A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra hívja fel a figyelmet, hogy szakembereik több szabálytalanságot, majd az esetek felgöngyölítésekor is számtalan további jogsértést tártak fel a dughagymaárusítás piacokon, vásárokon végzett hatósági ellenőrzései során.

Szeretnéd bővíteni a tudásodat az előremutató mezőgazdasági technológiák tapasztalataival?

Ha igen, Neked szól a PREGA Konferencia és Kiállítás!

Találkozz személyesen azon szakemberekkel, akik a precíziós gazdálkodásban már több éves tapasztalatot szereztek!

Időpont: 2022. május 11-12.

Tudj meg többet az év agrárdigitalizációs eseményéről!
www.prega.hu

A hatósági ellenőrzéseken a Nébih ellenőrei gyakori hibának találták, hogy

  • a forgalmazók több esetben hatósági engedéllyel nem rendelkező termesztőtől vásárolták a dughagymát,
  • amelyet aztán a helyszínen kimérve, fajtanév nélkül értékesítette,
  • némely termelő a dughagymát olyan vetőmagból állította elő, amely legfeljebb növényegészségügyi ellenőrzésen esett át, de a növénytermesztési hatóság a vetőmagot nem minősítette,
  • a vetőmag-termesztők elmulasztották a vetésbejelentést a hatósághoz. Tehát az így árusított dughagyma többszörösen is bizonytalan egészségügyi státuszú, fajtájú és eredetű volt.

Nébih azt is tudatta, hogy hazánkban a vöröshagymát, a fokhagymát és a dughagymát szinte kizárólag Békés és Csongrád-Csanád megyében, elsősorban Makó körzetében termesztik. Az elmúlt évek során ebben a térségben mindössze 9 hagymatermesztő kért engedélyt, azonban az ellenőrzések hírére újabb 19 termelő és két nagykereskedő jelentkezett be.

Magyarországon főként Békés és Csongrád-Csanád megyében termesztenek hagymákat

Magyarországon főként Békés és Csongrád-Csanád megyében termesztenek hagymákat – Fotó: Pxfuel

A hivatal kiemelten felhívja a hagymaszaporítóanyag-termesztők figelmét, hogy Magyarországon a szaporítóanyagok forgalomba hozatalát a köznyelvben vetőmagtörvénynek nevezett törvény, és a zöldségrendeletnek nevezett rendelet szabályozza.

A jogszabályok kimondják, hogy hazánkban a vöröshagyma államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját standard vetőmagként lehet forgalomba hozni, amennyiben az anyamag tekintetében igazolják a fajtaazonosságot és a származást.

Azok a dughagymatermesztők, akik a tevékenységüket Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megye területén végzik, minden évben május 20-ig kötelesek bejelenteni – szántóföldi ellenőrzés és minősítés céljából – a vetőmagtermő táblákat a növénytermesztési hatáskörben eljáró, területileg illetékes Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához.

Dugványból történő vetőmag-előállítás esetén mind a dugványozás, mind a vetés évét be kell jelenteni. A bejelentésre szolgáló „V141 – Vetésbejelentés" megnevezésű űrlap letölthető a Nébih honlapjáról.

Szintén fontos tudni:

  • A kötelezettségeket teljesítő vetőmag-előállító mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor jogosult az állam által megállapított kárenyhítő juttatásra. A kötelezettséget nem teljesítő termesztő értelemszerűen nem élhet ezzel a lehetőséggel.
  • Dughagyma csak a fentiek szerinti, aktuális vetésbejelentéssel rendelkező, ellenőrzött vetőmagtáblából nyert magból termeszthető és hozható forgalomba.
  • Az engedélyes dughagymatermesztőnek az évente végzett hatósági ellenőrzés alkalmával igazolnia kell a vetőmag származását. Ezt a vetőmagtermesztőtől kapott, a vetőmagtábla szántóföldi ellenőrzését tanúsító hatósági jegyzőkönyvvel vagy ennek hiányában a vetésbejelentés másolatával tudja megtenni.
  • Amennyiben valaki a fenti három megyében dughagymát szeretne forgalomba hozni, a dughagymatermesztői és -nagykereskedői engedély iránti kérelmet ugyancsak a Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához kell benyújtania. A Kérelem űrlap letölthető a Nébih honlapjáról.

További információk szintén a Nébih honlapján érhetők el!

A növénytermesztési hatóság 200.000 forintig terjedő minőségvédelmi bírságot vethet ki abban az esetben, ha:

  • a dughagymát engedély nélkül, a hagymavetőmagot vetésbejelentéssel létrejövő nyilvántartásba vétel nélkül hozták forgalomba,
  • olyan vetőmagot, dughagymát hoztak forgalomba, amelynek fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben, nem faj-, illetve fajtaazonos vagy nem faj-, illetve fajtatiszta,
  • az előállító, forgalmazó a termesztési rendszerében vagy szaporítóanyag-nyilvántartásában a szaporítóanyag követhetőségét nem biztosítja.