Míg az árutermő gyümölcsösök nagy része öntözött, addig a szőlőültetvényeknek csak egy elenyésző hányada van öntözőrendszerrel ellátva.

Habár a szőlő mélyen gyökerező növény révén, jó szárazságtűrő képességgel rendelkezik, bizonyos kiemelkedő minőségű szőlőt adó területeink, melyek épp szárazabb mivoltuk miatt adnak minőségibb bort, most veszélybe kerülhetnek.

A választ dr. Zsófi Zsolt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docense adja meg nekünk, akinek a kutatási területe a szőlőélettan, a vízhiány, a stresszfiziológia és az érésdinamika.

Miért adnak jobb minőségű vörösbort bizonyos szőlőtermő területeink?

A déli kitettségű hegyoldalakon gyakran alakul ki enyhén és közepesen erős vízhiány. Ennek következtében a szőlőfajták bogyójának héj- és húsaránya megváltozik. Ez azért fontos, mert a vörösborkészítés során a héjból áznak ki olyan vegyületek, fenolos komponensek, színanyagok, melyek megnövelik a bor minőségét. Bár kevesebb lesz a lényereség, de a must koncentrációja és összetétele is más lesz. Azaz a terméscsökkenéssel arányosan emelkedik a bor minősége.

Emellett a szőlő a vízhiányra olyan válaszokat ad, amelyek következtében a bogyóhéjban növekszik az ún. másodlagos anyagcseretermékek koncentrációja, ami szintén minőségemelkedéshez vezet. Azaz a vízhiány olyan anyagok fokozott szintézisét eredményezi, amelyek pozitív hatással vannak a borok minőségére. A fehér fajták esetében a pozitív hatás nem minden esetben ilyen egyértelmű.

Az említett déli kitettségű hegyoldalak egyébként kiválóan alkalmasak a szőlő szárazságstressz-vizsgálatára, mellyel mi is foglalkozunk az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. A hűvös termesztői övben a termőhely-szelekció szempontjából a napsugárzás beesési szöge, valamint a korábban említett mértékű vízhiány, a talajadottságok mellett fontos szempont.


Hogyan védekezik a szőlő a szárazság ellen?

- A szőlő alapvetően egy nagyon szárazságtűrő növény, köszönhetően a kiterjedt gyökérrendszerének és élettani alkalmazkodóképességének. Ezek összetett folyamatok, amelyek az egyes fajták esetében különböző mértékűek lehetnek. A növény próbálja a párologtatás mértékét csökkenteni, amit többnyire a levélfonákon található légcserenyílások szabályozásával ér el. Ugyanakkor a hajtásnövekedés intenzitása is visszafogottá válik a vízhiány következtében, ami csökkent levélfelületet és összességében kevesebb vízleadást eredményez.

A szőlő szárazságtűrő növény

A déli kitettségű hegyoldalak kiválóan alkalmasak a szőlő szárazságstressz-vizsgálatára – fotó: Lepres Luca

Miért káros a szőlőre a túlzott mértékű vízhiány?

A szőlő tradicionálisan nem öntözött kultúra Magyarországon, de némely évjáratokban, mint az idei is, amikor ennyire intenzív a vízhiány, a szőlő is veszélybe kerülhet, mivel ennek következményeképp jelentősen csökkenhet a termés mennyisége, és gazdaságtalan lesz az ültetvény fenntartása. Romlik továbbá a termésminőség is, mely így diszharmonikus borokat eredményez.

Mit tehetünk a szárazságnak kitettebb dűlőink védelme érdekben?

Extrém szárazság esetén ezek a területek már túlléphetik azt a küszöbértéket, ami kedvezően hat a szőlő- és borminőségre. Így szükség lehet vízmegőrző és vízpótló technológiák alkalmazására, mint a csepegtető öntözés vagy a mulcsozás. A talajerózió megelőzése végett pedig olyan talajtakaró növények telepítése a megoldás, melyek tudnak alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez.

Emellett fontos a szárazságtűrő alanyfajták használata, hiszen a szőlőültetvény-telepítés egy hosszú távú befektetés, ezért a megfelelő alany-nemes kombináció kiválasztása alapvető a termelési célok tükrében. A jövőben a szárazságtűrő alanyfajták használata nagyobb hangsúlyt fog kapni.

Az alanyok mellett a nemesfajták is különböző szárazságtűrő képességgel rendelkezhetnek. Ezek megismerése az ültetvény fenntartásához szükséges optimálisabb technológiák alkalmazását, valamint az ültetvény gazdaságosabb fenntartását és a szőlő minőségi elvárásainak könnyebb elérését segíthetik.