Légli Ottó: a bornál nincs mese, fontos a kritika

Az orosz-ukrán konfliktus hatása

Hogy valójában milyen hatásokra lehet számítani a konfliktus miatt, szerinte ezt nem tudja megmondani senki. Nehéz időket élünk és azt már látjuk, hogy ebből a szempontból a járványnak is egyértelmű hatása volt. Az élet most egy olyan újabb és mélyebb körülményt hozott, aminél felmerül a kérdés, hogy arra az ágazat és az ágazati szereplők egyáltalán tudnak-e reagálni, vagy alkalmazkodni, mint nagy betűs kihíváshoz.

A cél, hogy megismertessék a magyar borokat és borvidékeket — fotó: pixabay.com

"De nekünk ettől függetlenül is, ha nem lett volna járvány, nem lett volna háború, abszolút megújulásért kiáltott már a helyzetünk " – fogalmazott, majd folytatta: "Az utóbbi évek minden szép dicsérete mellett, amit az ágazat fel tudott mutatni, mintha megálltak volna a dolgaink. A statisztika elég könyörtelenül mutatta a borfogyasztás csökkenését, vagy hogy ezen belül utolsó előtti átlagárral mérünk, tehát – szoktuk mondani, nem tudok másképp fogalmazni - az ökológiai adottságunk, a történelmiről nem is beszélve, nem erre predesztinál bennünket, hogy itt kullogjunk."

A statisztika elég könyörtelenül mutatta a borfogyasztás csökkenését — fotó: pixabay.com

A koronavírus-járvány miatt a borászati ágazatnak is veszteségeket kellett elszenvednie

A borászati ágazatnak mindenképp meg kell újulnia. Nagyon bíznak abban, hogy az ágazati szereplők révén az ágazat képes erre a megújulásra. A stratégiájuk részeként már négy-öt évvel ezelőtt leírták, hogy mennyire fontos az öngondoskodás, a professzionális termelés és tudatos tervezés.

Hangsúlyozta, hogy ezt nem a legnehezebb tömegpiacon versenyezve kell végrehajtani, ahol "hatalmas tömegtermelő borvidékek vagy államok a versenytársaink, hanem ennek a képzeletbeli piramisnak a minél felsőbb szegmensében, ahova méltó is egyik oldalról a magyar bor, és a gazdasági egyszeregy alapján is, ahol lennie kellene. Hiszen, még egyszer: ezzel a hárommillió hektoliter/éves termelésünkkel ne akarjunk több tízmilliós tömegállamokkal versenyezni" – mondta.

Milyen borok irányába mozdulnak a fogyasztói trendek, illetve hogyan tudja ezt követni a magyar szőlészeti szakma?

A nemzetközi trendeket vizsgálva, nem lehet nem észrevenni az utóbbi 2-3 év vizsgálata alapján, hogy növekszik a kereslet Európában és a világban is a pezsgők iránt. Légli Ottó szerint ez nekünk nagyon jó hír, hiszen az első világháború előtt, Európán belül mi közvetlenül Franciaország után a második pezsgőnagyhatalom voltunk, tehát nem egy cégnek a világon nagyon komoly kereskedelmi kapcsolatai és lerakatai voltak, még a tengeren túl is.

A buborékos pezsgőnél fogalmi zavarok lehetnek, mert nyilvánvalóan nem mindegy, hogy egy hagyományos módon készült, tradicionális, tehát palackban erjesztett, hosszabban érlelt, a Champagne iskola szerint készült pezsgőről, nem mindegy, hogy egy tankpezsgőről vagy egy szaturált termékről, például egy Frizzante  gyöngyöző- vagy habzóborról van szó. A buborék mindegyiknél látszik, de mégis eltérő termékekről beszélünk.

Magyarországra jellemző, hogy a fogyasztói trend elmozdulni látszik a vörös borok felől a fehér irányába, ami könnyű és természetes. Itt nem az alkohol a fő érték, hanem az étkezésünk lazább volta, amely könnyebb fehérborokat igényel.

Vannak olyan termékek, amelyek exportjában nagyot fejlődött a magyar borászat az utóbbi években?  Hova tehetők a magyar borok a nemzetközi prémiumtermékek piacán?

"Alig vagyunk jelen a prémiumtermékek piacán. Tehát az exportunk jelentős része úgynevezett lédig bor" – felelte.

Emelkedik a kereslet a pezsgők iránt — fotó: pixabay.com

Ez a mennyiségnek köszönhető?

