Hazánkban a nyolcvanas években még hétezer hektáron termesztettek málnát, a termőterület pedig még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár körül alakult – mondta el Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke a Magyar Időknek. Jelenleg ezzel szemben már csak száz hektár körüli területen termesztik a gyümölcsöt és alig 600-800 tonna málnát szüretelnek évente.
A munkaerőhiány a másik komoly tényező, amely veszélyezteti az említett gyümölcsök termesztését. Míg a piros ribiszke esetében ez kevésbé probléma, hiszen a gyümölcs géppel is betakarítható, a málna és a szeder – ugyanúgy, mint a szamóca – nagyon munkaerő-igényes gyümölcs. Munkaerőből viszont komoly hiány van szinte minden szezonális munkalehetőséget nyújtó ágazatban.
A málna rendkívül nagy kézimunka-igényű gyümölcs – fotó: H. Szabó Sándor/MTI
A magyar málna fele a frisspiacra kerül, másik felét jellemzően a fagyasztóiparban értékesítik. Ugyanakkor a málnafagyasztás versenyképessége sem a régi, mivel a magyar málnatermesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt a Lengyelországból vagy Szerbiából olcsóbban behozott kész, fagyasztott málnával.