Az első nyári hónap középhőmérséklete országszerte meghaladta az adott helyre jellemző sokévi átlagot, így ezzel együtt az elmúlt egy évben minden hónap enyhébb, melegebb volt az átlagosnál. Az eltérés júniusban a legtöbb helyen 2 °C körül alakult, alacsonyabb, 1 °C körüli értékek az ország északi felén voltak jellemzőek, míg az Alföld déli részén néhol 3 °C körüli anomália is előfordult, ahogy az alábbi térképen látható.

időjárás-térkép

A júniusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2024-ben – forrás: HungaroMet

Mozgalmas, változékony, de hőmérsékleti szempontból az évszaknak megfelelő, nyári időjárással kezdődött a június. A 4-ét követő melegebb időszak nem volt túlságosan hosszú, és országos kánikulát sem hozott, északon többnyire 30 °C alatt maradtak a hőmérséklet csúcsértékei. Ezt fokozatos, erőteljes lehűlés követte, 10-e után 4-5 napra a sokévi átlag alá csökkent a hőmérséklet.

A leghidegebb éjszakák után, a hónap közepén ismét melegebb időszak, az év első, országos kánikulát hozó hőhulláma kezdődött. 22-e után egy hidegfront hatására átmenetileg mérséklődött ugyan a meleg, de a hőmérséklet legtöbb helyen még rövid időre sem csökkent az átlag alá, és a hónap végére ismét visszatért a hőség, amit a mellékelt grafikon is mutat.

időjárás-grafikon

A júniusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2024-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – ábra: MeteoPlaza

A hónap folyamán mért legmagasabb hőmérséklet 37,7 °C fok volt, amit két egymást követő napon, 21-én és 22-én regisztráltak a Csongrád-Csanád vármegyei Derekegyházon. Ez az érték 22-én napi rekordot is jelentett, 0,1 °C-kal meghaladta a 2000. június 22-én Tiszaroffon mért 37,6 °C-ot. Ezen a napon ugyanakkor nagy hőmérséklet-különbség alakult ki a felettünk húzódó hullámzó frontrendszer hatására: míg délkeleten nem egy helyen 37 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, addig az északnyugati határ közelében néhol a 27 °C-ot sem érte el.

időjárás-térkép

A hőmérséklet legmagasabb értékei 2024. június 22-én – ábra: MeteoPlaza

A meteorológiai állomásokon mért legalacsonyabb hőmérséklet júniusban 5,7 °C volt, amit 15-én regisztráltak a Nógrád vármegyei Zabaron. Ez az érték több mint 2 °C-kal magasabb az ehhez a naphoz tartozó hidegrekordnál, amit az 1982. június15-én, Galyatetőn mért 3,4 °C jelent. Az ország túlnyomó részén azonban ezen a napon sem csökkent 10 °C alá a hőmérséklet a 2 m-es magasságban, ahogy a 4. ábrán is látható, a növényfejlődést hátrányosan befolyásoló, tartósan erős lehűlés nem volt a hónap folyamán.

időjárás-térkép

A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2024. június 15-én – ábra: MeteoPlaza

Sokfelé igencsak kiadós csapadékot hozott a június. Az ország közel háromnegyedén az átlagosnál több esett, ugyanakkor voltak területek, főleg az Alföld déli vidékein, ahol lényegesen kevesebb eső volt. A Dunántúl északi felén és az északkeleti vármegyékben nagy területen meghaladta a havi csapadékösszeg a 100, sőt helyenként a 150 mm-t, ugyanakkor a kevésbé csapadékos tájakon az 50 mm-t sem érte el, ahogy a mellékelt térképen is látható.

időjárás-térkép

A júniusi csapadékösszeg 2024-ben – ábra: MeteoPlaza

A hónap első harmadában egymást követő ciklonok, frontrendszerek okoztak mozgalmas, eseménydús időjárást, ismétlődő esőkkel, záporokkal, nem egy helyen felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel kísért, heves zivatarokkal, 9-én a Vas vármegyei Nardán tornádó is előfordult. A nyugati és északi folyókon árhullámok, többfelé belvízfoltok alakultak ki. Legtöbb helyen a havi csapadékmennyiségnek több mint fele ebben az időszakban esett le. Ezeket a napokat egy szárazabb periódus követte, az ország jelentős részén 7-10 napig nem nehezítette eső a betakarítást.


