A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a lehető legnagyobb lefedettségre törekedve elvégezte a hazai gyümölcsültetvényeket ért áprilisi fagykárok felmérését.

A felmérés körülményei és módszere

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elvégezte a hazai gyümölcsültetvényeket ért áprilisi fagykárok felmérését. Törekedtek a lehető legnagyobb lefedettség és reprezentativitás elérésére, melynek érdekében két módszert alkalmaztak:

  • a gyümölcstermelők körében online kérdőív (https://fruitveb.hu/segitsen-a-tavaszi-fagykarok-felmereseben/) formájában végezték 2025. április 08. és 16. között a károk széles körű felmérését (a kérdőív továbbra is nyitott);
  • a kérdőíves adatgyűjtést kiegészítették a részletesebb információk és mélyebb személyes tapasztalatok érdekében telefonos interjúkkal, melyek során termelőket, továbbá az ágazat egy-egy szélesebb szegmensére jó rálátással rendelkező TÉSZ-eket, kereskedőket, feldolgozókat, integrátorokat és szaktanácsadókat kerestek fel.

Az online kérdőívet összesen 546 vállalkozás töltötte ki, amelyek 13 379 hektárról szolgáltattak részletes adatokat (ez a 70 771 hektár gyümölcsültetvény-felületünk 19%-a). A telefonos interjúkkal együtt – a halmozódásokat leszámítva – mintegy 20-25 ezer hektárra nyílt rálátásuk, ami a teljes hazai ültetvényfelület 30-35%-a, de a „valódi árutermelést” végző kb. 50 ezer hektárnyi gyümölcstermő területnek közel fele. Mindezek alapján a felmérésük jó reprezentáltságúnak tekinthető.

A kérdőívet kitöltő 546 vállalkozás 61%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gazdálkodik, de a szintén az északi és észak-keleti gyümölcstermesztési régiót adó Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun Szolnok vármegyékkel együtt ebben a térségben található a felmért vállalkozások 67%-a. A második legnagyobb gyümölcstermesztő körzetnek tekinthető Bács-Kiskun és Pest vármegyéből származik a beérkező kérdőívek 11%-a. Relatíve magasan reprezentált a kérdőívek 7%-ával Tolna vármegye. Minden más térségből kb. azonos arányban érkeztek be válaszok.

Az 546 kérdőív összesen 13 379 hektár ültetvényfelületet takar. A termőterületek arányában a következő a lefedettség: az északi és észak-keleti termelési régióból érkezett a kérdőívek 62%-a, Pest és Bács-Kiskun vármegyékből a 15%-a, minden más térségből a fennmaradó 23%-a.

A kérdőívek eredményei (akár a vállalkozások száma, akár a termőterületek szerinti megoszlást nézzük) jól tükrözik a hazai ültetvényfelületek területi megoszlását: a 70 771 hektár hazai gyümölcsültetvénynek ugyanis 53%-a található az északi és észak-keleti országrészben, 19%-a Pest és Bács-Kiskun vármegyékben, 28%-a pedig más térségekben.

A kármérték a virágokra és a gyümölcskezdeményekre vonatkozik, nem pedig a várható terméskiesés mértékére! Jelenleg azért lehet csak tágabb intervallumban megadni a kármértéket, mert az jelentősen függ térségtől, mikrokörzettől, egy ültetvényen belül is a domborzati viszonyoktól, illetve jelentős a differencia fajon belül fajtánként is. Mindezek pedig nehezítik a tisztánlátást, illetve egy átlagos országos kármérték meghatározását – írja a fruitveb.hu.


Az áprilisi fagyok jellege, sajátosságai

A Magyarországot április 5-én elérő markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a térséget, már április 06. reggelre is nagy területen alakult ki gyenge éjszakai fagy erős széllel és alacsony relatív páratartalommal (utóbbi jelentősége, hogy a növények szöveti hőmérsékletét jobban tükröző ún. nedves hőmérséklet 3-4 fokkal volt a száraz hőmérséklet alatt, ami már ekkor okozhatott komoly, de „rejtett” károkat).

Április 07-re (hétfő) virradó éjszaka viszont az északnyugati országrész (Kisalföld), a Dunántúl déli és dél-nyugati része, a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térsége kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 fok közé zuhant a hőmérséklet. Sok gyümölcstermesztő körzetben– főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai gyümölcstermő terület 53%-a található) – alakult ki -6 és -9 fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okoz. A súlyosabban érintett régiók közé tartozott a Dunántúl keleti része (Tolna vármegye és Somogy vármegye egyes körzetei), illetve az Alföld déli része is.

Április 08-ára (kedd) virradó éjszaka a helyzet megfordult: országszerte általában mérsékelt fagyok voltak jellemzőek, de az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket (vagyis a hazai ültetvényfelület mintegy 20%-át) sújtotta többnyire -4 és -9 fok közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el.

