Különösen a mezőgazdaságban okozhat hatalmas károkat, ezért rendkívül fontos, hogy a gazdálkodók csak megbízható forrásból szerezzenek be szaporítóanyagot és növényeket az ültetéshez, továbbá növényközegként kerüljék az ismeretlen eredetű talajt.
Európában először 2014-ben Észak-Olaszországban jelent meg a japán cserebogár (Popillia japonica), mint zárlati károsító, melynek populációja fokozatosan nőtt és terjedt egész Olaszország területén. Három évvel később már Svájc déli határán is észlelték a károsítót a helyi hatóság szakemberei, majd tovább terjedt és az ország északi határán is kimutatták. Napjainkban már Portugáliában, Szlovéniában és Németországban, de az EU-n kívüli Oroszországban is igazolták a jelenlétét.
A japán cserebogár Magyarországon szerencsére még nem fordult elő, azonban a szomszédos Szlovéniában idén már találtak néhány kifejlett példányt. A károsító rövid időn belül akár 10 kilométert is képes repülve megtenni, valamint gyorsan terjed és szaporodik, hiszen vándorlása közben egy szezon alatt 40-60 petét is lerakhat – így megjelenése nálunk is várható.
Az imágó, azaz a kifejlett bogár is tud gazdasági károkat okozni azzal, hogy támadja a leveleket, a virágokat és a gyümölcsöket – forrás: Pixabay
A japán cserebogár rajzási időszaka és tömeges megjelenése május közepétől egészen augusztus végéig tart. Az imágó, azaz a kifejlett bogár is tud gazdasági károkat okozni azzal, hogy támadja a leveleket, a virágokat és a gyümölcsöket. A fő kártevő azonban a cserebogár pajor, azaz a lárva, ami főként a fűfélék gyökereit rágja, jelenléte pedig vonzza az olyan, élelem után kutató vadat, mint a vaddisznó. A fentiek miatt tehát kulcsfontosságú a megelőző intézkedések elvégzése.
_fill_540x300_0.jpg)
A Nébih azt tanácsolja a hobbikertészeknek és a professzionális gazdálkodóknak egyaránt, hogy kizárólag biztonságos helyről származó szaporítóanyagot és ültetésre szánt növényt vásároljanak, továbbá ismeretlen eredetű növényközegként talajt se hozzanak magukkal utazásaik során.
A japán cserebogár hihetetlenül sokrétűen táplálkozik, több mint 400 különböző gazdanövénye ismert. Ide sorolható a szőlő, a kukorica, a csonthéjasok, a bogyós gyümölcsűek, a szójabab, valamint számos díszfa, dísznövény, mint például a rózsa, a lilaakác, az orvosi ziliz. A károsítót fő fertőzési területén, Olaszországban megfigyelték már vadon élő növényeken is, többek között a Rubus, az Ulmus, az Urtica, a Rosa, a Populus, a Parthenocissus fajokon.
Fontos tudni, hogy hazánkban számos cserebogár faj létezik, melyekkel könnyen összetéveszthető a növényegészségügyi szempontból veszélyes kártevő. Ilyen például a kerti cserebogár is. Az alábbi képen jól látható, hogy különböztethetők meg egymástól:
Így különböztethető meg a kerti cserebogártól – forrás: Nébih
Amennyiben japán cserebogárral vagy más nem honos károsítóval és az általuk okozott károkkal találkozol, kérjük, sürgősen jelentsd azt a Nébihnél, a novenyegeszsegugy@nebih.gov.hu email címen, vagy az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán (https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok) A bejelentőlapok és további információk a bejelentés-kötelezett károsítók oldalon elérhetőek.
Forrás: Nébih
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
