Egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási körülmények, és az extrém hideg is a felmelegedés része – az ellentmondásos kijelentés a euronews.com-on olvasható.

extrém időjárás

Extrém fagyot és hőséget is magával hoz a klímaváltozás. Vajon felkészültünk erre? – Fotó: pixabay

A légáramlatokon múlik minden

A globális felmelegedés közvetlen oka az, hogy drasztikusan megváltozott a poláris örvény (polar vortex) és a nagy földi légkörzés. A 20. század utolsó negyedéig egyenletesen áramlott a hideg levegő a sarkvidéki terület felett: az alsó légrétegek felett kialakult egy nyugati irányú hideg légmozgás. Az földfelszín közelében lévő levegő hőmérsékletét pedig a felszín felmelegedése határozta meg.

Amíg a felszín közeli léghőmérséklet nem változott meg jelentősen, addig a nyugati irányú, felső rétegekben jellemző légmozgás az alsó levegőrétegek hőmérséklet-egyensúlyára is kedvező hatással volt.

Mi változott meg pontosan?

A felszín közeli hőmérséklet elsősorban az egyre növekvő mennyiségű üvegház gázok kibocsátása miatt melegszik fel jobban a normálisnál, amit a pólusok térségében uralkodó hideg légmozgás sem tud már kiegyensúlyozni, ráadásul a poláris örvényt is kimozdítja.

A poláris örvény stabilitása megszűnőben van, ami extrém időjárási kilengéseket okoz – Ábra forrása: NOAA

A felszín közeli légrétegek hőmérsékletét a napsugarak beesési szöge határozza meg, így alapesetben annál melegebb a levegő, minél közelebb esik egy terület az egyenlítőhöz. Ezért a trópusi területeken forró, a sarkvidéki területeken hideg égöv alakult ki, a kettő között pedig egy ciklonok által meghatározott, négy évszakos, mérséklet égöv.

A légszennyezés hatására változnak meg a légáramlatok

Korábban a Földre érkező rövidhullámú sugarak felmelegítették a felszínt, majd a tiszta légkör hosszú hullámú sugarakként engedte távozni ezeket.

Ma a légkörben lévő szennyezőanyagok visszaverik a földfelszín felé a sugarakat, így ezek a hősugarak másodszor is felmelegítik a felszínt.

Az alsó légrétegek megváltozott hőmérsékleti körülményei a poláris örvényt is „kimozdítják“ egyensúlyi helyzetéből. A korábban stabilan, csak a pólusok felett örvénylő poláris vortex rapszodikusabban változik (VIDEÓ), "hullámzik", így egyre gyakrabban érkezik a délebbi részekre sarkvidéki eredetű légtömeg.

A nyugati áramlások rendszere

A baloldali képen látható, hogy a trópusi forróság és a sarkvidéki fagy zónáját a stabil nyugati szelek öve különíti el. Olykor előfordulhat a hideg vagy a forró levegő betörése a "nyugati szelek zónáján" túlra is, de ezek alapvetően ritkán fordulnak elő, és nem változtatják meg a mérsékelt égöv jellegét. A jobboldali ábrán a megváltozott földi légkörzés rapszodikusan mozgó, hideg és meleg levegőt elkülönítő határvonalat lehet látni.

A trópusokon ugyanígy megváltoztak a forró cellák. A felszín legforróbb pontjait összekötő görbe (termikus egyenlítő) folyamatosan változik, nyáron a Ráktérítő, télen a Baktérítő felé vándorol.

Amíg kiszámítható volt a rendszer, addig a termikus egyenlítő vándorlása megmaradt a két térítő között, de a nagy földi légkörzés átalakulása miatt a trópusi meleg légtömegek szabadabban áramolnak északra, mint korábban.

Így fordulhat elő, hogy Oroszország északi részén 38 fokot is mérnek. A felmelegedés hosszú távon óriási problémát okozhat: Szibériában például elolvad a "talaj" (permafroszt) a házak alatt.

Az alábbi, nem régen készült videóban pedig az látható, ahogyan a görögországi Akropoliszt hó borítja be.

Számos kutató felhívta arra a figyelmet, hogy ezt a folyamatot már nem fogjuk tudni megállítani, de a légszennyezés csökkentésével megakadályozhatnánk, hogy további, még extrémebb időjárási anomáliák alakuljanak ki.

A légszennyezés egészségügyi következményeiről korábban ITT írtunk.

(Indexkép: pixabay)