Mire ügyeljünk a fejes saláta tápanyagellátása során?

A friss fejes saláta mellett a félkész és a kész salátakeverékek egyre népszerűbbek a fogyasztók körében, ebből adódóan nő a termesztési kedv is. A korábban inkább hajtatott növényt egyre több helyen szabadföldön is termesztik, és a folyamatos szabadföldi és fólia alatti ültetésnek köszönhetően már 8 hónapon keresztül sikerül ellátni a friss salátával a hazai piacot. Közel 600-650 hektáron, megközelítőleg 30–35 000 tonna/év a termés Magyarországon hajtatott fejes salátából. (FruitVeb, 2019).

Érzékeny a talajra!

Ellentmondásnak tűnik, mert gyakran példaként emlegetjük a salátát a paprikával vagy az uborkával szemben, hogy a gyengébb szerkezetű talaj esetén is jól terem. Viszont kifejezetten sóérzékeny, és a talajban lévő szermaradványokra is érzékenyen és azonnal, rossz csírázással, levéldeformációval, rendellenes fejlődéssel, lassúbb növekedéssel reagál.

Olyan mértékű az érzékenysége, hogy a mustárhoz hasonlóan tesztnövényként, talajszermaradványok és toxikus anyagok kimutatására is használják. Hajtatásban a talajfertőtlenítésre használt szerekkel szokott gond lenni, sok esetben nem várják meg az ültetéssel a szer teljes lebomlását.

Másik talajtulajdonság, amire kifejezetten érzékeny, az a magas sótartalom! Ezért

szikesedésre hajlamos vagy túltrágyázott talajon termesztésével nem tanácsos próbálkozni.

Olyan talaj, melynek EC-értéke 1,6-1,7 mS/cm-t meghaladja, nem javasolt a saláta számára. Más vonatkozásban (mésztartalom, pH-igénye) nem tér el a többi zöldségnövényétől.

Annak ellenére, hogy viszonylag kevés tápanyagot igényel, nem egyszerű a trágyázása sem, mert:
• könnyen felvehető tápanyagformát igényel,
• gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért a tápanyagoknak a talaj felső 10-15 cm-es rétegében kell elhelyezkedniük,
• a szükséges tápanyagmennyiséget meglehetősen rövid idő alatt kell számára biztosítani, és
• sóérzékenység miatt nem lehet magas a talaj tápanyagszintje.

A tápanyagok felvételének dinamikája, mindenekelőtt a nitrogéné, az 1. ábra szerinti ütemet követi.

Az élőtömeg és a szárazanyag-tartalom alakulása a kiültetést követő napokban

Jelentős ugrás a rozettaképzés kezdetén van. A nitrogénhiány viszonylag gyorsan és szembetűnő módon jelentkezik az alsó, idősebb leveleken, ahol kezdetben a világoszöld elszíneződése, majd a levél széle irányából induló klorózis jelzi a hiányt.

A foszforhiány tünetei, az alsó, idősebb levelek fonáki oldalán tapasztalható lilás-vörös elszíneződés formájában, fiatalon, palántakorban, illetve az azt követő egy-két hétben szoktak fellépni, tekintettel arra, hogy a növény nagyobb foszforfelvétele erre az időszakra esik. Kiültetett fejes saláta esetében (február-március) a hideg talaj is okozza a tüneteket, a termesztő létesítmény kedvező léghőmérséklete mellett a talaj még hideg, ami lassítja a foszfor felvételét.

Foszforszegény körülmények között rossz a gyökérképződés, vékony, hosszú, fehér, de kevésbé elágazó gyökerek képződnek. (1. kép)

Bal oldali növény: egészséges gyökérzet, foszforban jól ellátott közeg, jobb oldali növény: fejletlen gyökerek, rossz minőségű, alacsony foszfortartalmú közegben.

A kálium a hidegtűrő és a betegség-ellenálló képességet fokozza, javul a fejek keménysége, tartóssága, ami a szállítás és pultontarthatóság miatt fontos.

