Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinensen őshonos, melegigényes faj. Kiemelt zárlati károsító, az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1 karanténlistáján szerepel – hívja fel a figyelmet a nak.hu.

Rendszeresen vándorol, akár több száz km megtételére képes, amihez feltehetően a szél is nagymértékben hozzájárul. Azonban a gyors terjedésében a kereskedelmi tevékenységnek is döntő szerepe van.

Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában is megjelent már, jelentős gazdasági károkat okozva.  Az Európai Unióban először 2018-ban Németországban figyelték meg a kártevő lárváit egy kukoricatáblán, de Cipruson, Máltán, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban (Kanári-szigeteken) és a tavalyi évben Romániában is igazolták jelenlétét.

Eddig elsősorban elszórtan jelentek meg az őszi sereghernyó egyedei, tömeges felszaporodása nem jellemző. Több esetben import termékek segítették a kártevő terjedését, ezért kiemelten fontos ezek ellenőrzése és a növény-egészségügyi szabályok betartása.

Az őszi sereghernyó a bagolylepkék családjába tartozó éjszakai moly. Az imágók szürkés-barna színűek, a föld közelében nehezen észrevehetők. Könnyen összetéveszthetők más bagolylepkével, mint például a hazánkban is jelentős károkat okozó vetési bagolylepkével. A levél fonákára helyezett tojáscsomókból kikelő lárvák zöldes vagy barnás színűek. A feji szelvényükön egy halvány, fejjel lefelé fordított Y alakú mintázat, valamint az utolsó hasi szelvényen négy, négyszögletes elrendezésű fekete folt figyelhető meg. Ezek a morfológiai bélyegek segítik a lárva más fajoktól való elkülönítését.


A bábozódás általában a talajban történik. A báb a bagolylepkékre jellemző barnás színű, fényesen csillogó. Évente négy-hat nemzedéke fejlődik ki. Hidegebb területeken egy-két nemzedéke jellemző, de a trópusokon folyamatos szaporodásra képes. Eddigi vizsgálatok alapján kontinentális klímájú területeken nem telelt át.

A kártevő polifág, több mint 350 növényfaj estében számoltak már be a károsításáról. Tápnövény-preferencia alapján két csoportba sorolható: egyik csoport a rizst és a fűféléket, míg a másik a kukoricát, a gyapotot és a cirkot preferálja.

Hazánkhoz az utóbbi csoportba tartozó egyedek kerültek földrajzilag közelebb, ami jelentős gazdasági kárt idézhet elő. A fő kárt a lárva okozza, mely a leveleket és a termést is károsíthatja. A fiatalabb hernyók elsősorban hámozgatnak, „ablakos” levelet hagyva maguk után, míg az idősebb lárvák nagyobb lyukakat okoznak a leveleken, a termésen, de a szárat is átrághatják.

őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda)

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) hazánkban még nem jelent meg – fotó: flickr.com

Problémát jelent, hogy a kukoricaszemeket károsítva utat nyitnak számos gomba számára, amik toxintermelésükkel további gazdasági kárt okoznak. A fiatal lárvák általában tömegesen fordulnak elő, amivel rövid idő alatt jelentős veszteséget okozhatnak. Az idősebb lárvák esetében ez a koncentrálódás már nem jellemző, mert a szomszédos gazdanövényeken kezdik meg a táplálkozást.

A védekezés tekintetében a lárvák és a bábok gyéríthetők a talajfelszín közelében végzett talajmunkával, hiszen a felszínre kerülő egyedek nagy része fagypont alatti hőmérsékleten elpusztul. Emellett kémiai védekezésre is van lehetőségünk (pl.: deltametrin, eszfenvalerát, lamba-cihalotrin permetrin), sőt a biológiai védekezés során több szervezet (pl.: Beauveria bassiana, rovarpatogén vírusok) magas hatékonyságot mutatott. Azonban elengedhetetlen a kártevő rajzásának megfigyelése a védekezés időzítéséhez, ami általában feromoncsapdával történik. Ez a moly megelőzésben és a felderítésében is nélkülözhetetlen eszközt jelent.

Az őszi sereghernyó zárlati károsító az Európai Unióban. További elterjedésének elkerülése érdekében a hatóság az országos felderítést a déli vármegyékben feromoncsapdákkal egészítette ki, melyek még nem fogtak egyetlen egyedet sem. A kártevő hazánkban még nem jelent meg – írja a nak.hu.

Amennyiben az őszi sereghernyó vagy más nem-honos károsítóval és az általuk okozott károkkal találkoznak, kérjük, sürgősen jelentsék azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak vagy az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának.

Indexkép: flickr.com