Folyamatosan csökken azon termelők száma, akik étkezési burgonyát termesztenek, a termőterület nagysága pedig 6–7 ezer hektárra esett vissza az egykori 20 ezer hektárról és mindez 5–6 év alatt történt. Az óriási méretű zsugorodás még jobban érzékelhető akkor, ha visszamegyünk 30 évet, amikor még 60 ezer hektáron termesztettek hazánkban burgonyát.
A jelenlegi állapot oda vezetett, hogy burgonyából 40 százalékig importra szorulunk, ráadásul nemcsak a vető-, hanem az étkezési burgonyában is – írja a novenyvedoszer.hu.
A MATE Keszthelyi Burgonyakutató Központ vezetője, Polgár Zsolt szerint nincs annyi vetőburgonya, ami nagy mennyiségben képes lenne kiszolgálni a hazai igényeket. Keszthelyen négy-, ötszöröse lenne az igény annak, mint amennyit az intézet elő tud állítani. Hozzátette: négy éves távlatban a terveik között szerepel a hazai igények felének kiszolgálása. A hazai alapanyag hiánya miatt sok termelő kényszerül külföldi fajtát vásárolni.
A magyar előállítás a vetőburgonya igények 10 százalékát fedezi. Hiányoznak a technológiai fejlesztések, amelyekkel öntözni lehetne, vagy nagyobb területen termelni, mert akkor nagyobb árualapot lehetne biztosítani a termelőknek. Sokkal többen szeretnének magyar fajtákkal termelni, mint akiket most kiszolgálnak
– összegezte Polgár Zsolt, aki szerint mindez hosszabb távon óriási kiszolgáltatottságot és bizonytalanságot jelent.
Folyamatosan csökken azon termelők száma, akik étkezési burgonyát termesztenek – fotó: pixabay.com
Az agrártárca azt szeretné elérni, hogy minél nagyobb arányban termeljünk hazai burgonyát, de a szakember szerint csak évek alatt sikerülhet visszaszerezni a belső piacainkat. Keszthelyen lehetőség szerint magyar fajtából állítanak elő vetőgumót, ezzel törekedve arra, hogy segítsék az étkezési burgonyatermesztőket abban, hogy gazdaságosan tudjanak termelni.
Nemcsak az étkezési, hanem a vetőburgonya termesztése is folyamatosan csökken hazánkban. Ez árban, mennyiségben és tonnában egyaránt igaz. A vetőburgonya termesztése napjainkra a 30 évvel ezelőttinek a 98 százalékára zsugorodott össze. Ha az étkezési burgonya termesztése csökken, akkor a vetőburgonyára sincs akkora igény.
Az is gondot jelent, hogy a külföldi fajtákat nem lehet idehaza egészséges vetőgumóként termeszteni, mert könnyen vírusos fertőzést kaphatnak. Kevesen vállalják be azt a kockázatot, hogy fogékony fajtákból vetőgumót állítsanak elő, ezért inkább megvásárolják a külföldi vetőburgonyát, amelyből maximum kétszer lehet termést kihozni.
A keszthelyi fajtáknak az a nagy előnye, hogy több éven át visszaültethetők. A keszthelyi kutatóintézetben továbbra is növelni szeretnék a termőterület nagyságát, hogy nagyobb árualappal tudjanak megjelenni a piacon. Minden évben 200 hektárra elegendő vetőburgonyát állítanak elő, jövőre ennek a dupláját tervezik.
Keszthelyen a legmagasabb minőségi besorolású burgonyát termesztik, ami drágább, de meg kell térülnie annak, hogy ezeket a fajtákat a termelők több éven keresztül tudják használni. A drágább gumóhoz magasabb minőség jár.
A kisebb termelőknél nehezebben történik meg a fajtaváltás, a nagyobb termelőknél azonban más szempontok döntenek, például az, hogy nem hajlandók magyar burgonyafajtát termeszteni, hanem ragaszkodnak például a francia, holland, vagy német fajtához.
Indexkép: pixabay.com