A föld alatti farmok létrehozását részben a helykihasználás (elhagyott bányák, óvóhelyek, stb.) és a termelésnek a fogyasztókhoz való közelebb vitele diktálta, részben pedig kimondottan egy természeti vagy háborús katasztrófa esetére tudatosan alakították ki azokat.
Az ilyen farmok jelenthetik a nagyvárosok zöldségellátásának jövőjét – fotó: blog.syngenta.hu
Párizsban a hetvenes években előírták, hogy minden lakáshoz két földalatti garázst kell építeni. A gépjárművek számának csökkenése, illetve erősen lassuló növekedése nyomán 600 hektárnyi föld alatti garázs vált feleslegessé, amely területen beltéri farmokat rendeztek be, amelyek jelenleg napi 4.000 adag ételt állítanak elő a kórházi dolgozók ellátására.
Ugyanezt meg lehetne oldani az USA-ban is, ahol becslések szerint, mintegy kétmilliárd földalatti garázs van, és egy részük kihasználatlan. New-Yorkban a lakosság ellátásához szükséges zöldségek jelentős részét öt mérföldnél kisebb távolságról szállítják az elárusító helyekre, megtakarítva a beszállítási költségeket, és garantáltan friss termékeket kínálva a fogyasztóknak. London központja alatt a világháborús óvóhelyek jelentős részét és használaton kívüli metró alagútjait ugyancsak zöldségtermesztésre használják.
A föld alatti farmok gyakorlatilag új alapokra helyezik a növények – elsősorban a zöldségfélék – termesztését, függetlenítve azt az időjárás és az évszakok változásától, illetve minimálisra csökkentve a víz és a növényvédő szerek használatát. Az ilyen farmok jelenthetik a nagyvárosok zöldségellátásának jövőjét.