A primőrök tél végi kondícióleromlásának megelőzésével és javításával már egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk, keresve azoknak a stresszoroknak az alkalmazási lehetőségét, amelyek segítségével lehetőség nyílik a vegetatív-generatív egyensúly szabályozására, a jó növénykondíció kialakítására és fenntartására.
A tápanyagok szerepe
Tápanyag-adagolással a fejtrágyázás során szintén beavatkozhatunk a fejlődés irányába, aminek egyik ismert módja a nitrogén és a kálium arányának változtatása. Termésszedés időszakában, amennyiben ez az arány 1:1,4 és 1:1,7 között van, kiegyenlített a növekedés, de ha a nitrogént megemeljük (pl. 1:1,2), lombra fog nőni a paradicsom. Ellenkező esetben (1:1,7-1,8 feletti káliaránnyal) a virágzást serkentjük.
Paprikánál az optimális N:K arány a kiültetéstől az első terméskötések megjelenéséig 1:1, az erős terhelés időszakában 1:1,3-1,4, magasabb nitrogén mellett intenzívebb lesz a lombképződés. Vigyázni kell az N:K arány változtatásával, mert alacsony nitrogén- és magas káliértékek mellett előállhat a bogyók elaprósodása.
A lomb és termésarány szabályozására leggyakrabban alkalmazott módszer az EC-vel történő stresszelés. A töményebb tápoldat (magasabb EC) a virágzást serkenti, a hígabb tápoldat a lomb növekedésére hat pozitívan. Jól használható az első fürtök bekötésének elősegítésére, de fényszegény időszakban a növény túlzott megnyúlásának megakadályozására is. 4-4,5 mS/cm EC felett a paradicsom, 3,5-4 mS/cm felett a paprika kifejezetten generatív irányba fog fejlődni, míg 3-3,5 mS/cm érték alattiak mind a két növénynél a lombnövekedést fokozzák.
_fill_540x300_0.jpg)
Talajon történő termesztésnél (szabadföldi kultúráknál is), ahol tápoldattal a talajoldat töménységét nehezebb szabályozni, az EC-t öntözéssel tudjuk szabályozni olyanformán, hogy kevesebbet öntözök, szárítom a talajt, azaz növelem az EC-t, míg intenzívebb vízellátással csökkentem azt.
A foszfor, amit a fejlődés kezdetén igényel nagyobb arányban a növény (lombtömegéhez képest!), a gyökérfejlődés mellett a virágképződést segíti, hasonló pozitív hatása van a bórnak is az egész tenyészidő folyamán.
A tápanyag- és vízellátás szabályozása jó lehetőség a stresszfolyamatok irányítására, alkalmas a növénykondíció szabályozására. Néhány példa a vízzel és tápelemekkel könnyen kiváltható stimulatív stresszre:
|
Fitotechnikai és agrotechnikai megoldások
A fitotechnikai és agrotechnikai területen is vannak megoldások, amelyekkel a növekedés és fejlődés irányát befolyásolhatjuk, illetve kedvező stresszhatást válthatunk ki a növénykondíció vonatkozásában.
Fitotechnikai módszerek közül érdemes megemlíteni a terméskötődést segítő eljárásokat. Noha az árutermelő nagyüzemek már poszméhekkel végeztetik a beporzást, de kisüzemekben és saját célra termelő magángazdaságokban egyszerű mechanikai módszereket is alkalmaznak, így a fürtöket (fürtkocsányt) vibrátorokkal rázatják (1. kép), vagy vascsővel veregetik a növénytartó huzalokat.
