Nem kedvezett az időjárás a lejtmenetben lévő horvát almaiparnak, már saját szükségleteinek a felét sem képesek önerőből megtermelni – írja a vg.hu
Nem kedvezett az időjárás a lejtmenetben lévő horvát almaiparnak – fotó: pixabay.com
Az ország északi részén a tavaszi fagyok, míg keleten a nyári esők okoztak gondot és rontottak a termés minőségén. A horvát gyümölcstermelők ennek ellenére elégedettek a hozamokkal, mintegy 65 ezer tonna almát szüretelhetnek, ami mintegy 5 ezer tonnával több mint tavaly. A népszerű gyümölcs 70 százaléka piacképes, így az előző évekhez képest több horvát alma kerülhet a boltok polcaira.
A maradék 30 százalék sem vész kárba, azt iparilag hasznosítják. A felvásárlási árak is átlagosan alakulnak: az első kategóriába sorolt alma 60 cent (átszámítva 240 forint), a másodosztályú termés 50, a harmadosztály pedig 40 cent, vagyis körülbelül 200, illetve 160 forint. A legkevesebbet az ipari almáért fizetik 0.25 centet (100 forintot) kilónként.
Az adriai országban 6 ezer hektáron termesztik a gyümölcsöt, ez 900 hektárral kevesebb mint amennyi tíz évvel ezelőtt volt. A termelők nagy része kisebb ültetvényeken termel, ami jelentősen rontja a versenyképességüket. Mára ott tartanak, hogy a horvátok a hazai szükséglet felét sem képesek megtermelni.
A jelenség magyarázata az elmúlt évek alacsony felvásárlási áraiban és a munkaerőhiányban keresendő. Az almatermesztés nagyon sok kétkezi munkát és odafigyelést igényel.
A horvát áruházak nagy mennyiségű almát importálnak főként Lengyelországból – fotó: pixabay.com
A balkáni országban szinte valamennyi gyümölcs esetében hasonló a helyzet, egyedül mandarinból többszörös a túltermelés. Érdekesség, hogy a kiváló minőségű horvát alma egy része a hazai boltok polcai helyett mégis külföldön végzi.
Az ország legnagyobb almatermelője, a magyar tulajdonú Rabo, – ami a horvát almatermelés 12 százalékát adja – a termékeinek jelentős részét Ázsiába exportálja. Ezzel párhuzamosan viszont a horvát áruházak nagy mennyiségű almát importálnak főként Lengyelországból.