A zivatarok legveszélyesebb kísérőjelensége a szélvihar mellett a jégeső.  2022. május 25-én is volt módunk az ország egyes területein megtapasztalni a pusztító erejét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara talajgenerátoros jégkármérséklő rendszere országszerte működött, így a jégszemek mérete Magyarországon jellemzően a 4-5 cm-t érte el, míg a határainkon túl jóval nagyobb károk keletkeztek, ott autók szélvédőit törte be a jég. Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában a jégszemek mérete elérte a 7 centimétert is.

jég

A jégszemek mérete Magyarországon jellemzően a 4-5 cm-t érte el – fotó: pixabay.com

Mi a jégeső?

A jégeső szilárd, változatos méretű és formájú jégdarabokból álló csapadék, ami csak heves záporok alkalmával  hullik, - kialakulásában a felhőn belüli heves feláramlásnak van szerepe. A feláramlások esőcseppeket szállítanak magukkal a légkör extrém hideg rétegeibe, ahol azok szilárd halmazállapotúvá fagynak. Azt, hogy kialakul-e jégeső, az dönti el, hogy a felhőben a jégszemek mekkorára tudnak megnőni, ugyanis egy bizonyos mérethatár fölött a jégszem már nem képes  zuhanás közben elolvadni. így a talajra szilárd halmazállapotban hullik.

A jégszemek jellemzően apró, fagyott vízcseppekből álló csírákon vagy finom jégszemcséken, más néven graupel szemeken alakulnak ki, de néha idegen anyagot is tartalmazhatnak - kavicsot, levelet, rovarokat - amiket a zivatarfelhőbe az erős feláramló szelek emeltek fel.


A  jégesőt okozó zivatarfelhő

Ahhoz, hogy a jégesőt okozó zivatar  kialakuljon erős feláramlások, kellő mértékben hideg légrétegek, túlhűlt vízcseppek és megfelelő jégcsírák szükségesek. Ebből a szempontból a leggyakoribb jégtermelők a szupercellás zivatarok,  mivel ezekben vannak a leghevesebb feláramlások és a sajátos áramlási viszonyok miatt a feláramlási csatornába a jégszemek többször is visszakerülhetnek.

A zivatar feláramlása folyamatosan a felhőben tartja a jégszemeket. 36 és 54 km/h körüli sebességgel rendelkező feláramlás során jönnek létre a legkisebb jégszemek, a 88 km/h sebességű feláramlások golflabda méretű, a 160 km/h sebességet meghaladó feláramlások pedig szoftball méretű jégszemeket hoznak létre.

Ha a jégszem olyan méretűre nő, hogy azt már a feláramlás nem tudja fenntartani vagy a jégszem belekerül a zivatar leáramlás zónájába, elkezd hullani. A jégszemek a hullás közben történő olvadás - (a zivatarfelhőben keletkezett jégszemek közül mintegy 40-70% elolvad földetérés előtt) - vagy szétaprózódás (a jégszemek egymással ütköznek)  ellenére is elérik a felszínt, ha olyan nagy méretűre sikerült nőniük.

A különböző méretű jégszemek ütközhetnek, melynek során a szemek kisebbekre törhetnek szét, de az ütközés ereje össze is forraszthatja őket - ami szabálytalan, nagy méretű jégszemeket eredményezhet. A jég általában kis - legfeljebb néhány hektár - kiterjedésű sávokban hull a felszínre, ezeket jégsávoknak nevezzük. Az intenzív jégesőt produkáló, nagy kiterjedésű jégsávok könnyedén letarolhatnak egy gabonamezőt, miközben sértetlenül hagyják a közvetlenül szomszédos területet. Félelmetes, hogy az is, hogy a nagy méretű jégtömbök 160 km/h feletti sebességgel érkezhetnek a talajra.

Mekkora lehet a jégszemek mérete?

Minél intenzívebb a zivatarfelhő, általában annál nagyobb a felszínre hulló jégszemek mérete.  Ahhoz, hogy golflabda méretű jegek alakuljanak ki 10 milliárdnál is több túlhűlt vízcseppecske felhalmozódására van szükség, amelyeknek legalább 5-10 percig a viharfelhőben kell maradniuk.

Tipikus jégszemátmérők:

Megnevezés

Méret

búzaszem

3 - 4 mm

borsószem

5 - 8 mm

mogyoró

9 - 12 mm

cseresznye

13 - 18 mm

dió

19 - 25 mm

golflabda

26 - 35 mm

teniszlabda

36 - 50 mm

Mire utal, ha a jégszemek réteges szerkezettel rendelkeznek?

Ha a felszínre hullott jégszemek a hagymához hasonló réteges szerkezetet mutatnak, akkor az arra utal, hogy többször is fel-le utaztak a zivatar feláramlási csatornájában. Viszont, ha a kihullás előtt viszonylag egyensúlyban lebegtek a feláramlásban, akkor kevés réteg vagy egy sem alakul ki bennük.

jégkár

A jég általában kis - legfeljebb néhány hektár - kiterjedésű sávokban hull a felszínre, ezeket jégsávoknak nevezzük – fotó: pixabay.com

Mekkora volt a világ legnagyobb jégszeme?

A világon észlelt és megmért legnagyobb átmérőjű és tömegű jégszem 2010.július 23-án a Dél-Dakotai Vivianban esett. A súlya 0.88 kg volt, az átmérője pedig elérte a 20 cm-t. A július 23-i viharból hulló jégtömbök óeiási károkat okoztak: átszaggatták a tetőket, ökölnyi méretű lyukakat hagytak a belső mennyezeten, betörték szélvédőket és tekintélyes nyomokat hagytak a talajon.