A tízszeresére dráguló áram és az esetleges műtrágyahiány, na meg a lakossági vásárlóerő csökkenése miatt fő a kertészek feje - írja az index.hu

Hollandiában nagy a baj

Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az Index érdeklődésére elmondta, hogy bár a hazai kertészetek egy részének már komoly nehézséget okozott az idei évben is a piaci energiaárak és azon belül a villany árának jelentős emelkedése, de egyelőre nincs akkora a probléma, mint Hollandiában.

Ez az év még nem veszteséges a hajtott kertészeteink többsége számára – a gombatermesztőket leszámítva –, de az igazi vízválasztó sok kisebb kertészet számára 2023 lesz

– fogalmazott.


Az ősz még durvább európai árakat hozhat

Hollandia az Európai Unió egyik leghatékonyabb és egyik legnagyobb kibocsátású kertészeti ágazatát működtető országa, ahol jellemzően korszerű, gázzal fűtött üvegházakban állítják elő a zöldségféléket - a paradicsomot, a paprikát, a kígyóuborkát és a salátaféléket egyaránt.

2022 első fél évében az enyhébb tél és a megugró gázárak miatt a holland statisztikai hivatal adatai alapján kiderült, hogy 25 százalékkal 17,6 milliárd köbméterre csökkent az ország gázhasználata, ezen belül pedig 23 százalékkal csökkent a hajtatókertészetek földgázfelhasználása, ami kihatott a termelésre és ezen keresztül az európai zöldségárakra is.

Nemcsak a holland, de a spanyol és az olasz termelők is visszafogták a kibocsátásukat, emiatt az idén magasabb volt a paradicsom ára, de az aszály és a hőhullámok miatt is csökkent a termelés. Gubacsi Zoltán azt is elmondta, hogy az ágazat kibocsátáscsökkenése Magyarországon hozzávetőleg 10-20 százalék volt, hozzátéve, hogy az ősz még durvább európai árakat hozhat. A téli, kora tavaszi cherry- és snackparadicsom-piacot nem a holland áru uralja majd, mert az előállításhoz használt  800-900 hektárnyi gázzal fűtött üvegházból lehetséges, hogy csak 100 hektárnyiba kerül növény.

Ezekre a prémiumtermékekre várhatóan az egész EU-ban csökkenhet a kereslet, ahogyan az infláció – a legfrissebb adatközlés szerint rekordszintű, 9,8 százalék volt a 27 tagállam átlagos fogyasztói árindexe – zsugorítja a vásárlóerőt. Nem véletlen, hogy a holland kereskedőházak egy része már 2023-ra szóló felvásárlási ajánlatokkal keresi meg a magyar hajtatókertészeteket, mivel tudják, hogy csökken majd a holland előállítás

– fogalmazott Gubacsi Zoltán.

uborka

Az ágazat kibocsátáscsökkenése Magyarországon hozzávetőleg 10-20 százalék volt – fotó: pixabay.com

Az energiaárak miatt csökkenhet a termelés Magyarországon is

Gubacsi Zoltán szerint

Magyarországon az járt jól, aki tavaly hosszabb távú szerződést kötött, és a 2020-as 17-20 forint/kWh-s árak után a 25 és 100 forint közé eső sávba eső árajánlatot elfogadta

Ugyanis a kilowattóránkénti 100 forintos áramár mellett, - főleg, ha termálvizes fűtésű a növényház – és az árutermelő kertészetek között Magyarországon ebből van több  –, még tervezhető a jövő évi termelés.

Annak azonban már nagyon meg kell fontolnia, hogy mit tesz, aki most próbál villanyra szerződni, mert a 250-300 forintos kilowattóránkénti áramár mellett még termálvízzel is veszteséges működés várható.  Az idén 50 százalékkal drágultak a termeléshez szükséges feltételek – a műtrágya, a vetőmag, a palánta és a növényvédőszer –, és várhatóan ki kell gazdálkodni a15-20 százalékos munkabér-emelkedést is.

paprika

A hazai kertészetek egy részének már komoly nehézséget okozott az idei évben is a piaci energiaárak emelkedése – fotó: pixabay.com

A lakosság is spórolni kezdett

Gubacsi Zoltán elmondta, hogy a legnehezebb feladatok egyike a termék árának meghatározása lesz, tekintettel arra, hogy a zöldségek árában még nincsenek benne az idei megemelkedett költségek, beleértve az öntözést is.

A lakosság vásárlóereje és költekezési kedve az infláció és az emelkedő rezsiköltségek miatt visszafogottabb lesz, ezért elég kiszámíthatatlan, hogy mennyit lesznek hajlandóak fizetni az aszály miatt a megszokottnál kisebb mérettel rendelkező hagymáért, répáért vagy éppenséggel a tél közepén a paradicsomért.

paradicsom

Lesz, aki megveszi? A lakosság vásárlóereje és költekezési kedve az infláció és az emelkedő rezsiköltségek miatt visszafogottabb lesz – fotó: pixabay.com

Ha nincs akció, nem fogy a termék

A paradicsom jelenlegi nettó 250 forintos kilogrammonkénti termelői ára már így is alacsonyabb, mint amit a költségek indokolnának, azok fedezéséhez a kereskedelemtől legalább 350 forintot kellene kapniuk. Erre azonban a szezon végéhez közeledve egyre kevesebb az esély.

Az alelnök egyelőre nem vár az ágazatban jelentősebb termelés-visszaesést, területcsökkenés csak a szabadföldi zöldségtermesztésben és a kisebb hajtatókertészetekben lehet.

Előbbi esetében a kiesés mértéke attól függően változik majd, hogy az energiaárak miatt ugyancsak gondban lévő feldolgozók – konzervgyárak és hűtőipari cégek – milyen termelési szerződéses ajánlatokat tesznek tavaszra. A termőfelület várható csökkenése miatti esetleges áremelkedés azonban nem jelenti azt, hogy így kitermelhető lenne a termeléshez szükséges input anyagok vagy az energia drágulása

– vélekedett Gubacsi Zoltán.

Uniós gázársapkára lenne szükség

Azt remélik a kertészek, hogy az EU-ban a jövő héten sikerül olyan energiaár-szabályozást tető alá hozni az uniós energiaminiszterek találkozóján, ami az árakat érdemben visszafogja, és az ipar és a mezőgazdaság működését nem lehetetleníti el.

Gubacsi Zoltán szerint a hazai hajtatókertészetek egy részén már az is segítene, ha a kormány a vidékfejlesztési programban újra megnyitná az energetikai korszerűsítési pályázatot, ahogy erre korábban a FruiVeb javaslatot is tett. A lakosság számára pedig az jelenthetne könnyebbséget, ha a kabinet más uniós tagállamokhoz hasonlóan mérsékelné akár az energia, akár a zöldségek és gyümölcsök áfáját.