Gyuris Mihály évtizedek óta őszibarackkal foglalkozik, amit még a szüleivel kezdett meg, most pedig az egész család részt vesz a munkában. A 60 éves férfi az évek során rengeteg tapasztalatra tett szert, később az iskolában kitanulta a növénytermesztő szakmát. A családi gazdaságuk Szatymaz mellett van, ahol 12 hektáron termesztenek őszibarackot.

Károsak a tavaszi fagyok

A gazdálkodó elmondta, hogy az utóbbi 10 évben 8 alkalommal károsodtak a gyümölcsfák a tavaszi fagyok miatt, éppen ezért minden szezonban volt kisebb-nagyobb terméskiesés. A család ezért olyan gépeket állítottak fel, amelyek 6 méteres propellerrel rendelkeznek, dízelmotorral működnek, ha pedig beindítják őket, akkor nagy szelet kavarnak - mondta el a Telex megkeresésére.

A gépet azért vetik be, mert így vegyíti a földhöz közeli fagyos levegőt a magasban található meleggel. Ennek köszönhetően a légáramlat akár 4-5 fokos hőmérséklet különbséget is létre tud hozni, amelynek hatására a barackfák kevésbé károsodnak. A gépeket ők maguk 80 százalékos állami támogatással vásárolták meg, amellyel 6 hektárnyi területet képesek megóvni a fagyoktól. A motor óránként 32-35 liter gázolajat használ fel és összesen 40 millió forintba kerül, amibe a telepítés is beletartozik.

Kötelező fagyvédelem

A termelő elmondta, hogy az új ültetvények telepítési támogatása esetén ma már kötelező a fagytól védő berendezések telepítése, de most már csak 50 százalékos támogatást adnak rá. Aki elnyeri, annak előre ki kell fizetnie a teljes összeget, a támogatást majd csak utólag folyósítják. Ez a lehetőség tehát nem mindenki számára elérhető opció, hiszen több tízmilliós beruházásról van szó.

Nem bírja a hőséget

Nem csak a fagyok, hanem a hőség is kárt okoz a barackföldeken. Egyre súlyosabb gondot okoz ugyanis az aszály és az ezzel együtt járó talajvíz hiánya. A település gyümölcs és zöldség termesztésből él, de ma már lassan a félsivatagi területek közé sorolhatjuk. A talajvíz szintje évtizedek óta folyamatosan csökken, az öntözést fúrt kutakkal lehet megoldani, amit viszont folyamatosan mélyíteni szükséges. Utánpótlás nincs, pedig régóta beszélnek a Duna-Tisza csatornáról, ami azóta sem épült meg.


Gyuris Mihály a saját földjén árkokba vezetve egy tározóba gyűjti össze a belvizet, hogy utána abból öntözze a gyümölcsöst. Mostanában azonban nem gyűlik össze annyi, amire szükség lenne. Öntözni viszont kell, homokon másképpen nem lehet gazdálkodni. A család a gyümölcsösben csepegtető öntözést alkalmaznak.

„A víz hiánya komoly probléma. Hogy ez hogy lesz megoldva? Hát nem tudom. Nagyon kellene egy csatornahálózat, amiből vizet lehetne nyerni, de az a gazdák egyéni szintjén megoldhatatlan. Jártam Olaszországban, ott hektáronként vannak kiépítve a csatornák"

- tette hozzá.

Alkalmazkodni kell

Nincs más lehetőség, ideje megtanulni alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. A megfigyelések szerint a mostani hőségben a fák egy részénél még a termések fejlődése is megállt, a hőség ugyanis lassítja az életfolyamataikat. Bár a barack nem sül meg, így azonban elhúzódik a szedés, nem tudnak egyszerre sokat betakarítani.

Pár éven belül szeretnénk felszerelni árnyékot adó hálókat, amivel védhetik a növényeket forró nyári napokon. Korábban már használtak hasonló műanyag hálót, akkor a jégeső ellen volt rá szükség, mára viszont akad más megoldás, így jöhet az árnyékoló háló.

Átlagos termés

A gazda idén átlagos mennyiségű őszibaracktermésre számít, viszont akad olyan fajta, ami bár darabszámra elérte a megfelelő szintet, méretben viszont alig harmadakkora lett, mint korábban. Ebből adódik, hogy súlyra nem tudták leszedni a szerződések szerinti mennyiséget.

A családi gazdaságban évente hektáronként 30-40 tonna barackot szüretelnek, de ahogy minden, ez is időjárás függvénye. Nem beszélve a barackot érintő betegségekről, amik ellen folyamatosan védekezni kell. A gond ott van, hogy mind a vegyszerek, mind a munkaerő jelentősen drágult az utóbbi években, nehéz megbízható szezonmunkásokat találni, akik valóban igényesen végzik a feladatukat.

Egyre kevesebben foglalkoznak barack termesztésével

A gazdaságok átlagos mérete 5-10 hektár között van, de ma már jelentős mértékben csökkent azok száma, akik gyümölcsök termesztésével foglalkoznak.

Sok vele a probléma, de még mindig megéri termeszteni - fotó: pexels.com

„Az idén eddig egy gazda döntött úgy, hogy befejezi az őszibarack termesztését, mert belefáradt a sok akadállyal való küzdelembe. Csak mióta én vagyok a szövetség elnöke, 2012 óta, a tagjaink körében a felére esett vissza a termőterület nagysága, ma már ezer hektár alatt vagyunk"

- mondta el Gyuris Mihály, aki hozzátette, hogy hiába szép valakinek a barackosa, hiába szereti csinálni, egy idő után már nem képes több pénzt rááldozni, ezért sokan felszámolják a gyümölcsösüket.