2025-ben is az átlagosnál korábban kezdődött a rügyfakadás és a virágzás számos gyümölcsfaj esetében. Az előttünk álló héten várható fagyok ismét komoly fenyegetést jelentenek a szőlő- és gyümölcstermesztők számára.
Az enyhébb és rövidebb telek következtében a növények vegetációs ciklusa egyre korábbra tolódik, míg a tavaszi fagyok továbbra is a korábbi klimatikus viszonyokat követik. Ezt a jelenséget tovább erősíti a sarki örvény (Polar Vortex) tavaszi gyengülésének trendje, amely évről évre súlyos károkat okoz a gyümölcsösökben – írja a MCC Klímapolitikai Intézet.
A tavaszi fagyveszély egyre nagyobb kihívás a mezőgazdaság számára
Az éghajlatváltozás hatására az elmúlt évtizedekben átlagosan egy héttel előrébb tolódott Magyarországon az utolsó országos tavaszi fagy időpontja. A jelenlegi klímamodellek szerint ez a folyamat a következő évtizedekben tovább gyorsulhat, és akár 30–35 nappal korábbi fagymentes időszakra számíthatunk.
Ez a változás jelentős hatással lehet a haszonnövények fejlődésére, növelve a tavaszi fagykárok kockázatát és a mezőgazdasági termelés sérülékenységét.
Különösen a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma termesztésére kell kiemelt figyelmet fordítani, mivel ezek a kultúrnövények érzékenyek a tavaszi lehűlésekre.
Egyes szimulációk szerint 2050–2060-ra a jelenlegi terméshozam akár 85–90%-kal is visszaeshet a gyakori tavaszi fagyok miatt. A hazai mezőgazdaság számára tehát a jövőben nemcsak a nyári aszályokkal és a jégverésekkel kell számolni, hanem a tavaszi fagyokkal is, amelyek egyre súlyosabb kihívást jelentenek a termelők számára.
A jövőben egyre szélsőségesebb és egyre délebbre hatoló rövid ideig tartó hidegbetörésekre számíthatunk tavasszal – fotó: pixabay.com
A tavaszi fagyok egyre gyakoribbá válnak
Az elmúlt 10–15 évben a hazai mezőgazdaság egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül a tavaszi fagyok következtében. Különösen a Kisalföld, az Alföld és a Dunántúli-dombság térségében figyelhető meg a fagyos időszakok gyakoriságának jelentős növekedése, valamint az ezekből eredő károk súlyosbodása. Ugyanakkor az ország teljes területén is egyértelműen emelkedett a mezőgazdasági fagykárok előfordulása: az elmúlt évtized során ezek száma háromszorosára növekedett, ami komoly veszélyt jelent a hazai növénytermesztésre és élelmiszertermelésre.
A telek jelentős enyhülésével és a kora tavaszi időszak intenzív melegedésével a növényekben korábban kezdődik a nedvkeringés, a rügyfakadás és a virágzás, egyes fajták esetében 15-20 nappal korábban, mint az 1970-es és 1980-as évtizedekben.
A rügyfakadás és virágzás időszakában a növények fokozottan érzékennyé válnak még a gyenge fagyokra is. Már a kevéssel 0°C alatti hőmérséklet is súlyos károkat okozhat a frissen kifakadt rügyekben, valamint az intenzíven növekedő hajtásokban és a fejlődő virágzatokban. Ennek következtében a terméshozam jelentősen csökkenhet, ami különösen a gyümölcs- és szőlőtermesztés szempontjából jelent komoly gazdasági kockázatot.
Az elmúlt 30 évben országos átlagban április 10-re esett az utolsó tavaszi fagy. Ha az 1970-1980-as éveket tekintjük, akkor ez még április 19-én történt, azaz több mint egy hetes korábbra tolódás történt, mely 4,2-szer nagyobb esélyt ad elfagyásra. Az Alföld déli részén, Vas és Zala megyében, a Balaton-felvidéken, Baranyában pedig közelíti a két hetet, amely már 6-szor nagyobb kockázatot hordoz magában.
A regionális melegedésen túl egy másik meteorológiai jelenség is egyre gyakrabban jelentkezik tavasszal. Ez a Polar Vortex gyengülése, azaz a sarki hideg, fagyos levegő „leszakadása". Emiatt a jövőben egyre szélsőségesebb és egyre délebbre hatoló rövid ideig tartó hidegbetörésekre számíthatunk tavasszal, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes kora tavaszi időszakok is várhatók.
