Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: Az almát és a szilvát sem kímélik a levéltetvek! Védekezzünk!

Április továbbra is szeszélyes arcát mutatja nekünk, hiába közeledünk a hónap vége felé. A múlt heti újabb hidegfront hatására ismét csapadékos és hűvös időjárással kellett beérnünk, ráadásul a hajnali fagyok sem kímélték a virágzásban lévő gyümölcsfáinkat. Az időjárás mintha ismételné önmagát, hiszen tavaly is hasonlóképp történt mindez.

Több helyről jelezték, hogy bizony a fagykár nemcsak a csonthéjas gyümölcsfáinkat érinti, hanem még az almát és a körtét is. Azonban a szokottnál hűvösebb időjárás ellenére sem tétlenkedhetünk, mert a károsítók ugyanúgy jelen vannak, és ha nem vagyunk résen, könnyen maradandó vagy akár végzetes kárt okozhatnak növényeinkben.

Nincsenek biztonságban a csonthéjasok

Csonthéjas gyümölcsfáink sajnos még most sincsenek biztonságban, a moníliás virág és- hajtásfertőző betegség (Monilinia laxa, M. fructicola) jelenleg a teljes virágzásban lévő meggyet veszélyezteti a legjobban. A tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) korai tünete pedig már megjelent az őszibarackon. A kórozónak még mindig nagyon kedvező a csapadékban bővelkedő, hűvös időjárás, így a védekezés ellene továbbra is indokolt és szükséges.

A tafrinás levélfodrosodás korai tünete már megjelent az őszibarackon – fotó: Lepres Luca

A kajszin megjelent a sodrómolyok (Tortricidae) károsítása. A levelekre lerakott petékből szép lassan egyre több lárva kel ki és kezdi meg a levelek rágását. A védekezés a táplálkozni kezdő, fiatal hernyók ellen a leghatékonyabb, ekkor még kontakt szerekkel is könnyedén védekezhetünk ellenük (pl. lambda-cihalotrin hatóanyagú szerek). Később az idősebb lárvák a besodródott levelek védelmében már nehezebben elérhetőek, ezért szükséges ellenük a felszívódó készítmények használata (pl. acetamiprid hatóanyagú készítmények).

Petecsomók a kajszi fiatal levelein – fotó: Lepres Luca

Nemcsak peték vannak, a sodrómolylárvák kelése folyamatos – sőt már a károsítást is megkezdték – fotó: Lepres Luca

Szilván a poloskaszagú szilvadarazsak (sárga szilvadarázs – Hoplocampa flava; fekete szilvadarázs – Hoplocampa minuta) mellett már a levéltetvek – sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi) és hamvas szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni) – felszaporodásával is számolnunk kell.

A levéltetvek több szempontból is veszélyesek, hiszen az asszimilációs felület csökkentése mellett a szilvahimlő vírus terjesztésében is szerepük van. A gyümölcsdarazsak elleni sziromhullás utáni védekezés a levéltetveket is gyéríti.

A levéltetvek az almát sem kímélik, mely most a virágzás kezdetén jár. A levélpirosító almalevéltetű (Dysaphis devecta) egyre növekvő számban van jelen, és egyre több a pirosodott, torzuló levél az almafákon. A levéltetvek ellen a leghatékonyabban felszívódó és kontakt szerek kombinációjával tudunk védekezni, azonban ügyeljünk arra, hogy csak a méhkímélő technológia betartása mellett végezzük el a permetezéseket.

A levélpirosító almalevéltetű jellegzetes kárképe – fotó: Lepres Luca

Az almalisztharmat (Podosphaera leucotricha) primer fertőzése erőteljes, mely egyelőre a fertőzött vesszővégek leveleit érinti, de a hőmérséklet várható emelkedésével a most még egészséges hajtásokra is átterjed majd. A hajtásokon megjelenő elsődleges tünetek megfékezése különösen fontos, mert a későbbiekben ezek a másodlagos fertőzések kiinduló forrásai lehetnek.

A primer fertőzés fungicides kezeléssel nemigen gyógyítható, ehelyett távolítsuk el a lisztharmatos levélcsokrot, és a virágzás után kezdjük meg a védekezést felszívódó szerekkel.

Az almalisztharmat primer tünete – fotó: Lepres Luca

A varasodás (Venturia inaequalis) aszkospóraszóródása a kedvező nedvességi viszonyok hatására folyamatos, bár a hűvös idő lassítja a fertőzést. Az almatermésűeket ezenfelül a tűzelhalás is fenyegeti, hiszem a betegséget kiváltó baktérium (Erwinia amylovora) a virágokon keresztül fertőz, melyhez a tartós nedvesség kifejezetten szükséges.

Körtében a levélbolhák (Cacopsilla spp.) mellett, melyek továbbra is intenzíven rakják a tojásaikat, a körtelevél-gubacsatka (Eriophyes pyri) okozta kártétel is megjelent a fiatal körtefák levelein.

Szőlőben a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) rajzása erősödött, volt, ahol egy nap alatt több tucat egyedet fogott a feromoncsapda.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.