A tízszeresére dráguló áram és az esetleges műtrágyahiány, na meg a lakossági vásárlóerő csökkenése miatt fő a kertészek feje - írja az index.hu

Hollandiában nagy a baj

Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az Index érdeklődésére elmondta, hogy bár a hazai kertészetek egy részének már komoly nehézséget okozott az idei évben is a piaci energiaárak és azon belül a villany árának jelentős emelkedése, de egyelőre nincs akkora a probléma, mint Hollandiában.

Ez az év még nem veszteséges a hajtott kertészeteink többsége számára – a gombatermesztőket leszámítva –, de az igazi vízválasztó sok kisebb kertészet számára 2023 lesz

fogalmazott.


Az ősz még durvább európai árakat hozhat

Hollandia az Európai Unió egyik leghatékonyabb és egyik legnagyobb kibocsátású kertészeti ágazatát működtető országa, ahol jellemzően korszerű, gázzal fűtött üvegházakban állítják elő a zöldségféléket - a paradicsomot, a paprikát, a kígyóuborkát és a salátaféléket egyaránt.

2022 első fél évében az enyhébb tél és a megugró gázárak miatt a holland statisztikai hivatal adatai alapján kiderült, hogy 25 százalékkal 17,6 milliárd köbméterre csökkent az ország gázhasználata, ezen belül pedig 23 százalékkal csökkent a hajtatókertészetek földgázfelhasználása, ami kihatott a termelésre és ezen keresztül az európai zöldségárakra is.

Nemcsak a holland, de a spanyol és az olasz termelők is visszafogták a kibocsátásukat, emiatt az idén magasabb volt a paradicsom ára, de az aszály és a hőhullámok miatt is csökkent a termelés. Gubacsi Zoltán azt is elmondta, hogy az ágazat kibocsátáscsökkenése Magyarországon hozzávetőleg 10-20 százalék volt, hozzátéve, hogy az ősz még durvább európai árakat hozhat. A téli, kora tavaszi cherry- és snackparadicsom-piacot nem a holland áru uralja majd, mert az előállításhoz használt  800-900 hektárnyi gázzal fűtött üvegházból lehetséges, hogy csak 100 hektárnyiba kerül növény.

Ezekre a prémiumtermékekre várhatóan az egész EU-ban csökkenhet a kereslet, ahogyan az infláció – a legfrissebb adatközlés szerint rekordszintű, 9,8 százalék volt a 27 tagállam átlagos fogyasztói árindexe – zsugorítja a vásárlóerőt. Nem véletlen, hogy a holland kereskedőházak egy része már 2023-ra szóló felvásárlási ajánlatokkal keresi meg a magyar hajtatókertészeteket, mivel tudják, hogy csökken majd a holland előállítás

– fogalmazott Gubacsi Zoltán.

uborka

Az ágazat kibocsátáscsökkenése Magyarországon hozzávetőleg 10-20 százalék volt – fotó: pixabay.com

Az energiaárak miatt csökkenhet a termelés Magyarországon is

Gubacsi Zoltán szerint

Magyarországon az járt jól, aki tavaly hosszabb távú szerződést kötött, és a 2020-as 17-20 forint/kWh-s árak után a 25 és 100 forint közé eső sávba eső árajánlatot elfogadta

Ugyanis a kilowattóránkénti 100 forintos áramár mellett, - főleg, ha termálvizes fűtésű a növényház – és az árutermelő kertészetek között Magyarországon ebből van több  –, még tervezhető a jövő évi termelés.

Annak azonban már nagyon meg kell fontolnia, hogy mit tesz, aki most próbál villanyra szerződni, mert a 250-300 forintos kilowattóránkénti áramár mellett még termálvízzel is veszteséges működés várható.  Az idén 50 százalékkal drágultak a termeléshez szükséges feltételek – a műtrágya, a vetőmag, a palánta és a növényvédőszer –, és várhatóan ki kell gazdálkodni a15-20 százalékos munkabér-emelkedést is.

paprika

A hazai kertészetek egy részének már komoly nehézséget okozott az idei évben is a piaci energiaárak emelkedése – fotó: pixabay.com

A lakosság is spórolni kezdett

Gubacsi Zoltán elmondta, hogy a legnehezebb feladatok egyike a termék árának meghatározása lesz, tekintettel arra, hogy a zöldségek árában még nincsenek benne az idei megemelkedett költségek, beleértve az öntözést is.

lakosság vásárlóereje és költekezési kedve az infláció és az emelkedő rezsiköltségek miatt visszafogottabb lesz, ezért elég kiszámíthatatlan, hogy mennyit lesznek hajlandóak fizetni az aszály miatt a megszokottnál kisebb mérettel rendelkező hagymáért, répáért vagy éppenséggel a tél közepén a paradicsomért.

paradicsom

Lesz, aki megveszi? A lakosság vásárlóereje és költekezési kedve az infláció és az emelkedő rezsiköltségek miatt visszafogottabb lesz – fotó: pixabay.com

Ha nincs akció, nem fogy a termék

A paradicsom jelenlegi nettó 250 forintos kilogrammonkénti termelői ára már így is alacsonyabb, mint amit a költségek indokolnának, azok fedezéséhez a kereskedelemtől legalább 350 forintot kellene kapniuk. Erre azonban a szezon végéhez közeledve egyre kevesebb az esély.

Az alelnök egyelőre nem vár az ágazatban jelentősebb termelés-visszaesést, területcsökkenés csak a szabadföldi zöldségtermesztésben és a kisebb hajtatókertészetekben lehet.

Előbbi esetében a kiesés mértéke attól függően változik majd, hogy az energiaárak miatt ugyancsak gondban lévő feldolgozók – konzervgyárak és hűtőipari cégek – milyen termelési szerződéses ajánlatokat tesznek tavaszra. A termőfelület várható csökkenése miatti esetleges áremelkedés azonban nem jelenti azt, hogy így kitermelhető lenne a termeléshez szükséges input anyagok vagy az energia drágulása

– vélekedett Gubacsi Zoltán.

Uniós gázársapkára lenne szükség

Azt remélik a kertészek, hogy az EU-ban a jövő héten sikerül olyan energiaár-szabályozást tető alá hozni az uniós energiaminiszterek találkozóján, ami az árakat érdemben visszafogja, és az ipar és a mezőgazdaság működését nem lehetetleníti el.

Gubacsi Zoltán szerint a hazai hajtatókertészetek egy részén már az is segítene, ha a kormány a vidékfejlesztési programban újra megnyitná az energetikai korszerűsítési pályázatot, ahogy erre korábban a FruiVeb javaslatot is tett. A lakosság számára pedig az jelenthetne könnyebbséget, ha a kabinet más uniós tagállamokhoz hasonlóan mérsékelné akár az energia, akár a zöldségek és gyümölcsök áfáját.