Magyarország területe alig több mint 2 százaléka Európáénak, mégis az európai tormatermelés több mint egyharmadát adja. Nagy István agrárminiszter szerint a termelők összefogása versenyképesség-javulást és több támogatást hozhat.
A tárcavezető szerint a magyar gazdálkodók évente 10-12 ezer tonna tormát termelnek, ami az éves, 30 ezer tonnás európai tormatermésnek több, mint egyharmada; Magyarországon jelenleg 570 termelő 1228 hektáron foglalkozik tormával. A tormatermelés Hajdú-Bihar megyében koncentrálódik, itt található a termőterületek és termelők több mint 98 százaléka.
A magyar torma uniós szinten is kiemelkedő minőségét jelzi, hogy a „Hajdúsági torma" megnevezés 2008 óta uniós oltalom alatt áll és 2021-től Hungarikum is. A miniszter szerint e két tény jó lehetőséget biztosít a piacon történő megkülönböztetésre és a stabil értékesítésre. Várhatóan 2024 második negyedévében hirdetik meg a földrajzi árujelzőkhöz, hagyományos különleges termékekhez kapcsolódó pályázatokat. Nagy István kiemelte, hogy a támogatások célja az egyes előállítók, illetve az értéklánc szereplői közötti együttműködések, az összefogás erősítése.
A magyar torma uniós szinten is kiemelkedő minőségű – forrás: iStock
Fontos információ, hogy az együttműködés irányulhat új földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék uniós elismertetésére, de kapcsolódhat a már oltalom alatt álló elnevezéshez is, például az adott termék minőségének növelésére, hírnevének és hitelességének kereskedelemben történő biztosítására.
A torma piaci stabilitása és a felvásárlás átláthatósága érdekében az agrártárca 2021-től külön szabályozást vezetett be. Eszerint kötelező írásban szerződni a torma felvásárlására és a szerződésnek árat vagy az ár kiszámítására vonatkozó szempontokat is tartalmaznia kell.
Az elmúlt években új termelők léptek be az ágazatba, és a termőterület is számottevően emelkedett. Ennek okán terméstöbblet került a piacra, ami a torma árának csökkenéséhez vezetett.
A torma piaci helyzetének javításához szükséges árstabilitást a termelői alkupozíció javítása hozhatja el, amely összefogással, közösségi fellépéssel teremthető meg.
Nagy István agrárminiszter szerint az új közös agrárpolitika ösztönzi a termelők összefogását – forrás: mti
Utóbbira termelői szervezetek (TÉSZ) vagy termelői csoportok (TCS) megalakítása lehet a jó megoldás Nagy István szerint. A példák azt mutatják, hogy az ilyen összefogásokkal javul a termelők versenyképesége, amihez a közös beruházások, illetve az uniós és nemzeti pénzügyi támogatások nagyban hozzájárulnak – mondta a miniszter.
Az új közös agrárpolitika (KAP) támogatásokkal ösztönzi a termelői és a helyi közösségi együttműködések projektjeit. Magyarországon ez azért is különösen fontos, mert egyébként az összefogásra való hajlandóság mifelénk rendkívül alacsony – hangsúlyozta Nagy István a Világgazdaságnak.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
