A Keszthelyen, a MATE Georgikon Campusán lebonyolított eseményen elsőként Sabján Krisztián, a házigazda Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Vármegyei Szervezete elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik teljesen megtöltötték az előadótermet. Mint azt előre bocsátotta: a szakemberek segítségével szeretnének az elmúlt évek folyamatai alapján egyfajta diagnózist felállítani, amellyel a jelen jellemezhető, s reményeik szerint egyben olyan, jövőbe mutató megoldást, megoldásokat is kínál, amiket mindenki hasznosítani tud a későbbiekben.
Köszöntő beszédében Dr. Rózsa László, a Georgikon Campus főigazgatója rámutatott: a XXI. század olyan gyorsan változó világot hozott, amelyben a klímaváltozás, a technológiai fejlődés és az oktatás új lehetőségeket és kihívásokat teremt. A MATE, azon belül a Georgikon oktatói azonban ebben a változásban nem veszélyt, hanem esélyt látnak: egy olyan tudásalapú, innovatív agráriumot, amely képes alkalmazkodni és fejlődni.
– Hisszük, hogy a jövő a világszínvonalú tudás és a hazai értékek ötvözésében rejlik. Hatékony, cselekvő egyetemet építünk, amely nemcsak követi, hanem formálja is az agrárium jövőjét. A mezőgazdaság az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A precíziós gazdálkodás, a digitalizáció és az innovatív megoldások elengedhetetlenné váltak. Ma már nem csupán egy régióra kell szakembereket képezni, hanem egy határokon átívelő, versenyképes mezőgazdasági rendszer számára kell biztosítani a megfelelő tudást és gyakorlati tapasztalatot – fogalmazott.
Majd a megnyitóbeszédek sorában Süle Kataliné következett, aki a NAK és a MAGOSZ alelnökeként, illetve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaként, s nem utolsósorban keszthelyi gazdászként szólt a megjelentekhez. Rámutatott: a magyar agrárium versenyképessége és fenntarthatósága kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából, de ehhez tudatos stratégia és megfelelő önreklám is szükséges.
Süle Katalin előadás közben, az ablaknál Sabján Krisztán, a NAK zalai elnöke – fotó: Horváth Attila
Hangsúlyozta: az agrárium hatalmas átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, és mindannyiunk felelőssége, hogy ezt a fejlődést tudatosan irányítsuk. Ma egyre többször hallunk fenntarthatóságról és versenyképességről, de vajon tisztában vagyunk-e ezek valódi jelentésével? – tette fel a kérdést.
– Úgy vélem, az nem fenntarthatóság, ha az állattenyésztést ellehetetlenítjük, és rovarok fogyasztására buzdítunk. Az igazi fenntarthatóság az, ha gazdaságainkat hosszú távon is működőképessé tesszük. Gyakran találkozunk a versenyképességgel, mint kívánatos és elérendő fogalommal is. De tudjuk, hogy kivel versenyzünk? A magyar gazdáknak nemcsak a hazai, hanem uniós és globális piacokon is helyt kell állniuk. A helyi piacok és a világpiac ugyanis eltérő stratégiát igényelnek – fejtette ki Süle Katalin. – A fenntarthatóság és a versenyképesség nem csupán divatos kifejezések, hanem olyan alapelvek, amelyeket minden gazdának a saját gazdaságára kell vonatkoztatnia. A jövőt mi alakítjuk, és ha nem lépünk időben, senki nem fog helyettünk változtatni.
A klímaváltozás, az öntözési fejlesztések és a mezőgazdaságot érintő új szabályozások – mint a Green Deal, vagy a hamarosan bevezetésre kerülő "Blue Deal", azaz a DVR (Digitális Vízkészlet-gazdálkodási Rendszer) – mind hatással lesznek a gazdálkodásra. Bár Zalában az öntözés eddig kevésbé volt kritikus kérdés, a csapadék mennyiségének csökkenése miatt ez hamarosan megváltozhat. Ideje előre gondolkodni: mit akarunk termelni, és hogyan tesszük fenntarthatóvá gazdaságunkat? Egyáltalán akarunk-e termelni? Én azt gondolom, egyértelmű "igen" a válasz. Azonban tudatosan kell terveznünk a jövőt, mert csak így lesz lehetőségünk fejlődni. Ezért fontos, hogy már most elkezdjük megérteni és alkalmazni a fenntarthatósági és versenyképességi elveket a saját gazdaságunkban – jelezte.
Leszögezte: a következő évek mezőgazdasági fejlesztései, pályázati lehetőségei hatalmas lehetőségeket rejtenek. Azonban nem mindegy, hogy egy pályázati forrást csak azért használunk fel, mert elérhető, vagy mert pontosan arra van szükségünk. Tudatos döntéseket kell hoznunk, hogy a gazdaságaink hosszú távon is sikeresek maradjanak.
– Brüsszelben tíz éve képviselem Magyarországot különböző agrár- és fenntarthatósági szakmai testületekben. Egy dolgot biztosan megtanultam: más országok gazdái nem jobbak nálunk a termelésben vagy az értékesítésben, de sokkal ügyesebben reklámozzák magukat. Nekünk is meg kell tanulnunk büszkének lenni arra, hogy magyar gazdák vagyunk, és hatékonyan kell kommunikálnunk az értékeinket a világ felé – mondta végül és rámutatott: a mezőgazdaság jövőjét nemcsak a technológiai fejlődés és a támogatási rendszerek határozzák meg, hanem az is, hogy milyen tudással és stratégiával készülünk fel a kihívásokra.
A nap folyamán egyebek közt az állattenyésztés időszerű kérdéseiről, a pályázati aktualitásokról, a penészgombáknak a kukoricatermesztésben betöltött szerepéről, jelentőségéről, valamint a szójatermesztésről esett szó. Az előadásokról horderejük és informatív jellegük miatt a következő napokban részletesen beszámolunk.
Indexkép: Agroinform/Horváth Attila