Mindezek alapján a lehűlések területi kiterjedését nézve már eleve úgy tűnt, hogy mindössze a Kisalföld, a Balaton közvetlen térsége, illetve a Dunántúl déli és dél-nyugati részének egyes körzetei vészelték át a két kritikus éjszakát mérsékeltebb lehűlésekkel, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze kb. 20%-a található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok során tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 80%-át érintették közepes mértékű vagy jelentős lehűlések – olvasható a fruitveb.hu összefoglalójában.

virág

A Magyarországot április 5-én elérő markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a térséget – fotó: pixabay.com

A fagykárok kockázata ebben az időszakban minden gyümölcsfaj esetében magas volt

Ennek oka, hogy szinte már minden gyümölcsfaj érzékeny fenológiai állapotban volt: a kajszibarack lényegében mindenhol befejezte a virágzást és a kisgyümölcs állapotban volt; az őszibarack a virágzáskezdet és a sziromhullás közötti stádiumban tartózkodott; elkezdte a virágzást vagy közvetlenül a virágzás előtt állt a körte, a cseresznye és a szilva; egy-két hétre volt a virágzáskezdettől az alma (zöldbimbós, pirosbimbós vagy ballonállapot) és a meggy (jellemzően fehérbimbós állapot).

A szamóca állományok termelési módtól függően szintén a sérülékeny fenológiai stádiumukban tartózkodtak már. A dió és a bodza érdemben még nem indult fakadásnak, de a virágrügyek ilyenkor már könnyen sérülnek (különösen egyes, arra érzékeny diófajtánál), a kár mértéke azonban majd csak később, a virágzáskor látható.

Kiemelték, hogy a gyümölcstermelők védekeztek, számos fagyvédelmi módszert bevetettek, de az ilyen karakterisztikájú szállított, sarkvidéki eredetű fagy ellen nem lehetséges a védekezés, vagy csak igen korlátozott hatékonysággal lehet mérsékelni a károkat még a legkorszerűbb fagyvédelmi módszerekkel is.

Az országos károk mértékét fokozza, hogy a fagyhatás nagyon hosszan, közel 12 órán keresztül tartott, melyből mintegy 6-8 órán át a különösen kritikus zónában volt a hőmérséklet.

A fagykárok mértéke (virágkár, kisgyümölcskár)

A felmérés fontos sajátossága, hogy a kármérték a virágokra, illetve a már elvirágzott kajszi esetében a gyümölcskezdeményekre vonatkozik, nem pedig a várható terméskiesés mértékére, így az elemzés semmiképpen nem tekinthető termésprognózisnak!

A kérdőívek nem az országos viszonyokat tükrözik, azok „csak” az online kérdőívet kitöltő válaszadók saját méréseit, véleményét összegzik – jóllehet egészen magas reprezentáltság mellett.

A virágokat és a kisgyümölcsöket ért károkból nehéz bármilyen pontos következtetést levonni a várható termésre vonatkozóan, de nagy vonalakban a következőket tarthatjuk szem előtt:

  • A totális (100%-os) fagykár a virágok vagy a kisgyümölcsök teljes pusztulását jelenti, vagyis az ilyen ültetvényekben érdemi termésre nem lehet számítani.
  • A 80-99% közötti virág- és kisgyümölcskár esetén jelentős terméskiesés várható, de – erős virágzás és az időjárás további kedvező alakulása esetén – szerényebb terméssel számolni lehet (bár 90%-nál jelentősebb virágkár általában olyan mértékű terméskiesést okoz, hogy gazdaságtalanná válik a maradék termés betakarítása).
  • A 40-80% közötti virág- és kisgyümölcskár részleges terméskiesést feltételez, de a megmaradó termés jelentősen függ a virágzás erősségétől, a megmaradó egészséges virágok és kisgyümölcsök fánkénti darabszámától, valamint a virágzás alatti és az azt követő mintegy 6 hét időjárásától. A sok befolyásoló tényező miatt az ilyen ültetvényekben prognosztizálhatatlan a várható termés mennyisége, ami alakulhat nagyon kedvezően, de akár kifejezetten kedvezőtlenül is.
  • Jó virágzás esetén, illetve a virágzás és az azt követő 6 hetes időszak kedvező időjárása mellett a 0-40% közötti virág- és kisgyümölcskárt szenvedett ültetvények akár teljes termést is hozhatnak.

A fagykárok területi elhelyezkedése vonatkozásában – a lehűlések fentebb jellemzett mértékének megfelelően – a következő kép rajzolódik ki: súlyosan károsodtak a Magyarország északi és észak-keleti országrészében, a Duna-Tisza közén, az Alföldi déli részén, továbbá a Tolna vármegyében és Somogy vármegye egyes térségeiben található gyümölcsültetvények, mivel itt alakultak ki a legalacsonyabb hőmérsékletek.