Komoly kihívásokkal kell a hazai növénytermesztésnek megküzdenie
Minden éghajlati szimuláció egyértelműen azt jelzi, hogy a következő évtizedekben a telek és a tavaszok átlaghőmérséklete jelentősen emelkedni fog, akár 1,8–2,2 °C-kal meghaladva az európai átlagos hőmérséklet-növekedést. Sajnos a mezőgazdaság az egyik leginkább érintett ágazat lesz ebben a folyamatban.
Egyrészt a magasabb hőmérséklet kedvez a kártevők és kórokozók elszaporodásának, miközben csökken a szilárd halmazállapotú csapadék (hó) aránya, amely kulcsszerepet játszik a talaj vízháztartásában.
Másrészt az éghajlati szélsőségek fokozódása miatt a tavaszi időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá válik: márciusi és áprilisi hidegbetörések, valamint a fagyhullámok jelentős károkat okozhatnak a korán fejlődésnek induló növényállományban. Ez a kettős hatás – az enyhébb telek és a szélsőségesebb tavaszok – komoly kihívások elé állítja a hazai növénytermesztést és élelmiszer-termelést.
A legvalószínűbb, hogy az ország nagy részén az évszad közepén március közepére, míg az évszázad második felében március első heteire tolódik a növények aktív, vegetációs időszakának kezdete.
Ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként a mostaniaknál még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd.
A klímaváltozás hatásai elkerülhetetlenek, de nem jelentenek megoldhatatlan akadályt – fotó: pixabay.com
Lényeges lesz a megfelelő termőhely kiválasztása
Az éghajlatváltozás és a növekvő időjárási szélsőségek következtében a hagyományos fagyvédelmi módszerek – mint a füstölés, meszelés, vizes permetezés vagy a légkeveréses fagyvédelem – önmagukban már nem nyújtanak elegendő védelmet. A hatékony védekezés érdekében ezeket a technikákat ma már modern, hazai és nemzetközi precíziós technológiákkal kell ötvözni.
A jövőben a megfelelő termőhely kiválasztása még nagyobb jelentőséget kap. A dombsági és középhegységi területek, illetve a mikroklimatikus szempontból kedvezőbb, magasabban fekvő helyek jobb védelmet nyújthatnak a tavaszi fagyok ellen – akár néhány méteres szintkülönbség is jelentős eltérést eredményezhet.
Emellett az ellenállóbb, régi gyümölcsfajták termesztése is előnyös lehet, mivel ezek genetikai alkalmazkodóképessége nagyobb. Bár ezek a fajták esetleg nem rendelkeznek a bolti gyümölcsök mesterségesen optimalizált méretével és küllemével, a termésbiztonság szempontjából fontos alternatívát jelenthetnek, különösen az őshonos Kárpát-medencei fajták esetében.
A klímaváltozás kihívásaira való felkészülés egyik kulcsa a komplex és integrált megoldások alkalmazása, amely egyszerre ötvözi a hagyományos és a korszerű agrártechnológiai módszereket. Ez a szemlélet különösen fontos a tavaszi fagyok elleni védekezésben, amely a hazai mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívásává vált.
A magyar agrárium egyik legjelentősebb kihívása már most is az új klímareziliens növényfajták nemesítése, alkalmazása és ezzel párhuzamosan a precíziós technikák és technológiák minél szélesebb körben való elterjesztése. A sikeres alkalmazkodás érdekében elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés támogatása, a gazdálkodók szemléletformálása és a modern agrármegoldások széleskörű elérhetősége.
A klímaváltozás hatásai elkerülhetetlenek, de nem jelentenek megoldhatatlan akadályt. A megfelelő innovációkkal, adaptációs stratégiákkal és proaktív szemlélettel a magyar mezőgazdaság képes lehet csökkenteni a kockázatokat és fenntartható módon biztosítani a jövő élelmiszertermelését.
Készítette: MCC Klímapolitikai Intézet
Indexkép: pixabay.com
_fill_360x200_0.jpg "Biomassza, takarmányfehérje és karbonsemlegesség – Merre tart a Hungrana?")