A három fő tápelem, a nitrogén, a foszfor és a kálium mellett két tápelemre kell különösen figyelni a levélzöldségfélék esetében, ez a magnézium és a vas.

Magnéziumból jelentős a saláta igénye, csak lombtrágyázással, mint általában a mikroelemeket szokás pótolni, nem biztosítható a növény szükséglete! Magnéziumos talajtrágyákkal, fejtrágyázások során magnéziumtartalmú komplexek használatával és lombtrágyázás formájában kell a magnéziumot kijuttatni. A vashiány meszes talajon (5% szénsavas mésztartalom felett), illetve túlöntözésnél szokott fellépni, ami idejekorán történt észlelés esetén vastartalmú levéltrágyákkal gyógyítható.

A fejes saláta termesztése kapcsán mindig felhívjuk a termesztők figyelmét két jellegzetes mészhiánybetegségre, ami nem is annyira a kalciumellátással, sokkal inkább a klímaszabályozással, a szellőztetéssel van összefüggésben. Télen és kora tavasszal, rossz szellőztetés esetén, magas páratartalom alakul ki a fólia alatt, aminek következtében a saláta belső levelei megbarnulnak, súlyos esetben rothadásnak indulnak, mert a magas páratartalom következtében leáll a transzspiráció, így a kalcium felvétele is, a mészhiánybetegségnek a tünete ilyenformán mutatkozik, ami nemcsak a fejes salátán, de a fejes káposztán és a kínai kelen is előfordul (2. kép). Ezt szaknyelven belső vagy lágy levélszélbarnulásnak nevezzük.

A magas páratartalom következtében kialakuló lágy vagy belső levélrothadás a kínai kelre is jellemző.

Ezzel szemben, ha hirtelen lecsökken a páratartalom (tavaszi napsütésben, szeles időben kinyitják az ajtókat és a szellőzőket), a növény – védekezve a kiszáradástól – bezárja légzőnyílásait, ami szintén a transzspiráció leállását okozza, következtében a külső levelek szélén apró, tűszúrásnyi elhalások képződnek, amelyek fokozatosan egyre nagyobbakká válnak, súlyos esetben az egész levél széle elszárad. A betegséget száraz vagy külső levélszélbarnulásnak nevezzük (3. kép).

A száraz levélszélbarnulás a hirtelen csökkenő páratartalom következménye.

Trágyázáskor mindig a talaj tápanyagtartalmából kell kiindulni. Előfordulhat, hogy paprika, paradicsom vagy uborka után még olyan bőséges mennyiségű tápanyag van a talajban, ami feleslegessé teszi a további tápanyag-kijuttatást. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon, hagyományos trágyakijuttatás esetén, legfeljebb kétszeri fejtrágyázásra van szükség /2x5 g/m² nitrogén (N) és 2x10 g/m² kálium (K₂O)/ a fejesedés kezdetén, illetve azt követően 7-10 nap után (4. kép.).

A fejesedés kezdetén megugrik a fejes saláta tápanyagigénye, ekkor célszerű a fejtrágyát kijuttatni.

Amennyiben híg tápodat formájában, folyamatos tervezzük a tápanyagot adagolni, úgy 0,3-0,5%-os töménységben adjuk, ilyen célra káliumnitrátot (KNO₃) vagy nitrogéndús komplexet használjunk. Újabban a fejes salátát vízkultúrában is hajtatják (5. kép).

A fejes salátát újabban vízkultúrában is termesztik.

A nitrogénnel vigyázni kell! Gyakori trágyázási hiba a nitrogén túladagolása, amely vízhiány esetén sókártétel formájában jelentkezik (apró sötétzöld levelű növények, barna elhalt gyökerek, a fonák irányába pödrődő levelek), ha a nitrogéntrágya bőséges vízellátással párosul, úgy elhúzódó fejesedéssel, laza fejképzéssel kell számolni.