Itt az ideje helyén kezelni a talaj kiemelten fontos szerepét a fenntartható mezőgazdaságban - hívta fel a figyelmet Bóday Ádám agrármérnök a január közepén megtartott konferencián, és előadását egy ütős megállapítással vezette fel: "az anyaföld méhlepénye a talaj".

Mikrobák: rohamtempóban alkalmazkodnak

Beszélt a földben lévő tápanyagokról, illetve a mikrobákról, amelyek alkalmassá tették a Föld ökoszisztémáját az életre. Mint mondta, ehhez arra volt szükség, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a legnehezebb körülményekhez is, a szélsőséges hideghez és meleghez, az óriási nyomáshoz, a vízhez és a szárazsághoz, savakhoz, lúgokhoz és a gázokhoz is. Genetikai állományuk percek vagy órák alatt hoz létre új generációt.

Ezzel szemben az ember minderre csak nehézkesen képes: három generáció szükséges ahhoz, hogy lekövessük, alkalmazkodjunk a megváltozott viszonyokhoz. A környezeti ólomterhelést hozta példaként: száz évvel bevezetése után az ólmozott benzint úgy tolerálta az emberi szervezet, ahogy az korábban elképzelhetetlen lett volna, hiszen az egykori halálos dózis sokszorosát lélegeztük be naponta. Ilyen léptékű alkalmazkodáshoz tehát 75-100 évre volt szükségünk.


Együttműködés a talajban

Az előadó kitért rá, a mikrobák lebontó és építő tevékenységének köszönhetően a talaj a legnagyobb széntárolóvá vált a Földön. A benne élő növények táplálják a talajban lévő baktériumokat, ahogy azok is felhasználják a lebomló növényi részeket, egyfajta együttműködésben egymással. Bóday Ádám szerint ez a kulcs a fenntarthatósághoz. A gombák szerepe más, de szintén nélkülözhetetlenek, s ha megnézzük az újabb funkciókat, látszik, hogyan alakult ki az egyre nagyobb diverzitás.

Rámutatott: ahogy nő a szén-dioxid-tartalom a környezetben, úgy válik intenzívebbé a fotoszintetizálás, ez tehát a növénytermesztés szempontjából hasznos. Erre reagálva a talaj pufferként működik: mineralizálja a felesleget. Ki hinné, hogy még az influenzajárványokkal is összefüggésben van a jelenség - emelte ki az előadó.

Belső kert vagy termőföld: mindkettőre vigyázzunk!

Az emberi bélflóra megértése is könnyebb a talaj ismeretével, "zsigereinkben tartjuk az anyaföldet, a beleink a gyökerek" - fogalmazott Bóday Ádám, aki kihangsúlyozta, hogy a gyulladás kialakulásához is közük van a mikrobáknak. Arról is beszélt, hogy különös módon genetikai állományunk több mint 99 százalékban azonos a többi emberével, azonban a mikrobiomunk csak egynegyed részben az. Sok minden befolyásolja, például a környezetünk, hogy hová születtünk, de a levegő, a víz, a táplálkozás és a teljes anyagcserénk, életmódunk is hatással van rá.

Ahogy az ember kommunikál a környezetével, úgy cserél információt gyökerei által a növény is, teljes az analógia. Innen pedig már csak egy lépés, hogy értsük a vegyszerek hatásait - jó és rossz értelemben is. Legyünk a belső kert jó kertészei! - jegyezte meg az előadó, aki szerint mind a termőföldre, mind saját szervezetünkre vigyáznunk kell, méghozzá fenntartható módon.

Indexkép: Pixabay