixabay.com
Mivel a telek egyre enyhébbek, így lényegesen hamarabb indul meg a nedvkeringés, rügyfakadás és virágzás. Ezek mellett megjelent az úgynevezett polar vortex-hatás, ami azt jelenti, hogy a sarkvidéki levegő egyre többször "szakad rá" Európára tavasszal, ami hatalmas károkat tud okozni, – szárban, rügyben, virágban egyaránt – amikor a növények már megindultak.
A tavaszi fagyok összességében az elmúlt 15 évben 20-25 százalékkal csökkentették a magyarországi gyümölcstermesztést
– mondta a kutató, hozzátéve, hogy az összes időjárási körülmény megközelítőleg 5000 milliárd forint kárt okozott a magyar agráriumnak, a gazdáknak és az államnak is.
Kovács Erik utalt arra is, hogy a jelenlegi klímaszimulációk alapján egyre enyhébbek lesznek a telek, a tavasz egyre hamarabb fog kezdődni – ez a tendencia már az elmúlt 30 évben is megfigyelhető volt és tovább fog folytatódni.
Amennyiben az intenzív melegedés továbbra is ilyen ütemben halad, a rügyfakadási időszakok még korábbra fognak tolódni, ami a legpesszimistább forgatókönyvek szerint is azt jelenti, hogy akár 30-35 nappal korábbra lesz tehető, például a szőlő, a meggy, a kajszibarack, illetve az alma esetében.
Hozzátette, ez még önmagában nem jelentene problémát, a gond inkább azzal van, hogy az éghajlat nem képes követni a növények fenológiai eltolódását.
Amikor jönnek a kisebb hideghullámok – azaz a pár napig tartó reggeli fagyok – óriási pusztítást fognak végezni a mezőgazdaságban. Sőt, az alacsonyabb dombsági és síksági területeken a maihoz képest a 2050-es, 2060-as évtizedekre akár 85-90 százalékkal kevesebb termést is mutatnak az előrejelzések.
A vezető kutató arról is beszélt, hogy a fagy ellen nagyon nehéz védekezni, vagy a fagykárokat megelőzni. Mint mondta, léteznek különböző módszerek, amiket már hosszú ideje alkalmaznak, például a meszelés, vizes permetezés, légkeveréses fagyvédelem és a füstölés, de ezek már nem mindig elegek a változó klimatikus és környezeti körülmények ellen.
Mint fogalmazott egyszerre kell az aktív védekezési, technológiai formákat használni (ezek jellemzően precíziós, illetve különböző agrármérnöki, agrártechnológiai módszerek), megfelelő talajvédelmet alkalmazni, a talajadottságokat kihasználni, valamint az ideális klímareziliens fajokat kiválasztani.
_fill_540x300_0.jpg)
