A havi középhőmérséklet a Dunától keletre eső területeken 1-2 °C-kal haladta meg a sokévi átlagot, a Dunántúlon általában 2 °C körül alakultak az eltérések, ahogy az alábbi térképen látható.
A márciusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: OMSZ
A hónap folyamán az egyre erősödő felmelegedéseket egyre erősebb lehűlést hozó hidegfrontok szakították meg. Ugyanakkor a hőmérséklet csak ritkán és rövid időre csökkent az átlag alá. A legtartósabb lehűlést a 24-e után átvonult frontok okozták, akkor több hullámban egyre hidegebb levegő érkezett fölénk, de 3-4 nap után – a hónap végére – ismét melegedett az idő, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A márciusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
24-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. A Baranya vármegyei Drávaszabolcson 25,4 °C-ot regisztráltak kora délután, ami 3 fokkal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1977. március 25-én, a Somogy vármegyei Homokszentgyörgyön rögzített 28,4 °C-nál.
A késő tavasziasan enyhe idő főleg a Dunántúl és a Duna–Tisza köze déli területeit jellemezte, de még a kevésbé enyhe északi és keleti tájakon is 20 fok körül alakult a hőmérséklet maximuma.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. március 24-én – forrás: MeteoPlaza
Bár az első tavaszi hónapban nem volt tartósan hideg idő, az enyhe időszakokat megszakító lehűlések rendre tavaszi fagyokat hoztak. Az első héten sokfelé többször is fagyott hajnalonként, 4-én szinte az egész országban, majd átmeneti enyhülés után 12-e körül is országszerte 0 fok alá csökkent éjszaka a hőmérséklet.
A hónap második felében még erősebb lehűlések voltak. A legalacsonyabb márciusi hőmérsékletet a Nógrád megyei Zabarban regisztrálták, ahol két alkalommal: 4-én és 17-én is -9,2 fokig hűlt éjszaka a levegő, ami azonban 10 fok körüli mértékben enyhébb az adott napokhoz tartozó minimumrekordoknál. A legerősebb lehűlések idején az ország nagy részén -3, 17-én a Duna–Tisza közén és az északkeleti vármegyékben jelentős területen -5 fok alá csökkent a hőmérséklet, ami – a fejlettségi állapottól, aktuális fenológiai fázistól függően – igen nagy károkat okozott a gyümölcsösökben, különösen a kajszi esetében.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. március 17-én – forrás: MeteoPlaza
Bár a hónap utolsó fagyos időszaka nem hozott annyira erős fagyokat, mint a korábbi, de az azt megelőző közel egyhetes igen enyhe idő hatására egyre több gyümölcsfa borult virágba, ezért 29-én is sokfelé keletkeztek súlyos fagykárok. Ugyanakkor az őszi vetések állapotát, fejlődését ezek a lehűlések nem befolyásolták hátrányosan.
Az igencsak száraz február után az első tavaszi hónapban az ország nagy részén sokévi átlag körüli vagy azt meghaladó csapadékmennyiséget regisztráltak. Csak a déli és keleti határ közelében és a Dunántúl északi részein maradt 30 mm alatt a csapadékösszeg, délnyugaton és északkelen nagy területen, főként Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben (ahol februárban a legnagyobb szárazság volt) az 50 mm-t is meghaladta a hónap folyamán leesett csapadék mennyisége.
A Kisalföld volt márciusban az ország legszárazabb tájegysége, az északnyugati határszélen néhol 10 mm-nél is kevesebb esett, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A márciusi csapadékösszeg 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A hónap első felében átvonult frontokat nem kísérte mindenütt csapadék, sokfelé tovább száradtak a felső talajrétegek, illetve a felszín, amit főként 11-én és 15-én jeleztek a nagy területen viharossá fokozódó szél okozta porviharok. A 16-a és 23 közötti egyhetes időszak során az ország nagy részén egy csepp eső sem esett, utána azonban, 24-e és 27-e között az ország nagy részén kiadós – a havi csapadékösszeg több mint felét kiadó – esőket hozott a felettünk átvonuló hullámzó frontrendszer, illetve sekély ciklon. Így a hónap végén a havi csapadékösszeg országos, területi átlaga kevéssel meghaladta a sokévi értéket, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A márciusi napi csapadékmenyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A csapadék túlnyomó része eső formájában esett, de a 15-én átvonult hidegfrontot északkeleten többfelé havas eső, a hegyekben havazás is követte, de összefüggő hótakaró csak a magasabb csúcsokon alakult ki átmenetileg.
Az átmeneti csökkenés után márciusban egyre többfelé növekedtek a talaj vízkészletei. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma az ország bő kétharmadán ismét 80% fölé emelkedett, csupán a Fertő tó környékén maradt 70% alatt.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma március végén – forrás: OMSZ
A mélyebb rétegekben nem változott számottevően a nedvességtartalom, legtöbb helyen maradt a telítettséghez közeli állapot. Március végén az 50-100 cm-es mélységben továbbra is csak a Fertő tó környékén és Szeged környékén volt 90% alatt a növények számára hasznosítható víztartalom aránya.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma március végén – forrás: OMSZ
A talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke az ország közel háromnegyedén 20 mm alá csökkent, csak igen kis területen, az északnyugati határszélen és Csongrád vármegye egyes részein haladta meg a 30 mm-t, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya március végén mm-ben – forrás: OMSZ
Az őszi vetéseknek – a télhez hasonlóan – márciusban is kedvezett az időjárás, mielőtt a szárazság komolyabb gondot okozott volna, időben megjött az eső. A talaj növekvő vízkészletei kedvezőbb körülményeket teremtettek a tavaszi vetésekhez. A száraz időszakokban megfelelőek voltak a feltételek az aktuális munkákhoz.
A gyümölcsösökben azonban sokfelé súlyos fagykárokat okoztak a frontokat követő erős lehűlések, amiben annak is szerepe volt, hogy a korábbi enyhe időjárás hatására az átlagosnál korábban virágoztak, a fagyokra érzékenyebb állapotban voltak.
