A japánok egyik kedvelt csemegéje a szárított datolyaszilva, azaz hoshigaki. Októberben-novemberben rengeteg narancssárga datolyaszilva lóg hosszú falécekről, melyek száradnak a napon. A hideg szél vagy a csípős hőmérséklet sem akadály, sőt valószínűleg ez a titka annak, hogy remekül megtartják édességüket a száradás közben is – írja a termeszeti.hu.

Hogyan készül?

A hoshigaki készítése egyáltalán nem könnyű feladat. Nem mindegy, milyen datolyaszilvából készül, erre a célra a hosszabb, hegyes hachiya datolyaszilva alkalmas. Amikor éretlen, akkor kemény, de megérve zseléssé válik. Az éretlen gyümölcs nem ehető, húsa nagyon fanyar, kesernyés – a szárításhoz azonban erre van szükség.

A csészelevelet le kell vágni, minél közelebb a szárhoz, majd meg kell hámozni a gyümölcsöt. A hámozott gyümölcs csúszós, ragacsos.

Ezután fel kell lógatni a gyümölcsöt: egy madzagot kötnek a szárra, és olyan helyre akasztják, ahol jól jár a levegő, magas a páratartalom, és ha lehet, érje minél több napfény is. A madzagot egy bambuszrúdra lógatják, a szabadban, védett helyen.


Amikor a csúszós felületek szilárdulni kezdenek, naponta legalább egyszer néhány másodpercig gyengéden megmasszírozzák a gyümölcsöt. Amikor a tanninok elkezdenek lebomlani, a gyümölcs húsa puhulni kezd, a bőrfelület pedig barnul, sötétedik. A masszírozást nagyon óvatosan kell végezni.

Egy-másfél hónap elteltével a gyümölcs összeesik, felületén fehér virágzás látható, a cukor kicsapódik, ebből lehet tudni, hogy a csemege elkészült és fogyasztható.

A datolyaszilva jellemzői

A datolyaszilva egyéb fajtái nálunk is egyre népszerűbbek. Sokan díszfának vásárolják, ugyanis gömb formájú lombkoronájával egzotikus megjelenést kölcsönöz a kerteknek. Hazánkban 4-5 méter magasra nő, de akár bokorrá is nevelhető, így kisebb kertekbe is remek választás.

Termésének színe, formája, íze jellegzetes, gondozása pedig egyszerű, hiszen a kártevőkkel, betegségekkel szemben ellenálló.

datolyaszilva

Ősszel kezd beérni, az első novemberi fagyok után érdemes szedni – fotó: Pixabay

Jótékony hatásai

Vitaminokban nagyon gazdag: nátrium, vas, kalcium, folsav és C-vitamin is található benne. A Távol-Keleten használják többek között a hajnövekedés serkentésére, szájon lévő sebek gyógyítására, a légúti és emésztőrendszeri problémák kezelésére, illetve vérszegénység ellen.

Mikor fogyasztható?

Ősszel kezd beérni, az első novemberi fagyok után érdemes szedni. Akkor a legfinomabb, amikor már teljesen puha, keményebb állapotában nem érdemes megkóstolni, mert csak az érés folyamán tűnnek el belőle a csersavak. Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten tárolva néhány nap alatt beérik.

Az érett példányok rövid ideig, 1-2 napig tarthatók el a hűtőszekrényben. Frissen, nyersen a legjobb fogyasztani, de lekvár is készíthető belőle, illetve smoothie-k, turmixok, krémek, mártások, koktélok alapanyaga is lehet. Akár bor vagy likőr is készíthető belőle.