Terméskötődés elősegítésére kis felületen alkalmazható a paradicsomfürtök vibrátorozása – fotó: dr. Terbe István
Bár a késő tavaszi hónapokban a kedvezőbb fényviszonyoknak köszönhetően az ilyenformán történő beavatkozásnak nincs akkora jelentősége, mint a téli, kora tavaszi időszakban, de a biztosabb terméskötődés és a jobb minőség miatt mégis tanácsos alkalmazni. Fényszegény hónapokban, nagy fürtök és gyenge lombozat esetén „szenved a növény", nem tudja a kívánt bogyóméretre kinevelni a termést. Ilyenkor alkalmazzák a fürtcsonkítást, amely során a fürt egy részét ollóval eltávolítják.
Gyakori tekergetéssel, azaz a szár zsineghez történő igazításával, a zsinegre történő tekeréssel a generatív jelleg erősíthető, míg a szárvezető klipsz alkalmazásával, ami felrakásával kevesebbet kell a növényt bolygatni, a lombozat növekedését segítjük (2. kép.).
A paradicsomszár tekergetése helyett a szárrögzítő műanyagot alkalmazzák, így a növény különösebb bolygatása nélkül a vegetatív növekedés erősödik – fotó: dr. Terbe István
A hajtatott paradicsom oltása gyorsan terjed, elsősorban növényvédelmi okok miatt, a különböző szártőbetegségek és talajban élő kártevők miatt alkalmazzák. Az alany – intenzívebb víz- és tápanyagfelvétel következtében – erősebb növekedést indukál a nemes résznek, amivel vegetatív irányba tereli a fejlődést. Újabban az oltott növényekre – az említett okok miatt – más tápoldat-összetétel használatát (kevesebb nitrogént a káliumhoz képest, illetve magasabb tápoldattöménységet, azaz EC-t) javasolják.
Agrotechnikai módszerek közül említést érdemel a gyökerek megszaggatása. Noha egy meglehetősen drasztikus megoldás, de az erősen vegetatív növekedés megállítható vele. A kapálás (horolás) mélységével szabályozhatjuk a beavatkozás mértékét, régen paprikatermesztők alkalmazták főleg szabadföldön, de ritkábban hajtatásban is.
A talajtakarás a gyomosodás megakadályozása mellett a talaj melegedését is fokozza, de egyben akadályozza a talaj gyors kiszáradását is, amivel a lombnövekedést segíti.
Virágzás indukálására, terméskötés elősegítésére a hormonális hatású szerekből egyre kevesebbet használnak a termesztők, aminek több oka is van.
Talán legnagyobb súllyal a fogyasztók idegenkedése az, ami vegyszerek esetében megmutatkozik, de egyre több az olyan „környezetbarát" eljárás is, ami a hormonokat helyettesíti.
Kétségtelen, a hormonális készítmények nagyon hatásosak, de használatukkal van egy általános gond, amivel gyakran szembesülnek azok a termesztők, akik időnként ezeket bevetik a hajtatásban. Rendkívül pontos adagolást igényelnek, ugyanakkor a fajták nagyon eltérő mértékben, esetenként különböző módon reagálnak használatukra. Úgy is mondhatnánk, könnyen túladagolhatók, ugyanakkor ha nem kapják meg belőlük a növények a szükséges dózist, hatásuk elmarad.
Így volt ez a kifejezetten hajtatott paradicsomra kikísérletezett, virágzást serkentő N-fenil-ftalaminsav hatóanyagú és a terméskötést fokozó naftalinoxi-ecetsavas etilészter készítményekkel kapcsolatosan is (3-4. kép.), a nem megfelelő használatuk, túladagolásuk levél-, szár- és termésdeformációt eredményezett.
Hormonális szerek mellékhatása paprikán és paradicsomon – fotók: dr. Terbe István
A fentiekből talán kitűnik, hogy a generatív-vegetatív egyensúly kialakítására és fenntartására receptet nehéz adni, egy-egy megoldás használhatóságát, hatásfokának mértékét minden esetben az adott termesztési körülmények döntik el. Mindenesetre széles a választék, a kertész dolga a leghatásosabbat, a legkönnyebben kivitelezhetőt és a leggazdaságosabbat megtalálni.
Indexkép: Shutterstock
