Téli időjárásunkra jellemzőek a változatos csapadékformák, az ezek létrejöttéhez szükséges körülményeket vette sorra cikkében az ng.24.hu.
A légrétegek hőmérsékleti viszonyai a meghatározók azzal kapcsolatban, hogy hó, eső vagy ónos eső esik.
Hogyan képződnek a hópelyhek?
Hó akkor hullik, ha a talajtól a felhőig mindenhol fagypont alatt van a hőmérséklet. Ekkor a felhőben hópelyhek, hókristályok képződnek, melyek lefelé tartó útjukon végig fagyos környezetben járnak, így hópelyhek formájában érik el a talajt. A hópelyhek formája és mérete a felhőkben uralkodó hőmérsékleti viszonyoktól, páratartalomtól, légnyomástól és széltől függően rendkívül sokféle lehet.
Mikor esik ónos eső?
Van, hogy a talajtól a felhőig tartó fagyos légrétegek közt kialakul egy vastagabb réteg, amelyben fagypont feletti a hőmérséklet. Ha a hópelyhek ezen keresztül esnek lefelé, megolvadnak, és az alul lévő, ismét fagyos rétegben a már vízcseppként zuhanó csapadék túlhűl. Amikor ez a talajra érkezik, a becsapódásakor ráfagy.
A légrétegek hőmérsékleti viszonyai a meghatározók azzal kapcsolatban, hogy milyen csapadék esik – fotó: Pixabay
Így jön létre a fagyott eső
Amikor a melegebb légréteg vékony, a hópelyhek részben megolvadnak, és lejjebb esve egy vastag hideg rétegen át érik el a talajt. Ebben a félig fagyott cseppek teljesen meg tudnak fagyni, így apró jéggolyókként esnek, ebből lesz a fagyott eső.
A hódara pedig olyan hóból jön létre, amely rendes hópehelyből indul, de túlhűlt páracseppecskékkel vegyül. A fagyott pelyhekre zúzmaraként rárakódnak a levegőben lévő túlhűlt páracseppek, így sok légbuborékot tartalmazó, puha, de szilárd minihógolyókból álló forma hullik.