Egyre nagyobb problémát jelent a gazdálkodók számára, hogy bár a növényvédőszerek hatékonyak, szennyezik a környezetet és akárhogy is, de károsak az ember számára. Ezért is tűnik ígéretesnek a Neuchâteli Egyetem kutatóinak vizsgálata az indukált rezisztenciával kapcsolatban. A fogalom nem újkeletű, viszont csak mostanában kezdik alkalmazni a növényvédelemben is.

Az indukált rezisztencia hasonló folyamat ahhoz, ahogyan a vakcinák működnek az emberekben: saját természetes védekező mechanizmusaik beindításával segíti a növényeket a védekezésben.

A kiindulási elv az, hogy amikor egy növény enyhe veszéllyel találkozik, például egy rovar rágcsálja a leveleit vagy egy kórokozó támadja meg a sejtjeit, akkor azon túl, hogy elhárítja a támadást, később emlékezni is fog rá. Legközelebb pedig már gyorsabban és erőteljesebben tud reagálni, ha ugyanazzal az ellenséggel néz szembe. Lényegében a növény "megtanulja", hogy hatékonyabban védje magát, akárcsak az ember immunrendszere az oltás után.


Az indukált rezisztencia komplex jelátviteli utakon keresztül működik, s mivel az IR a növények saját védelmi képességeit használja fel, kevesebb növényvédőszerre lehet szükség. Attól sem kell tartani, hogy a kártevők ellenállóbbak lesznek az IR hatására, mint ahogy az néhány növényvédőszernél már megtörtént. Mi több, egyes növények még át is örökíthetik utódjaikra ezt az alapozást úgynevezett epigenetikus mechanizmusokon keresztül. Nem változik meg a növény DNS-e, de lehetővé válik, hogy az a korábbi tapasztalatok alapján alkalmazkodjon.

Mindez remekül hangzik, azonban a megvalósításnak vannak korlátai. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy ha egy növény energiái nagy részét az immunválaszokra fordítja, nem marad ereje növekedni, termést hozni. Meg kell tehet találni az egyensúlyt az ellenállóképesség és a növekedés között.

Az is kérdés, mennyire működik jól a "terepen" az indukált rezisztencia, tekintve, hogy még csak laboratóriumi kísérletek során bizonyított. A szakemberek azonban biztosak abban, hogy ezek a problémák legyőzhetők.

Forrás: HVG.hu

Indexkép: Pixabay