A perspektíváról a Forbes Varga Sándort, az Időkép egyik meteorológusát kérdezte. A szakember a lapnak azt mondta: most sokkal jobb a helyzet, mint egy éve ilyenkor.

Hozzátette, a tavalyi szárazság nem tavasszal kezdődött, hanem jóval korábban, 2021 őszén és 2022 elején, ami rendkívül aszályos volt. Mivel később sem töltődtek fel a talaj nedvességtárolói, a száraz tavasz már előrevetítette az intenzív, forró nyarat is.

„A nedvesség szerepe egyrészt az, hogy táplálja a növényzetet, ami azáltal, hogy párologtat, segít a klímaszabályozásban, hiszen a párolgás hőt von el. De a kiszáradó talajfelszín is elvesztette a párologtató, hűtő hatását. A hőmérséklet ilyenkor sokkal meredekebben tud emelkedni, emiatt is fordulhatott elő a kialakuló hőhullámok során 40 fok feletti hőmérséklet. Nem egy helyen mértünk ilyet." – mondta a szakember.

Most sokkal csapadékosabb telet és tavaszt tudhatunk magunk mögött. Nem csak a május volt átlag feletti (az elmúlt harminc év átlagához képest viszonyítva), hanem az egész tavasz csapadékosnak bizonyult. Varga Sándor meteorológus szerint ez már mindenképpen jobb feltételeket teremt arra, hogy ne legyen iszonyatosan forró nyarunk. A június eleje is csapadékosabban indult, az eloszlás nagyjából egyenlő volt az országban – Szolnok környéke kivételével, ami szinte kimaradt az esőzésekből.

Összességében tehát sokkal jobb esélyekkel indulunk neki a nyárnak. Az első hőhullám ugyan már most megérkezik, „lesz miből" párologtatnia a növényzetnek. Emiatt megfelelőek lesznek a feltételek ahhoz is, hogy esőfelhők alakuljanak ki.

esőVan annyi nedvesség a talajban, hogy gyakrabban alakulhatnak ki esőfelhők is – fotó: pixabay

„Tavaly lett volna légköri kényszer az esőfelhők kialakulására, de ehhez nem volt elég víz a talajban – magyarázza. – Emiatt nem tudott kialakulni érdemi csapadékot adó felhőzet, vagy a zivatarfelhő csapadéka már azelőtt elpárolgott a száraz légkörben, hogy leérhetett volna. Most viszont bizakodunk."

Tapasztalataik, valamint jelenlegi és szezonális előrejelzéseik alapján úgy tűnik, a július is átlag környéki, akár átlagon felüli csapadékot hozhat.


Az El Niño jelenség kapcsán azt mondja, nehéz megjósolni, milyen hatással lesz Magyarországra. Az Időképnél nemrég elemezték az El Niño által meghatározott évek statisztikáit; ezek alapján azt látták, sokkal hevesebb zivatarok alakultak ki, mint máskor, az árvizek is gyakrabban jelentkeztek. „Az El Niñóhoz kötődik az is, hogy 2016 lett globálisan az eddigi legmelegebb év. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy magasabb lesz a globális átlaghőmérséklet, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki intenzív hőhullámok és hevesebb zivatarokkal kísért időjárási helyzetek. Ez Magyarországon is bekövetkezhet. Kérdéses azonban, hogy ezek a hőhullámok mennyire lesznek intenzívek."

Összességében az Időkép meteorológusa szerint nem lesz olyan brutális, hosszan elnyúló aszály, mint tavaly. Persze, az ország bizonyos részein az aszály veszélye azonban továbbra is fennáll, a homokosabb talajfelszínek miatt továbbra is sérülékeny terület lehet a Duna-Tisza-köze, a Nyírség és az Alföld, de sok minden függ a hőhullámok intenzitásától és gyakoriságától.

„Ha a vártnál kevesebb csapadék érkezik, kialakulhat a nyár folyamán száraz, aszályos periódus, de a tavalyihoz hasonló mértékben legfeljebb csak kis területeken." – mondta a szakember.