Azáltal, hogy számos gazdaságban a talaj humusztartalma folyamatosan csökken, ami részben a klímaváltozással, részben a talajművelési és tápanyag-utánpótlási hibákkal is magyarázható, a talajok termékenysége romlik. Míg korábban ez a szántóföldi növények esetében volt feltűnő, sajnos napjainkban a mindig jobban művelt, több szerves és műtrágyával ellátott szabadföldi kertészeti talajokra is egyre inkább igaz.

Ugyanakkor vannak tartalékok, amelyeket hagyunk veszni, részben ilyennek számít még mindig a gombatermesztésből kikerülő, letermett komposzt, ami éves szinten nem elhanyagolható mennyiség, csiperkegomba után kb. 75-100 000 t/év, a laskagomba után 12-15 000 t/év-re becsülhető. A korábban teljes egészében veszteségbe menő, konténerfóliával kevert anyag mint környezetszennyező volt nyilvántartva. Napjainkra ez sokat változott!

A gombatermesztési technológia váltásának köszönhetően már nem mindenütt kerül a komposztba fólia, így egy jól felhasználható anyag keletkezik, amelyet talajjavításra, talajpótlásra (pl. gyepszőnyegkészítés) használnak, és a laskagomba termesztése során kikerülő komposztálódott szalmából is biogázt nyernek, az innen kikerülő anyagot is újrahasznosítják talajjavítás céljára.

gomba komposzt

A letermett gombakomposzt a fontosabb növényi tápanyagokból is számottevő mennyiséget tartalmaz.

Vannak még termesztők, főleg Pest és Heves megyékben, akik a régi, úgynevezett zsákos vagy konténeres technológiával állítják elő a csiperkegombát, ahol még igazán nincs megoldva a letermett anyag újrahasznosítása, ott a fóliával kevert anyag heti száz tonnás mennyiségben képződik.

Maga a letermett komposzt egy homogén, közepesen nedves, jól, könnyen kezelhető, magas humusztartalmú anyag (200-250 kg/tonna szerves anyag), amit ha nagyüzemekben nem is, de a kisgazdaságokban, hétvégi kertekben zöldségfélék alá, gyümölcs- és szőlőültetvényekben jól lehetne hasznosítani, miután a fóliától megtisztításra kerül. A fontosabb növényi tápanyagokból is számottevő mennyiséget tartalmaz:

nitrogén (N): 6 kg/t
foszfor (P2O5): 4 kg/t
kálium (K2O): 9 kg/t
magnézium (MgO): 2 kg/t
kalcium(CaO): 45 kg/t

Kémhatása semleges, enyhén lúgos. Összes sótartalma (EC-érték) vonatkozásában az eddigi vizsgálati eredmények szerint magas, kertészeti növények számára már-már kritikus (3-4 mS/cm), ezért korlátlan mennyiségben nem, de kisebb adagokban, talajjal keverve kitűnően felhasználható.

Növény-egészségügyi vizsgálatok kimutatták, hogy növénytoxikus anyagokat, betegségeket vagy kártevőket a letermett komposzt nem tartalmaz, ilyen vonatkozásban, mint a jól kezelt, érett istállótrágya, tisztának tekinthető. Mint szerves anyag a komposztált istállótrágyával közel azonos értékű, amellett, hogy növeli a talaj tápanyagtartalmát, jelentősen és tartósan javítja annak szerkezetét, azaz vízgazdálkodását, tápanyag- és vízmegtartó képességét.

Külföldi eredmények és a korábban végzett hazai vizsgálatok, illetve termesztői tapasztalatok alapján több lehetőség is kínálkozik a műanyag zsákoktól megtisztított, letermett komposzt újrahasznosításra. Ezek a következők:

• házi kertekben az őszi talajforgatás alkalmával 7-8 kg/m2 mennyiségben,
• zöldségtermesztő üzemekben az őszi mélyszántások idején a szerves trágyát igénylő növények alá 70-80 t/ha adagban,
• szántóföldi növények esetében (kukorica, cukorrépa és egyéb trágyás kapások alá) 40-50 t/ha mennyiségben,
• zöldséghajtató kertészetekben, fóliák alá vagy üvegházakba 10-20 kg/m2-es adagban,
• palántanevelő földekhez szerves trágya helyett 1/3 térfogat arányban keverve,
• balkonládákba, cserepekbe tőzeghez fele-fele arányban keverve, 
• faiskolai konténeres növények talajához kis mennyiségben keverve (10-20 %) és
• gyümölcs- és szőlőültetvényekben 40-50 t/ha adagban ősszel talajba munkálva.

Mint látható, igen sokféle módon hasznosítható anyag,

a talajok termékenységét – azáltal, hogy a szerkezetüket javítja – jelentős mértékben növeli.

Keverhető növényi komposzttal, szerves trágyával, és magában is hasznosítható mint talajjavító anyag. Egyenletes elterítése, gondos talajba munkálás esetén homogén közeget biztosít az olyan különösen igényes zöldségfajok számára is, mint a paprika, a karfiol vagy az uborka.

A cikket elsősorban azoknak a Pest környéki hobbikertészeknek a figyelmébe ajánljuk, akik rendszeresen érdeklődnek a környékükön képződő letermett gombakomposzt újrahasznosításának lehetőségéről.