"A mennyiség tény. Hogy ez minek köszönhető, az egy összetett kérdés, ami összefügg a termelés szerkezetével. Nyilván egy nagyüzem relatíve nagy mennyiséget állít elő, azt csak már ott tudja elhelyezni nyomott áron. Vannak szép, egyéni sikerek, mondjuk, az aszúnak vagy egy-két terméknek, egy bikavér vagy egy-két villányi, de közel se olyan arányban és olyan súllyal, mint ahol kellene tartanunk" - válaszolta Légli Ottó.

A statisztikai adatok szerint csökkent a szőlőterületek nagysága

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990-ben 111 ezer hektáron termesztettek Magyarországon szőlőt, ennek majdnem 50 százalékát az Alföldön. 2019-ben ez a szám már – szintén a KSH adatai szerint – olyan 68 ezer hektár környékén mozgott, és most a legutóbbi adatok szerint, az MTI-n megjelent hírek szerint - 2020-as adatok ezek – a szőlőterületek nagysága 63 300 hektár volt.

2020-as adatok szerint a szőlőterületek nagysága 63 300 hektár volt — fotó: pixabay.com

Mi ennek a csökkenésnek az oka? Meddig tart a területek csökkenése, illetve milyen irányba fog ez változni a következő években ön szerint?

Ez egy nemzetközi trend: mindenütt csökken Európában és az úgynevezett konzervatív hagyományos termelői struktúrájú országokban a felület és a borfogyasztás is. Ebben  nagy szerepe volt a rendszerváltásnak, majd az EU-csatlakozásnak, de alapvetően a legfőbb ok a jövedelmezőségben keresendő, ami összefügg a nem létező jövedelmező exportpiacokkal és a struktúrával.

Vannak olyan hangok, akik szerint túl sok étterem volt; túl sok a termelő, és lehet, hogy "pontosabban szét kellene választani az úgynevezett hobbiborászatokat vagy hobbitermelőt és az úgynevezett professzionálisat, piaci értelemben is egyszerűbb és tisztább lenne a kép" - fogalmazott.

Képesek leszünk élni a lehetőséggel — fotó: pixabay.com

A generációváltás fontos kérdés

Egyértelműen elindult egy koncentráció, ami komoly kihívásokat jelent, ilyen az úgynevezett generációváltás is - az, hogy kinek lehet átadni a birtokot. Azok, akik nagy lendülettel a '80-as évek végén önállósodtak, erőn felül teljesítve tele voltak inspirációval, ambícióval, hogy önállóan, szabadon dolgozzanak. A mai fiataloknál meg kell találni, hogy mi az az érv vagy szempont, ami megfogja őket.

Légli Ottó bízik abban, hogy ebben lesz némi elmozdulás, hiszen sok múlik a központi politikán, a gazdaságpolitikán, a vidéki lét romantikus vonzóerején.

"Én most úgy látom, hogy ebben a hétéves ciklusban hatalmas számok hangzanak el. Én ilyenkor mindig azt mondom, - és ez nem túlzott szerénység -  hogy képesek leszünk ezzel élni."

Majd egy futballhasonlattal élt, amely szerint adott a labda, adott a pálya, a kérdés az, hogy van-e kinek adni, és kinek kell adni a labdát. A válasz: annak, aki gyors, akinél jó helyen van és esetleg utána ugyanúgy folyamatokat gerjeszt tovább.

Nagy szükség van arra, hogy legyen visszaható információ, inspirálás, legyen kritika — fotó: pixabay.com

Valamikor abszolút pionírok voltak a bortermelők az élelmiszerágazaton belül

Évtizedekkel ezelőtt a szőlő-bor termelők el voltak kényeztetve, kiemelt figyelem irányult rájuk. Példát mutattak abban, hogy egy vertikumot végig lehet és kell csinálni, tehát szőlőtől a palackos borig el lehet jutni. Abszolút pionírok voltak a bortermelők az élelmiszer-ágazaton belül, mert felismerték, hogy a végtermékben kell gondolkodni.

Magyarország egy kis piac, ahol nagy szükség van arra, hogy legyen visszaható információ, inspirálás, legyen kritika, hiszen a bornál nincs mese – egyértelműen meg kell mondani az igazat, nem lehet mellébeszélni.

A bor egy élvezeti cikk. Nagyobb hibát követ el az, aki az őszinte vélemény helyett a termelő vállát veregeti. Ne legyen mellébeszélés, "nem baj, ha az ember az önálló véleményalkotás birtokában van  minden területen" - vélte.

A Wine Summit rendezvényen csaknem 100 nemzetközi borszakértő; véleményvezérek, beszerzők, Master of Wine-ok, szakújságírók vettek részt szerte Európából, kóstolókon, borvacsorákon, a borrégiókat bemutató kétnapos, vezetett túrákon.

Mint mondta, ha ha csak a 10 százaléka gondolkodik el azon, hogy jól csinálta-e, amit eddig csinált, akkor már nyert ügyünk van.