Merre tovább magyar őszibarack-termesztés?

A megváltozott időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó, új, hazai nemesítésű gyümölcsfajták mellett a modern technológiák alkalmazása kiemelt jelentőségű ágazati érdek – hangzott el az Agrárminisztérium miniszterhelyettesének előadásában Szatymazon, a 28. Barackvirágnap és metszési bemutatón.

Szembesülnünk kellett a klímaváltozás okozta hátrányos következményekkel is — fotó: pixabay.com

Cél a vidék szerepének erősítése, az agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációja

Farkas Sándor a szakmai konferencián a gyümölcságazat megerősítését rendkívül fontosnak nevezte. Mint fogalmazott, ezt szolgálja az agrárkormányzat támogatáspolitikája, valamint az agrárkár-enyhítési rendszer bővítése mellett az, hogy a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó következő időszakában soha nem látott mértékű forrás érkezik a magyar agrárium és élelmiszeripar megújítására.

A kormány a vidék mellé állt – jelentette ki a miniszterhelyettes. A példátlan méretű nemzeti társfinanszírozás a vidéken élő emberek megbecsülését jelenti: lehetőséget teremt a vidék szerepének erősítésére, arra, hogy az itt élő emberek magasabb életszínvonalon élhessenek, hogy az elvándorlást minimálisra csökkentse. A Megújuló vidék, megújuló agrárium program a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza.

A sok nehézség ellenére az ágazat biztosította a lakosság jó minőségű élelemmel való ellátását

Az elmúlt években komoly ízelítőt kaptunk abból, hogy milyen, amikor különböző tényezők egyszerre sújtják az ágazatot – fogalmazott a miniszterhelyettes. A koronavírus-járvány mellett sertéspestis, madárinfluenza, piaci zavarok, tavaszi fagy, aszály, jégverés, extrém hőhullámok sújtották az agráriumot.

Szembesülnünk kellett a klímaváltozás okozta hátrányos következményekkel. A sok nehézség ellenére az ágazat maradéktalanul biztosította a magyar lakosság jó minőségű, biztonságos élelemmel való ellátását.

A mezőgazdaság stratégiai ágazattá vált

Az elmúlt két év világított rá igazán arra, hogy mennyire fontos az agrárágazat, amelytől már senki nem vitatja el, hogy stratégiai ágazattá vált. A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2021 között látványosan, 161 százalékkal bővült. 2021-ben újabb rekordot ért el a mezőgazdaság kibocsátása, ami meghaladta a 3300 milliárd forintot, ebből a szőlő- és gyümölcságazat kibocsátása 149 milliárd forint, amely szintén évről évre magasabb.

Az élelmiszeripar összes értékesítése csaknem elérte a 4,5 ezer milliárd forintot, azaz 2010 óta több mint 114 százalékkal, míg az exportértékesítés csaknem 190 százalékkal növekedett – sorolta az eredményeket Farkas Sándor.

Az őszibarack-ültetvények nagyobb hányada Csongrád-Csanád, Pest és Bács-Kiskun megyékben található — fotó: pixabay.com

A gyümölcstermesztési ágazat teljesítménye jelentősen csökkent

A gyümölcságazat helyzetére térve a miniszterhelyettes kifejtette: a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben a hazai gyümölcstermesztési ágazat teljesítménye jelentősen csökkent. Sajnálatos módon az utóbbi hat évben a közel 100 ezer tonnás pozitív külkereskedelmi egyenlegről 144 ezer tonnás negatívum alakult ki, azaz mára a teljes gyümölcságazat nettó importőrré vált és 46 milliárd forint passzívumot mutat.

Véleménye szerint ez a folyamat - a gyümölcsök és gyümölcskészítmények iránt világszinten emelkedő a kereslet és az emelkedő árak miatt - tíz éven belül megfordítható. Jelenleg a gyümölcságazat összes termőterülete mintegy 80 ezer hektár, ebből az őszibaracké 3800 hektár.

Az őszibarack termelésünk fénykora az 1970-es években volt, amikor a termőterület mértéke 13 ezer hektár volt. Az őszibarack-ültetvények nagyobb hányada Csongrád-Csanád (1294 hektár), Pest (450 hektár) és Bács-Kiskun (394 hektár) megyékben található mondta el Farkas Sándor.

Tavaly ismételten komoly tavaszi fagy sújtotta a gyümölcsültetvényeket, ahol a kajszi, mandula, őszibarack szenvedte el a legnagyobb mértékű kárt — fotó: pixabay.com

A tavaszi fagyok mindig potenciális veszélyforrást jelentenek

Emlékeztetett: hazánkban tavaly ismételten komoly tavaszi fagy sújtotta a gyümölcsültetvényeket, ahol a kajszi, mandula, őszibarack szenvedte el a legnagyobb mértékű kárt. 2021-ben az őszibarack és kajszi átlagosan 50-90 százalékos virágfagykárt szenvedett termőhelytől függően.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mára egyértelművé vált, hogy időjárásunk tartós változásával kell számolni. A miniszterhelyettes egyértelművé tette, hogy nincs más lehetőség, mint az alkalmazkodás. Egyrészt olyan technológiai fejlesztéseket kell végrehajtani, amellyel sikeresen védekezhetünk a jégeső, a tavaszi fagyok ellen, másrészt a nemesítés révén olyan új egyedeket kell köztermesztésbe vonnunk, amelyek képesek ellenállni az egyre szélsőségesebb időjárásnak, harmadrészt folyamatosan fejlesztjük a kockázatkezelési rendszerünket, amely a gazdákat ért károk egy részét kompenzálhatja – fogalmazott.