Gyümölcsösök tél végi, tavaszi metszése: te tudod, hogy miként fogj hozzá?

A február, mint az év legrövidebb hónapja a gazdálkodó számára különösen fontos hónap. Azon keresztül, hogy a téli hónapok végét jelzi, amikor is a gazdálkodási év tervezésének időszaka lassan lezárul, és közeledve a tavaszi időszakhoz a cselekvő időszak veszi kezdetét. Így van ez a gyümölcsöst művelő gazdálkodó esetében is, akinek első fő munkafolyamata a gyümölcsös metszését jelenti - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikkében,

A gyümölcsöst művelő gazdálkodók első fő munkafolyamata a gyümölcsös metszése — fotó: pixabay.com

A metszés kellő szakértelmet kíván

Fontos átgondolni a gyümölcsfák fás metszésének legfontosabb ismérveit, mielőtt borotvaélesre fennénk a metszőollókat és megéleznénk a fűrészeket. Ugyanis a fák csak akkor fognak kedvező válaszreakciókat adni, ha kellő szakértelemmel végezzük a metszést.

A gyümölcsfák metszése a gyümölcstermesztésben kiemelten fontos témakör, hiszen szinte kizárólag a metszéssel tudjuk szabályozni a fák méretét, a korona formáját, a termőrészek kialakulását, a rendszeres teméshozás biztosítását. Arról nem is beszélve, hogy a metszés döntően befolyásolja a gyümölcs mennyiségét és minőségét.

A metszés alapelvei az évszázadok tapasztalatai mentén alakultak ki

A metszésnek olyan tudományos alapja van, amelynek az alapelvei a gyümölcstermesztés fejlődésével évszázadok alatt alakult ki, a gyakorlati tapasztalatok, megfigyelések és a módszeres kísérletek kiértékelése során. A legfontosabb gyakorlati ismereteket érdemes mindenkinek elsajátítania annak érdekében, hogy a gyümölcsfák termését az egész család élvezhesse.

Kerülni kell a metszést a kemény fagyos időszakban — fotó: pixabay.com

A gyümölcsfák általános metszése

A gyümölcsfák általános metszése a fák nyugalmi időszakában a tél folyamán és tavasszal a rügyduzzadás - rügyfakadás időszakában van. Kerülni kell a metszést a kemény fagyos időszakban. A téli időszakban általában  az almatermésűeket szokták metszeni, mivel itt nem kell tartani kórtani problémáktól. Sokkal érzékenyebbek a metszés idejére a csonthéjasok - itt lehetőség szerint csak  rügyfakadástól kezdjük a metszést, ellenkező esetben a fa életét veszélyeztető kórokozók támadhatják meg a fát, amelyek jellemzően annak fertőzését és korai pusztulását okozzák. Ezért a csonthéjasokat  egészen a virágzásig nyugodtan lehet metszeni.

A metszés technikai kivitelezése

A metszés technikai kivitelezését, sok tényező befolyásolja.  Fontos szempont, hogy a házikertben, szórványban lévő gyümölcsfát akarjuk metszeni, vagy ültetvényben egy meghatározott térállásban elhelyezkedő fákat.

Kicsit lazábban metszhetjük a szórványban lévő gyümölcsfát, viszont ültetvényben, szigorúan a szakma szabályait betartva lehet csak metszeni. Ennek az az oka, hogy a fákat nem tudjuk az adott térállásban megtartani, ha nem így metszünk. Fontos ismerni  az adott gyümölcsfaj termőrészeit,  és a termőrészek kialakulásának menetét. Ha ezek az ismeretek hiányoznak és  össze vissza metszünk, akkor azzal olyan fákat produkálunk, amelyek semmilyen célt nem szolgálnak.

Kicsit lazábban metszhetjük a szórványban lévő gyümölcsfát, viszont ültetvényben, szigorúan a szakma szabályait betartva lehet metszeni — fotó: pixabay.com

Metszésmódok a gyakorlatban

Három különböző metszésmódot különböztetünk meg.

• Az első a koronaalakítás - ezt a fiatal 1-3(4) éves fák esetében alkalmazzuk, a megfelelő szabályos koronaforma kialakítása érdekében.  Ennél a termésnek csak másodlagos szerepe van, azt gyakorta el is kell távolítani.  Az első évben mindenképpen erőteljesen metsszük a facsemetét, hogy megfelelő kihajtást kapjunk.
• A következő évben már többnyire ritkító metszést végzünk, azaz ekkor már nem vágunk bele a vesszőkbe, mert az újabb erőteljes kihajtásokat eredményez feleslegesen sűrítve a koronát. Azokat a vesszőket, amelyek a koronaformának nem felelnek  meg tőből távolítjuk el csonk mentesen, így nem kapunk annyi  újabb felesleges kihajtást. Sudaras koronaforma estén kerülni kell a tengely visszametszést.
• A fenntartó metszést már a 3-4. évtől alkalmazzuk,ha eddig mindent jól csináltuk, akkor kialakult a fánk végleges mérete és szabályos koronaformája. A fenntartó metszés lényegében ritkító metszést jelent, illetve a letermett termővesszők eltávolítását. A koronában a vízszinteshez közeli helyzetű vesszőket válogatva hagyjuk meg visszametszés nélkül, mert ezen típusú vesszők rakódnak be a következő évben rövid termőrészekkel.

Mindenki azt szeretné, ha ilyen lenne a termés — fotó: pixabay.com

A fenntartó metszés szabályai

A koronában a közel 1 méter hosszúságot is elérő ún. vízhajtásokat, - melyek többnyire ágtöréspontokon keletkeznek -  tőből csonkmentesen, vagy kitörve az alapi rügyeket kiszakítva távolítsuk el.

Törekedjünk arra, hogy a koronában, közel egyenlő arányban legyenek termőrészekkel berakodott 2-3 éves és visszametszés nélküli egyéves vesszők.

Speciális eset a csonthéjasok közül az őszibarack, mert kizárólag egyéves termővesszőket kell meghagyunk a koronában.  Mindig arra törekedjünk, hogy a legalsó vázág és tengely közelben lévő éves termőrészre metsszük vissza a letermett termővesszőt, így biztosítva a felkopaszodás mértékének csökkentését.

Házikerti viszonyok között ifjító metszést jellemzően csak idős fáknál alkalmazzunk, ekkor néhány felkopaszodott idős ág levágásával szellősebbé tehetjük a koronát, ami köszönhetően a jobb fényellátottságnak új termőrészeket hozhat.

A várhatóan márciusban újra megnyíló ültetvénytelepítési pályázat lehetőséget biztosít gyümölcsösök létesítéséhez, korszerűsítéséhez,  addig is további szakmai tartalmak lesznek majd olvashatóak a Kamara honlapján a Tájékoztatási Szolgáltatás fül alatt és heti hírlevelekben - tájékoztatta a gazdálkodókat a NAK.