Hőmérsékleti harapófogóban a szőlőszemek

A spanyolországi La Riojában a régi szőlőtőkék vértezik fel a maiakat a klímaváltozással szemben. Amikor Pablo Carbonell spanyol genetikus-kutató a számítógép képernyőjén a végtelen szürke sorok között észrevesz egy zöld téglalapot, az rendkívül jó hírt jelent a melegedő éghajlat hatásaival küzdő borászok számára.

A zöld szín egy kód, ami a helyi szőlőgenom őseredetének változását mutatja, és olyan hosszabb érési ciklust jelez, melyre a Spanyolországban és a világ más területein munkálkodó borászok egyre inkább áhítoznak.

Az emelkedő hőmérséklet miatt a szőlő a korábbinál sokkal gyorsabban érik, ami magasabb alkoholtartalomhoz, valamint gyengülő színhez és aromákhoz vezet, ami veszélyeztetheti a borok karakterét.

Ez azt jelenti, hogy a szőlősgazdák - akik évszázadok óta dugványokat ültetnek, hogy biztosítsák a robusztus és ízletes gyümölcsöket - most olyan szőlőfajtákat keresnek, melyek jobban ellenállnak az éghajlatváltozásnak. Kevés kutatólaboratórium követi ezt a célt olyan módszeresen, mint a Carbonell által La Riojában működtetett egység, de az eredményeik olyan jövőt ígérnek melyben a tudományos vizsgálatok a bortermelés kulcsfontosságú részévé válhatnak.

A spanyolországi La Riojában a régi szőlőtőkék vértezik fel a maiakat a klímaváltozással szemben.

A spanyolországi La Riojában a régi szőlőtőkék vértezik fel a maiakat a klímaváltozással szemben. Kép: Pexels


Nem tegnap kezdték a bortermelést

A közpénzekből finanszírozott, spanyol rövidítéssel ICVV-nek nevezett Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet ahol a középkor óta készítenek bort, a leggyakrabban használt szőlőfajták genomját tanulmányozza. A munka során megállapították, hogy a 35 éves vagy annál idősebb szőlőfajták láthatóan jobban megbirkóznak az éghajlatváltozással, mivel genetikailag változatosabbak.

A kutatások végső célja, hogy a borászok olyan speciális szőlőfajtákat ültethessenek, amelyek bizonyítottan jobban alkalmazkodnak az éghajlatváltozás körülményeihez

- mondta el Carbonell. Sok forog kockán Spanyolország számára, mely a világ harmadik legnagyobb bortermelője Olaszország és Franciaország után, és vezető az export és a szőlőültetvények területeinke tekintetében. Iparának értéke több mint 5 milliárd euró (2 ezer milliárd forint).

A munka során megállapították, hogy a 35 éves vagy annál idősebb szőlőfajták láthatóan jobban megbirkóznak az éghajlatváltozással, mivel genetikailag változatosabbak.

A munka során megállapították, hogy a 35 éves vagy annál idősebb szőlőfajták láthatóan jobban megbirkóznak az éghajlatváltozással, mivel genetikailag változatosabbak. Kép: Pexels

Terméskiesés várható Európában

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete nemrégiben arra a veszélyre is figyelmeztetett, hogy Európa terméskiesést szenvedhet el a nagy meleg, a szárazság és a szélsőséges időjárás miatt. A jelentés a november 6-18. között Egyiptomban megrendezésre kerülő COP27 klímacsúcson megvitatandó témák között szerepel.

Az idei nyár volt Spanyolországban a legmelegebb a feljegyzések 1961-es kezdete óta, a hőmérséklet 2,2 Celsius-fokkal haladta meg az eddigi átlagot.

La Riojában a minimumhőmérséklet átlagosan 0,9 Celsius fokkal, a csúcshőmérséklet pedig 0,7 Celsius fokkal emelkedett 1950 és 2018 között Raquel Aransay geográfus tanulmánya szerint. A szüret évtizedenként 2,4 nappal előrébb került, a borok alkoholtartalma pedig évtizedenként 1,3 fokkal nőtt 1992-2019 között - mondta el a szakember.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete nemrégiben arra a veszélyre is figyelmeztetett, hogy Európa terméskiesést szenvedhet el a nagy meleg, a szárazság és a szélsőséges időjárás miatt.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete nemrégiben arra a veszélyre is figyelmeztetett, hogy Európa terméskiesést szenvedhet el a nagy meleg, a szárazság és a szélsőséges időjárás miatt. Kép: Pexels

Gazdag régió

Az északi régió Spanyolország lakosságának mindössze 0,7 százalékát teszi ki, de a borok 21 százalékát termelik ott. Több mint 500 pincészete évente 350 millió palackot állít elő, egyes évjáratok palackonkénti értéke eléri az 5000 eurót (2 millió forint) .