Mérsékeltebbek a károk az északnyugati országrész (Kisalföld), a Dunántúl déli és dél-nyugati része, valamint a Balaton közvetlen térsége gyümölcsültetvényeiben azzal, hogy ezekben a térségekben is vannak olyan mikrokörzetek, amelyekben jelentősek a károk.

virág

A várható terméskiesés mértékére, illetve a gyümölcstermésre még nehéz prognózist adni – fotó: pixabay.com

A fagykárok gyümölcsfajok szerinti mértéke meglepő

A fagykárok gyümölcsfajok szerinti mértéke bizonyos tekintetben meglepő, mert nem feltétlenül felel meg a fenológiai érzékenység alapján kalkulálható állapotnak. A felmérés alapján jelenleg az alábbiakban részletezett kármértékeket látták:

  • kajszibarack és őszibarack esetében a legjelentősebbek a károk, jellemzően 80-100% közötti a virág- és kisgyümölcskár mértéke. A kajszi április 07-08-ra már befejezte a virágzást, és kisgyümölcs állapotban volt. A 136 adatszolgáltató termelő vállalkozás (n=136) eredményei alapján a kajszi esetében az ültetvények 60%-ában tapasztalható totális (100%-os) kisgyümölcskár, vagyis ezekben termésre nem számíthatunk. A kajsziültetvények 20%-ában lesz nagyon jelentős terméskiesés a 80-99% közötti kisgyümölcskárok miatt. Elhanyagolható (10%) a semmilyen vagy 20%-nál kisebb mértékű fagykárt szenvedett, még jó terméssel kecsegtető kajsziültetvények aránya. A kajsziültetvények fennmaradó 10%-ában részleges károk tapasztalhatók, a termés kimenetele ezekben még bizonytalan. Az őszibarack esetében is hasonlóan rossz a helyzet. Az ültetvények 46%-ában mutat felmérésünk totális virágkárt, illetve 23%-ában tapasztalható a virágok 80-99% közötti pusztulása. Az ültetvények 21%-ában láthatóak 40% alatti virágkár-mértékek, ahol még előfordulhat jó termés.
  • cseresznye összességében az őszibarackhoz nagyon hasonló kármértékekkel jellemezhető a 110 adatszolgáltató vállalkozás adatai alapján: az ültetvények 2/3-ában mérhetők 80% fölötti virágkárok, és szintén szerény (19%) azon kertek aránya, amelyekben a károsodott virágok aránya nem haladja meg a 40%-ot.
  • Jóllehet az alma 1-2 héttel állt virágzás előtt (térségtől függően zöldbimbós és pirosbimbós állapot), a károk mégis nagyon jelentősek: a 381 adatszolgáltató vállalkozás eredményei alapján az ültetvények 30%-ában totális a kár (érdemben nem lehet egészséges virágot találni), míg 46%-ában tapasztalható 80-99% közötti kármérték. Mindössze az ültetvények 7%-ában van olyan mértékű (40% alatti) virágkár, ami még teljes terméssel kecsegtet. A fenológiai állapothoz viszonyítottan kirívóan magas kármérték annak tulajdonítható, hogy a hazai almatermő felület ¾-e éppen a legmélyebb lehűlésekkel érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében koncentrálódik, ahol a jellemzően -5 és -9 fok közötti hőmérsékletek még a zöldbimbókat is elpusztították.
  • körte esetében a fagykárok mértéke jelentősen szóródik országrészek szerint, de átlagosan mérsékeltebbek a károk, mint az előbbiekben felsorolt fajoknál. Azonban még így is közel 49% azon ültetvények aránya, amelyekben a virágkár mértéke meghaladja a 80%-ot.
  • A fagykárok idején a szilva már számos országrészben megkezdte a virágzást, a meggy pedig még általában közvetlenül a virágzás előtt állt. A kármértékek jelentősen szórnak fajták és országrészek szerint mindkét gyümölcsfaj esetében, de összességében sokkal kedvezőbb a helyzet, mint bármely más csonthéjas vagy almatermésű gyümölcsfaj esetében.  E gyümölcsfajok esetében az ültetvények mintegy felében még van remény egy jó vagy elfogadható termésre, de nagyon nagy kérdés, hogy a közvetlen fagykárosodást nem mutató virágok „megfáztak-e” annyira, hogy a virágzást és terméskötődést követő 6 hetes időszakban (ez a természetes tisztuló hullás folyamata) lehullik a fáról a rendellenesen kötődött gyümölcs.
  • A szamóca állományokról még nem látunk tiszta képet, de vélhetően ezekben is több 10%-os nagyságrendű a virágkár mértéke, még részben a takart állományokban is. Így részleges terméskiesés valószínűsíthető, de ennek mértéke még nem becsülhető.
  • dió és a bodza még érdemben nem fakadt meg, illetve távolabb voltak a virágzástól, de látens károk már itt is kialakulhattak, amelyekre majd csak virágzás után 4-6 héttel derül fény.

A várható terméskiesés mértékére, illetve a gyümölcstermésre még nehéz prognózist adni. Az első, pontosabb termésbecslés majd csak május közepén készíthető, amikor a felmérést megismétlik. Az viszont már most bizonyos, hogy a 120 milliárd forint termelési értékű gyümölcs ágazatban több 10 milliárd Ft kár keletkezett – írja a fruitveb.hu.

Indexkép: pixabay.com