Világszerte növekszik a biokertészkedés iránti érdeklődés. A háztartási kertészkedés globális piaca 2025-re közel 15,8 milliárd dolláros méretet ért el, miközben Európában az ökológiai gazdálkodás aránya 2023-ra az összes mezőgazdasági terület mintegy 11 százalékára nőtt. Magyarországon eközben a formálisan nyilvántartott konyhakertek területe az ezredforduló óta jelentősen csökkent, ugyanakkor a bioművelésben álló földek aránya elérte a 6,4 százalékot, ami jól mutatja, hogy a környezettudatos termesztési szemlélet egyre erősebben van jelen.

Európában továbbra is erős hagyománya van a kertészkedésnek, miközben a háztartási kertészkedés globális piaca is dinamikusan növekszik: 2025-re már közel 15,8 milliárd dolláros nagyságrendet ért el, és egyes országokban, például az Egyesült Királyságban a felnőttek közel fele rendszeresen kertészkedik.

Magyarországon viszont a KSH adatai szerint a formálisan nyilvántartott konyhakert területe az ezredforduló körül még több mint 100 000 hektár volt, 2020-ra azonban kevesebb mint 5 000 hektárra csökkent, ami a kertészkedés szerkezetének változását is tükrözi.

Ezzel párhuzamosan Európában folyamatosan nő az ökológiai gazdálkodás aránya is, 2023-ra elérte az összes hasznosított mezőgazdasági terület körülbelül 11 %-át, ami jól mutatja, hogy egyre többen keresik a vegyszermentes, környezettudatos megoldásokat az élelmiszer-előállításban.

Magyarországon 2023-ban mintegy 320 251 hektáron folyt ellenőrzött ökológiai (bio) gazdálkodás, ami a teljes mezőgazdasági terület körülbelül 6,4 %-át tette ki. Emellett a hazai ökogazdálkodók száma is nőtt, több ezer termelő foglalkozik ilyen jellegű műveléssel. Látható tehát, hogy bár a háztartási kertészkedés Magyarországon jelenleg csökkenőben van, az ökológiai szemlélet mégis egyre jobban érvényesül.

palánta

A globális trendek azt mutatják, hogy egyre többen keresik a környezettudatos megoldásokat az élelmiszer-termelésben – Fotó: Pixabay

A magvetés sokak számára már természetes első lépés, a palánták nevelése azonban továbbra is kihívást jelent. Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és természetalapú termelési rendszerek szakértője, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete abban segít, hogyan érdemes februárban biomódszerekkel elindulni.

A palántanevelést érdemes ellenőrzött forrásból származó, lehetőség szerint tájfajta biovetőmagokkal kezdeni, és előre átgondolni, mely növények vethetők el februárban. Ilyenkor a lassabban fejlődő fajták kerülnek sorra, márciusban és áprilisban pedig a gyorsabban növők következnek.

A laza, tápanyagban gazdag talaj, a tiszta eszközök és az állott esővízzel való mértékletes, de rendszeres öntözés alapfeltételei az egészséges fejlődésnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a palántanevelés helyszínét sem: a megfelelő hőmérséklet, a szabályozható páratartalom, valamint a megfelelő fényviszonyok és a szellőzés alapvető fontosságúak.

A palántanevelés sok türelmet igényel, és ritkán sikerül elsőre tökéletesen. Fontos elfogadni, hogy a növények tempója nem mindig igazodik a terveinkhez. Viszont, ha figyelünk rájuk, nagyon sokat tanulhatunk a tapasztalatokból és legközelebb már sikerrel tudunk túllépni az akadályokon. A bioszemlélet egyik alapja a türelem és a természet saját rendjének elfogadása. A palánták lassabb indulása gyakran erősebb, hosszabb életű növényeket eredményez

– mondta Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka.

Érdemes kipróbálni hosszú évtizedek óta bizonyító házi praktikákat is, mint amilyen a tea komposzt, a fokhagyma ázalék, a tojáshéj vagy a csalánlé - ezek alkalmazása segíthet az egészséges palánták nevelésében. A palántanevelés folyamata jóval többről szól, mint néhány cserép földről az ablakpárkányon. Az Európai Éghajlati Paktum célja éppen az, hogy minél többen felismerjék, a klímaváltozás hatásai ellen a saját lehetőségeiken belül is tudnak tenni. Minden cselekvés számít, amely közelebb visz egy élhetőbb jövőhöz.

Az Európai éghajlati paktumról

Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított paktum azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az éghajlati paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.

Forrás, indexkép: Európai Éghajlati Paktum