Az utolsó harmadban ismét változékonyabbra fordult az időjárás, országszerte több alkalommal akadályozta eső az aratást, csak pár napos esőmentes időszakok voltak. A havi csapadékmennyiség országos területi átlaga a hó végén jelentősen meghaladta a sokévi átlagot, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.

időjárás-grafikon

A júniusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2024-ben – ábra: MeteoPlaza

A talaj nedvességviszonyainak változásai természetes módon tükrözték a csapadékbevételt jellemző óriási tér- és időbeli eltéréseket. Az első hetekben az ország nagy részén nem akadályozta jelentős vízhiány a növényfejlődést, akkor szárazabb területek főleg a Duna-Tisza köze déli harmadán, illetve a délkeleti határ közelében voltak. A hónap közepén másutt is erős kiszáradás kezdődött, az ország túlnyomó részén 50, az Alföld legszárazabb vidékein 30% alá csökkent a felső 20 cm-es rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom aránya.

A hónap utolsó harmadában, 21-e után jelentősen javult a helyzet, június végén az ország több mint felén 70% fölött alakult a nedvességtartalom ebben a rétegben, 50% alatti értékek főként a Duna-Tisza közén és a Tiszántúl déli részén voltak jellemzőek.

időjárás-térkép

A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2024. június végén – forrás: HungaroMet

A sok eső ellenére, a rendkívül erős párolgás következtében országszerte növekedett a felső 1 m-es talajréteg vízhiánya. Csupán a csapadékosabb nyugati és északi vidékeken maradt 60 mm alatt a hónap végén, a legszárazabb területeken, az Alföld déli részein néhol meghaladta a 130 mm-t, ami kéthavi átlagos csapadékmennyiségnél is több.

időjárás-térkép

A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2024. június végén mm-ben – forrás: HungaroMet

A korábbi hónapok enyhe időjárásának hatására az átlagosnál lényegesen korábban érő gabonaféléknek korántsem hiányoztak a júniusi esők és a betakarítást is gyakran zavarták, akadályozták. Az első dekádban különösen kockázatos volt a szálastakarmányok – sok esetben igencsak időszerű – betakarítása. Ebből a szempontból kifejezetten kedvező volt a hónap közepét az ország nagy részén jellemző 7-10 napos száraz időszak, annál is inkább, mert az aszályosabb vidékeken ekkor már az őszi árpa aratásra érett volt.

Később ismét gyakrabban nehezítették a munkákat záporok, zivatarok, sok esetben a gabonaállományok megdöntésével, rontva a várható termés mennyiségét, minőségét.

gabona

Zivatar hatására megdőlt gabona – Rácalmás, 2024. június 29., a szerző felvétele

A kukoricának, napraforgónak, illetve a többi intenzív fejlődési szakaszban lévő mezőgazdasági kultúrának viszont kedvezett a csapadék és a meleg, nyári idő, a kánikulai időszakokban is csak rövid ideig akadályozta hőstressz a növényfejlődést.

A gyümölcsök többsége, köztük a szőlő, júniusban is megtartotta azt a többhetes fejlődésbeli előnyt, ami a korábbi hónapok enyhe időjárása miatt kialakult, legtöbbjük esetében a megszokottnál lényegesen korábbi szüretre van kilátás.

Szárazság legnagyobb területen a Duna-Tisza közén, főleg annak északi felén, illetve a Tiszántúl déli részén sújtotta a növényeket. A meleg, gyakran csapadékos idő ugyanakkor kedvező feltételeket teremtett számos növénybetegség terjedéséhez. Sajnos ez a hónap sem telt el hevesebb, felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel járó zivatarok kialakulása nélkül. Komoly pusztítást végzett többek között a 9-én a nyugati határ közelében kialakult tornádó, de nagyobb – dió nagyságú vagy azt meghaladó – jég is többfelé előfordult a hónap első és utolsó hetében egyaránt.