A spanyol termelők a paradicsomnál jövedelmezőbb hajtatott zöldségfélék termesztésére állnak át, ezért az országban folyamatosan csökken a hajtatott paradicsom termőterülete. A területcsökkenés mértéke idén 7 százalék körüli, azonban ez nem arányos a jelentésben jósolt uniós termésmennyiség-csökkenéssel. Ennek oka az, hogy Lengyelországban az utóbbi időszak nagy beruházásainak köszönhetően a termelés növekedése várható, ami részben kompenzálja a spanyol mennyiségi kiesést – írja a FruitVeb.

Más tagállamok termelése stabilnak mutatkozik. A félévi adatok szerint a hozamok alacsonyabbak voltak ugyan, mint a korábbi hasonló időszakokban, azonban a Bizottság jelentése szerint erre az a magyarázat, hogy a termelők egyre inkább a kisebb bogyóméretű paradicsomtípusok termelésére fókuszálnak. A téli termesztés bővülése ezt a csökkenést ellensúlyozni fogja. Az ipari paradicsom tekintetében a Bizottság 1 százalékos mennyiségi növekedésre számít.

A fogyasztás tekintetében az látható, hogy a gömb paradicsom fogyasztása visszaesett, ami lenyomta az árakat is. Az Európai Unióban a frisspiaci paradicsom fogyasztását tekintve 2020-ban összességében körülbelül 1 százalékos visszaesés várható a 2019. évihez képest.

paradicsom

A termelők egyre inkább a kisebb bogyóméretű paradicsomtípusok termelésére fókuszálnak – fotó: Pixabay

Az Európai Unió frissparadicsom-kivitele idén január és április között 20 százalékkal csökkent a Covid-19 világjárvány következtében (az export visszaesésének fő okai a logisztikai problémák és a jelentősen megemelkedett szállítási költségek). 2020-ban várhatóan 7 százalékos lesz az export visszaesése, és 13 százalékkal marad majd el az elmúlt öt év átlagától. Ugyanakkor a frisspiaci paradicsom importja a várakozások szerint 2020-ban tovább növekszik, 2019-hez viszonyítva 3, az elmúlt öt év átlagához képest pedig 11 százalékkal.

A FEPEX (Spanyol Zöldség-gyümölcs Termelők és Kereskedők szövetsége) szerint az Európai Unió szabályozási keretrendszere az egyre szigorodó környezetvédelmi, egészségügyi, társadalmi és munkaügyi követelményekkel mára már inkább korlátozó tényező az európai termelési potenciál kihasználásában, ezzel egy időben pedig ösztönzőleg hat az importra, mivel a harmadik országok számára nem kötelező az uniós előírások alkalmazása és betartása.