Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztály elnöke az M1 Magyar gazda című műsorában elmondta hosszú évek óta először tudjuk a teljes lakossági igényt kielégíteni. Már csak az egyharmadát hozzuk be külföldről, azt is abban az időszakban, amikor Magyarországon nem termeljük a sárgadinnyét – írja a hirado.hu.

A szakember hozzátette, jelenleg 525–530 hektáron termesztenek sárgadinnyét, és arra számítanak, hogy idén 16–18 ezer tonna fogyasztásra alkalmas sárgadinnye terem. A termőterületek nagyjából harmada Bács-Kiskun megyében, további harmadrésze Békés és Csongrád-Csanád megyében található. Jelentős területeink vannak még Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.

A szélsőséges időjárási viszonyok miatt nő a fóliasátras termesztés aránya – fotó: MTI/Rosta Tibor

Kitért arra is, hogy míg korábban a jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett foglalkoztak sárgadinnyével, addig az utóbbi években vagy az egyik, vagy a másik fajtára specializálódtak a termelők. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt nő a fóliasátras termesztés aránya. Mártonffy Béla azt is elmondta, a következő években intenzív fajtainnováció fog elindulni, ami segíti a sárgadinnye-termelés.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk hazánkban jellemzően két sárgadinnyefajta termesztésére specializálódtak a termelők. Az egyik a kantalup fajtakör, melyek erőteljes fejlődésűek, nagy fokú ellenállósággal, sok esetben pultontarthatósággal, jó szállíthatósággal, megújuló képességgel és termőképességgel rendelkeznek. A kantalup dinnyék enyhén gerezdelt héjúak, általában jellegzetes narancssárga hússzínűek, és az összes hazai termelés mintegy 80 % százalékát adják.

A kantalup fajtakör adja az összes hazai termelés mintegy 80 százalékát-át  – fotó: NAK

A másik jellegzetes fajta idehaza a gália-típusú dinnyék csoportja, mely gömbölyű termésű, hálómintázatú, recézett termésfelületű, egyben a legrövidebb tenyészidejű fajtacsoport. A fogyasztók körében a zöld hússzín és az intenzív édes íz okán a legtöbben cukordinnyeként ismerik, ez adja a hazai termelésünk fennmaradó 20 százalékát.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből látszik, hogy idén számottevően csökkent a magyarországi görögdinnye termőterület, a korábbi években jellemző nagyságrendileg 4500-4800 hektárról 4000 hektárra. A koronavírus-járvány hazai kitörése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, többen a bizonytalan jövőtől félve csökkentették a termőterületeiket a tervezetthez képest, ezzel a beruházási költségeket. Emellett az is közrejátszott a csökkenésben, hogy az utóbbi két évben a kedvezőtlen időjárás hatására hullámzó lett az export és a belföldi piac is.

Jelentősen csökkent a magyarországi görögdinnye termőterület – fotó: Agroinform.h

Fajták tekintetében a termelők idén is a piaci igényeknek megfelelően választottak. A legkeresettebbek a 4-8 kg közötti dinnyék, de igény van a nagyobbakra is, amiket a piacokon és üzletekben esetenként szeletelve, akár hűtve is kínálnak. Formáját tekintve a kínálatban a gömbölyű mellett jelen van a megnyúlt, ovális dinnye. Ugyancsak folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedveltsége: ezekből nagyobb mennyiségben a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed.

Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnyetermesztő az Európai Unióban – Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A hazai termesztésű görögdinnye harmada kerül exportra. Általában július 10-e körül indul a hazai görögdinnyeszezon.

A szabadföldeken a tavaszi időjárás hatására a megszokottnál néhány nappal később kerülnek piacra a dinnyék – fotó: Agroinform.h

Néhány termelő már fóliaházakban is elkezdte a termelést, ott idén már június végén elkezdték leszedni az első dinnyéket (főleg Békés, Tolna megyében, a jász-hevesi termőkörzetben). A szabadföldeken a tavaszi időjárás hatására a megszokottnál néhány nappal később kötöttek a dinnyék, ezek július 10-20. között kerülnek a piacra. A szabadföldi kereskedelmi mennyiséget folyamatosan szedik a különböző tájakon: Baranyában és Békésben elsőként, utána Tolnában és a heves-jászsági körzetben, végül a szabolcs-hajdúsági térségben.