Általánosságban az augusztusi szárazodó időjárásban csökken a fertőzési nyomás, ezáltal csökken a növényvédelem irányítóinak feladata is. Ezzel szemben most már augusztus első napjaiban lehullott a szokásos havi csapadékösszeg fele. Sok helyen az extrém mennyiségű csapadék mellé jég és viharos szél is társult, sajnos jelentős károkat okozva.

A hétvégén a korábbi időszakhoz képest mérséklődött a meleg, a páratartalom viszont szinte folyamatosan 75% fölött maradt, sőt a csapadékos időszakban a 80-90%-ot is elérte. Így újra hosszabb időszakban borította nedvesség a növényeink felszínét, mindez újabb fertőzéseket indukált.

Sürgető feladat a tarlóhántás és a tarlóápolás

A kalászosok aratása véget ért. Most a tarlóhántás és a tarlóápolás a sürgető feladat, mert az esők nyomán erőteljes a gyomosodás. Ez a megállapítás a repcetarlókra is érvényes, itt a tarlóápolás fontosságát kiemeli a repceárvakelés. Hiszen a kis növények megfelelő táptalajt biztosítanak a kártevők túléléséhez, melyek komoly veszélyt jelentenek az újonnan elvetett repcére.

repce

A földibolhák tömegesen lyuggatják a repceárvakelések leveleit, melyek később átvándorolnak az újonnan vetett repcére – fotó: Agroinform.hu

A kukoricában fertőz a kukoricabogár és a gyapottok-bagolylepke

Szépen fejlődik a kukorica, általában zöldek az állományok. Elegendő víz áll a növények rendelkezésére a szemképződéshez. A csapdák fogásai alapján a kukoricamoly (Ostrinia nubialis) rajzása továbbra is elmarad a tavalyitól, kis egyedszámban fogják az imágókat. A lárvakártétel nem emelkedett. Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) rajzása mérséklődött, de a napsütéses napok emelkedésével a kártevő száma, mozgása, kártétele várhatóan fokozódik.

A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) rajzása és kártétele egymással ellentétesen alakul. A lárvakártétel emelkedik, gyenge, helyenként közepes szintet ér el, de a feromoncsapdák kevés lepkét fognak. A rágások okozta sérüléseken elvétve már megjelent a csőfuzáriózis (Fusarium spp.) tünete. Az esőzések után a fertőzés várhatóan emelkedik majd.


A betegségek közül a golyvásüszög (Ustilago maydis) fertőzi még a kukoricát. A fertőzés létrejöttéhez az összes feltétel teljesült az elmúlt hetekben, azaz a csapadékos, meleg időjárás jéggel és viharokkal társulva megfelelő feltételeket és sebzéseket biztosított a kórokozó növénybe jutásához. A fertőzött részeken, jellemzően a csövön, a címeren, a száron, a hajtáson és a levél középerén különböző alakú és méretű ezüstös fehér hártyával fedett golyvák alakulnak ki, melyek nagy mennyiségű spórát tartalmaznak.

A napraforgó-állományokban a magas páratartalom kedvez a betegségeknek

A napraforgó elvirágzott, a magképződés folyamatos. Észlelési szinten megjelent a tányérokon az alternária (Alternaria helianthi) és a szürkepenész (Botrytis cinerea). A páratartalom magas az állományokban, ami elősegíti a betegségek erősödését.

A szártőbetegségek közül a szklerotíniás szártőkorhadás (Sclerotinia sclerotiorum) fordul elő a volt repce-, korábban szója-, napraforgótáblák szomszédságában. Teljes növényhervadás, száradás is látható már, a tőfertőzöttség ~1-2%, technológiától függően. A kártevők esetében most a seregélyek vették támadásba a napraforgótányérokat. Egyre több a hiányos tányér.

napraforgó

Madár okozta kár a napraforgón – fotó: Agroinform.hu

A csonthéjasokban egyre fokozottabban fertőz a monília

Az ültetvényekben továbbra is kedvez az időjárás a csonthéjasok sztigminás levéllikacsosodás (Stigmina carpophila) betegsége fertőzésének, így a tünetek erősödnek a lombozaton. A fertőzés intenzitása most a közepes, de a kiskertekben az erős szintet is eléri. Így van ez a cseresznye és a meggy blumeriellás levélfoltosságának (Blumeriella jaapii) esetében is. A betakarítás után vagyunk, így elvégezhetjük a lombozat fertőtlenítését.

A csonthéjasok közül már csak az őszibarack és a szilva nincs betakarítva. Ezeket pedig egyre fokozódó mértékben fertőzi meg a gyümölcsmonília (Monilia fructicola, M. laxa), sajnos a betegség hihetetlen gyorsasággal teszi tönkre a gyümölcsöket. A gyümölcsrontó kártevők, mint a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) és a szilvamoly (Grapholita funebrana) rajzása jelentősen lecsökkent, de a fertőzött gyümölcsök aránya számottevő, ami szintén moníliás terméshez vezet.

szilva

A levélen a rozsda terjed, míg a gyümölcsöt a szilvamoly lárvája betegíti meg – fotó: Agroinform.hu

Alma- és körteültetvényekben folytatni kell a védekezést

Az alma- és a körteültetvényekben fajtától és érésidőtől függően változó a fejlettségi állapota a gyümölcsöknek. A gyümölcsnövekedéstől a szedésig minden fenológiai állapotot megtalálunk.

A gyümölcs növekedése és a viaszréteg kialakulása miatt csökken a gyümölcs érzékenysége a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) és a varasodás (Venturia ineaqualis) kórokozójának fertőzése iránt. Azonban a nedvességborítottságnak és a magas relatív páratartalomnak köszönhetően továbbra is fennáll a fertőzés erősödésének veszélye. Folytassuk a védekezést felszívódó készítményekkel, amennyiben a betakarítás időpontja lehetővé teszi azt.

A moníliás termésrothadás az almatermésűek gyümölcsén is erősen terjed, és nemcsak a molyok kártétele nyomán, hanem a jégverést követően is jelentek meg tünetek. Gyenge-közepes fertőzöttség jellemző. A körtefák lombján a mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella sentina) és a körterozsda (Gymnosporangium sabinae) tünete egyaránt megfigyelhető, elsősorban házikertekben.

körte

Két betegség is fertőzi a körte leveleit (rozsda és mikoszferella) – fotó: Agroinform.hu

A szőlőben tovább romlott a növényvédelmi helyzet

Befejeződött a fürtzáródás időszaka, a korai kék csemege- és borszőlőknél már megtörtént a bogyók színeződése. Az esőzések hatására tovább romlott a növényvédelmi helyzet. A lisztharmat (Uncinula necator) fertőzésveszélye továbbra is magas. A meleg, párás időszakokban tovább erősödtek a tünetek nemcsak a fürtökön, hanem a leveleken is. Folytassuk a védekezést ellene kén hatóanyagú szerekkel.

A peronoszpóra (Plasmopara vitivola) fertőzésveszélye sem múlt még el. A korábbi fertőzésből származó tünetek sporulálása még mindig tapasztalható, főleg a fiatal növényrészeken. Újabb tünetek a védelem nélküli ültetvényekben jelentkeznek, itt a fertőzöttség közepes-erős szintűre növekedett a lombozaton is. Több kékszőlőfajta (pl. Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot) szüretéig van még hátra akár másfél-két hónap is, ezért folytassuk a védekezést a betegség ellen. Sőt, javasolt nem átállni teljesen a kontakt készítményekre. A felszívódó szerek használata indokolt az új fertőzések megállításában.

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.