Augusztus végén és szeptember első hetében nyárias hőség és szárazság uralkodott. Szeptember első hetében a nappali hőmérsékletek 28-35 °C között mozogtak, míg az éjszakai minimumok 13-15 °C körül alakultak. Több helyen megfigyelhető volt kisebb eső vagy frissítő zápor, de általánosságban napos, száraz idő volt jellemző, emiatt a talajok vízkészlete jelentősen lecsökkent. Ezen a héten enyhülés és csapadék érkezik, ami igencsak jó hír a csontszáraz talajba vetett repce számára.
A gyapottok-bagolylepke hernyója a napraforgót, a kukoricát és a muskátlit is károsítja
A napraforgó és a kukorica betakarítása folyamatos. A hozamok áltagosan mindenütt alacsonyabbak az aszály következtében. Növényvédelmi teendőnk ezekben az állományokban már nincs. Napraforgóban a korábban megjelent betegségek nem terjedtek tovább.
A kártevők inkább jelentenek veszélyt mind a napraforgóban, mind a kukoricában, mert ahol még nem arattak, ott fokozódik a nagyvadak és a madarak kártétele is. Rovarok tekintetében most a gyapottok-bagolylepke hernyója az, ami a legtöbb kárt okozza. Ez a rendkívül polifág kártevő nemcsak a napraforgót és a kukoricát fogyasztja szívesen, hanem a muskátlit is, mostanra sokaknak bosszúságot okozva, hiszen a hernyó berág a virágbimbóba, ami aztán elszárad, mielőtt kinyílna.
A gyapottok-bagolylepke hernyója szívesen fogyasztja a muskátli virágait – fotó: Lepres Luca
Fontos a folyamatos szemle a frissen kelő repcetáblákban
Sokan törekedtek arra, hogy a most érkező csapadék előtt végezzenek a repcevetéssel, bízva abban, hogy ez biztosítja majd a gyors és egyenletes kelést. Viszont amint elérik a növénykék a szikleveles állapotot, már számolnunk is kell a korai kártevők (bolhák, repcedarázs) gyors és tömeges betelepedésével az árvakelésekről, és ez bizony nagy veszélyt jelent az esetlegesen lassan fejlődő állományok számára. Így a folyamatos szemle elengedhetetlen a frissen kelő repcetáblákban.
Az alma- és körteültetvényekben növekedett a moníliás termésrothadás gyakorisága
Az alma- és a körteültetvényekben is megy a betakarítás. A kései érésű fajták még az érés szakaszában vannak. Almában a varasodás gyümölcs- és lombfertőzöttség nem változott (közepes fertőzöttség jellemző). Az almamoly rajzása befejeződött. A molyos gyümölcsök aránya nem emelkedett. Mindkét gyümölcsfajnál – főleg a sérült, molyos gyümölcsökön – tovább növekedett a moníliás termésrothadás gyakorisága a terméseken. Közepes fertőzöttség jellemző.
Sajnos házikertben mind a molyos, mind a moníliás gyümölcsök aránya lényegesen magasabb, ott eléri a 20-30%-ot is. A körte levelein a mikoszferellás levélfoltosság és a körterozsda okoznak egyre látványosabb elváltozásokat.
A csonthéjasok közül a nagy hőség következtésben már kései szilva- és nektarinfajták is leértek, és elindult a levélfoltosságot okozó betegségek miatti korai lombhullás. Érdemes lombfertőtlenítő, őszi lemosó kezeléssel csökkenteni a kórokozók áttelelő tömegét.
Szőlőben erősödött a lisztharmatfertőzés
A szőlőszüret teljes gőzzel halad, a korai érésű fajták nagy részét már leszüretelték. Így már csak a kései fajták fürtjei vannak a tőkéken. A lisztharmat tüneteinek erősödése figyelhető meg a lombon. Esetenként 5-10%-os gyakorisággal, gyenge-közepes fertőzöttség tapasztalható. A kazmotéciumok képződése viszont továbbra is lassú, intenzívebb folyamatra meleg, napsütéses napokon számíthatunk.
Töppednek a szőlőbogyók – fotó: Lepres Luca
A botrítiszfertőzöttség az érés előrehaladtával folyamatosan nő, de intenzív védelmű ültetvényekben legfeljebb csak gyenge fertőzöttség fordul elő. A botrítisz mellett a fürtök részleges összetöppedését lehet felfedezni több ültetvényben (mazsolához hasonlító szemek), melynek valószínűleg élettani oka van.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
