Természetesen az 1960-as, '70-es években is voltak kánikulai napok, ezeknek a száma és a mértéke az, ami ma más. Olyan gyakran dőlnek meg a hőségrekordok világszerte, hogy már szinte fel sem tűnik egy újabb rekord híre.

Például Új-Delhiben nemrégiben az éjszakai minimum-hőmérséklet 35,2 Celsius-fok volt, a nappali maximumok pedig több mint 37 egymást követő napon meghaladták a 40 Celsius-fokot. Mekkában a zarándoklat ideje alatt 51,8 Celsius-fokot mértek, és ez több mint 1300 ember számára végzetes volt. Egyiptom és egész Afrika júniusi rekordja 50,9 Celsius-fok volt, amit a hónap elején mértek.


Gyakoribbakká és hosszabbakká váltak a hőhullámok, mint szüleink, nagyszüleink idején voltak. Az 1960-as évekhez képest ma Philadelphiában néggyel, San Franciscóban héttel, New Orleansben pedig kilenccel több hőhullám érkezik.

A drámai növekedés egyértelmű, és súlyos következményekkel jár. Európában a 2022-es nyár 60 ezer, a hőséggel kapcsolatos halálesettel járt, a 2023-as nyár még melegebb volt, és több mint 50 százalék az esélye annak, hogy a 2024-es nyár is az átlagnál melegebb lesz az egész északi féltekén.

hőség

Egyre gyakoribbak és hosszabbak a hőhullámok – fotó: Shutterstock

Számos helyen megtapasztalhatják az emberek a hőkupola jelenségét, amikor speciális körülmények alakulnak ki, amelyek öngerjesztő módon fenntartják a rendkívüli meleget. Az adott területen uralkodó anticiklon hatására a felforrósodott levegőt a nagy légnyomás a talaj közelében tartja, ahogy egy fazék tetején a fedő is benn tartja a meleget főzés közben – ez az alábbi videóban megtekinthető.

Ráadásul a helyzet öngerjesztő: minél nagyobb a forróság, annál jobban emelkedik a légnyomás, ami még inkább visszatartja a levegőt.

Forrás: ng.24.hu