A téli napok kerti teendői

Kerti teendők a téli napokon

Eddig ugyan elmaradt az igazi tél, de tennivaló azért akad a ház körül. Fagypont alá egyszer sem süllyedt az ablakkereten lógó hőmérőnkön a higanyszál, inkább a rövid nappalok emlékeztetnek az évzáró, évnyitó hónapokra. Ilyen téli estéken szokott idő jutni a kertészkedő tanácsokat összefoglaló könyvek lapozgatására.

Már akinek nem a pincében van elfoglaltsága a hordók körül. Annak, aki a boltból hozza a borát, vagy kapja ismerőstől, ilyentájt egy kis helyet kell takarítani a konyhaasztalon, ahol megtervezheti a tavaszi kerti munkákat. Hová kerüljön a konyhakert,  s főleg mi kerüljön a földjébe. Ehhez tudni kellene a tavalyról megmaradt magok listáját is, hogy majd az első hó takarodtával milyen magokat vegyünk hozzá a gazdaboltban. Mert új évben mindig első hó hull. Az idei télen ugyan még tavalyit sem kellett söpörni. Múlt év végén ezt is megspórolta a tél. A hó persze nemcsak a házkörüli úttakarítás egyikét jelenti a tennivalók között, hanem a kerti fák, főleg az örökzöldek – fenyő és tujafélék – megszabadítását is. Ezzel még meg tudunk birkózni akármekkora paplannal borítaná is be az ágakat, míg az ónos eső s jég ellen kevés esélyünk van. Ki ne emlékezne a pilisi erdőkben végzett jeges pusztítás képeire a televízióból.

No de maradjunk a konyhaasztalnál. Lapozzuk fel valamelyik kertészeknek írt tanácsadó könyvünket, milyen munkák adódhatnak télen a kertben a gyümölcsfák között. Megtudhatjuk, hogy a gyümölcsfák, de cserjék, bokrok is ilyenkor még mélynyugalmi állapotban vannak, ami azt jelenti, hogy minimálisra csökken az élettevékenységük. Alszanak, mint a mackók, vagy denevérek. A mélynyugalom azonban nem akadálya, hogy a hideg hatására a rügyekben olyan életfolyamatok ne induljanak be, amelyek felkészítik a tavaszi kibomlásra. Azt is megfigyelték, hogy a különböző gyümölcsfajok mélynyugalmi időszaka is eltérő időtartamú. A csonthéjasoké általában rövidebb, míg az almás termésűeké hosszabb ideig tart. Általában január végéig azonban valamennyi gyümölcsfajnál befejeződik ez az életszakasz – ezért fordulhat elő enyhébb teleinken, hogy február első napjain már ki is bomlanak a rügyek. Korábbi évek hidegebb telei megakadályozták ezt a korai rügyfakadást. A gond a késői fagyokkal szokott bekövetkezni, amikor elfagynak ezek a rügyek.

Miért fontos ezt tudni? Mert fagyos időben, amikor nem kell sárban topogni a fák körül, sokan már hozzáfognak a metszéshez. Nagyüzemi ültetvényekben ez kényszerű gyakorlat, de a ház körül talán néhány délutánon elvégezhető a metszés, nem kell sietni vele. Ez a kényszernyugalminak nevezett életszakasz ugyanis veszélyesebb mint a mélynyugalmi, mert a korábbi évek mediterrán jellegű telei könnyen beindulnak a kihajtást elősegítő belső elváltozások, élettani folyamatok s kibomlanak a rügyek. A lehűlések és a nagy hőmérsékletingadozások pedig érzékeny károkat okozhatnak. Sajnos az érzékenyebb gyümölcsfajoknál, kajszi- és őszibaracknál vagy a mandula esetében ez gyakran okozhat kellemetlen meglepetéseket. Ezért a januári, télvégi metszésekkel nem érdemes sietni.

Ilyen tünet láttán azonban még a mélynyugalmi állapotban célszerű eltávolítani a beteg ágat.

Ilyenkor inkább az ősszel elmaradt kerttakarítási teendőket pótoljuk és nézzük át a kerti szerszámainkat, metszőolló élét s permetező masinánk szórófejét, hogy használatba vételükkor ne bosszankodjuk s hamar barkácsolással, úgymond sufni-tuninggal kezdjük a télvégi, tavaszi kerti munkákat.

Végül a betelelt dísznövényeinket is látogassuk meg a pincében, garázsban – egy-egy sovány öntözést még megejthetünk, ha eddig elmulasztottuk volna.

Kerti teendők a téli napokon

Eddig ugyan elmaradt az igazi tél, de tennivaló azért akad a ház körül. Fagypont alá egyszer sem süllyedt az ablakkereten lógó hőmérőnkön a higanyszál, inkább a rövid nappalok emlékeztetnek az évzáró, évnyitó hónapokra. Ilyen téli estéken szokott idő jutni a kertészkedő tanácsokat összefoglaló könyvek lapozgatására.

Már akinek nem a pincében van elfoglaltsága a hordók körül. Annak, aki a boltból hozza a borát, vagy kapja ismerőstől, ilyentájt egy kis helyet kell takarítani a konyhaasztalon, ahol megtervezheti a tavaszi kerti munkákat. Hová kerüljön a konyhakert,  s főleg mi kerüljön a földjébe. Ehhez tudni kellene a tavalyról megmaradt magok listáját is, hogy majd az első hó takarodtával milyen magokat vegyünk hozzá a gazdaboltban. Mert új évben mindig első hó hull. Az idei télen ugyan még tavalyit sem kellett söpörni. Múlt év végén ezt is megspórolta a tél. A hó persze nemcsak a házkörüli úttakarítás egyikét jelenti a tennivalók között, hanem a kerti fák, főleg az örökzöldek – fenyő és tujafélék – megszabadítását is. Ezzel még meg tudunk birkózni akármekkora paplannal borítaná is be az ágakat, míg az ónos eső s jég ellen kevés esélyünk van. Ki ne emlékezne a pilisi erdőkben végzett jeges pusztítás képeire a televízióból.

No de maradjunk a konyhaasztalnál. Lapozzuk fel valamelyik kertészeknek írt tanácsadó könyvünket, milyen munkák adódhatnak télen a kertben a gyümölcsfák között. Megtudhatjuk, hogy a gyümölcsfák, de cserjék, bokrok is ilyenkor még mélynyugalmi állapotban vannak, ami azt jelenti, hogy minimálisra csökken az élettevékenységük. Alszanak, mint a mackók, vagy denevérek. A mélynyugalom azonban nem akadálya, hogy a hideg hatására a rügyekben olyan életfolyamatok ne induljanak be, amelyek felkészítik a tavaszi kibomlásra. Azt is megfigyelték, hogy a különböző gyümölcsfajok mélynyugalmi időszaka is eltérő időtartamú. A csonthéjasoké általában rövidebb, míg az almás termésűeké hosszabb ideig tart. Általában január végéig azonban valamennyi gyümölcsfajnál befejeződik ez az életszakasz – ezért fordulhat elő enyhébb teleinken, hogy február első napjain már ki is bomlanak a rügyek. Korábbi évek hidegebb telei megakadályozták ezt a korai rügyfakadást. A gond a késői fagyokkal szokott bekövetkezni, amikor elfagynak ezek a rügyek.