Az ágazat értéke évente mintegy 1,5 milliárd euró (603 milliárd forint), ami a régió gazdaságának 20 százalékát teszi ki.

"Nagyon aggódunk az éghajlatváltozás miatt" - mondta Iñigo Torres, a Grupo Rioja 60 borászatot képviselő szövetség igazgatója, mely együttesen az értékesítés 80 százalékát adja. Torres megjegyezte, hogy a szüret idén több mint két héttel korábban kezdődött, mint a történelmi átlag, ami megváltoztatta a szőlő ideális egyensúlyát a borkészítéshez. A kevesebb eső és a magasabb hőmérséklet miatt a termelés az elmúlt négy évben az átlag alatt volt, és 5-10 százalékkal csökkent, mivel a megfelelő minőségű szőlő mennyisége is csökkent - mondta.

Az északi régió Spanyolország lakosságának mindössze 0,7 százalékát teszi ki, de a borok 21 százalékát termelik ott.

Az északi régió Spanyolország lakosságának mindössze 0,7 százalékát teszi ki, de a borok 21 százalékát termelik ott. Kép: Pexels

Új-régi bor

A mi laboratóriumunk az egyetlen Spanyolországban, és egyike a keveseknek a világon, melyek a szőlő teljes molekuláris elemzését képesek elvégezni - mondta Jose Miguel Martinez Zapater, az ICVV igazgatója. A laborban felhasznált minták egy közeli, tudományos bankként használt szőlőültetvényről származnak, ahová az 1980-as évek óta ültetnek akár 100 éves szőlővesszőket is. "A genomok újraszekvenálásának technikája lehetővé teszi az emberi populációkban a betegségekért felelős specifikus mutációk azonosítását" - magyarázta a tudós.

"Ugyanezt a technológiát alkalmazzuk a szőlő esetében is, de olyan tulajdonságokat keresünk, amelyek révén a szőlő jobban alkalmazkodik a környezeti feltételekhez"

A perzselő hőmérséklet miatt Spanyolország egyes részein idővel megszűnhet a bortermelés, figyelmeztetett ugyanakkor Zapater. Az ICVV, melynek éves költségvetése 6 millió euró és mintegy 100 dolgozója van, idén kezdte el kísérleti jelleggel bortermelésre használni a szőlőültetvényét, és eddig arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatnak ellenálló szőlők még mindig jó bort adnak a Rioja jellegzetességeivel.

Más kutatócsoportok hasonlóképpen igyekeznek újra kinemesíteni a régi, hosszú érési ciklusú szőlőfajtákat, és tanulmányozni a fajták keresztezésének eredményét, ha már a technológiai fejlesztések ezt lehetővé teszik.

A laboratórium Spanyolországban, egyike a keveseknek a világon, melyek a szőlő teljes molekuláris elemzését képesek elvégezni.

A laboratórium Spanyolországban, egyike a keveseknek a világon, melyek a szőlő teljes molekuláris elemzését képesek elvégezni. Kép: Pexels

Terjedő gyakorlat

A laboratóriumtól mintegy 60 km-re északra, a helyi RODA borászat szintén a múltban keresi a jövőbeli éghajlati megoldásokat. A RODA abban a reményben, hogy megvédhetik a szőlőiket az emelkedő hőmérséklettől, tavaly új ültetvényt hozott létre íves sorokkal, hogy jobban megőrizze a csapadékból származó vizet a dombos Cellorigóban, amely La Rioja leghidegebb települései közé tartozik.

A szőlőtőkéket egy másik szőlőültetvényről gondosan kiválasztott állományból ültették át, ahol a RODA az idős - akár 110 éves - szőlőtőkék viselkedését tanulmányozza.

"A legnagyobb aggodalmunk az, hogy mi lesz 20-30 év múlva. Valószínűleg fajtát kell majd váltanunk, de nem igazán tudjuk, hogyan alakulnak majd a dolgok" - mondta Maria Santolaya agrármérnök, a RODA műszaki csoportjának tagja, miközben az idei tikkasztó nyárról elmélkedett. "Reméljük, hogy nem lesz sok ilyen évünk, mint az idei, mert ez nagyon problémás volt" - mondta.

(Forrás: Reuters)