Növényvédelmi előrejelzés: Folyamatos az almamolyrajzás, erősödik a szőlőperonoszpóra-fertőzés

Szerencsére mostanra a növényvédelmi helyzet konszolidálódott, csökkent a fertőzési nyomás, így lehet a betakarításra és a vetésre koncentrálni, lehet a gépeket ezekre a munkákra irányítani.

A mögöttünk levő hét is ilyen irányba hatott. Igaz előfordultak helyi esők, sőt zivatarok, de ezek főképpen a Kisalföldre és az észak-nyugati határszél kicsi területére hoztak 30-70 mm közötti csapadékot. Máshol jellemzően a nyárvégi meleg és a szárazság uralkodott. Csökkent a levegő relatív páratartalma, s a levélnedvesség is csak a hajnali órákban jelent meg.

A baktériumok és gombák okozta betegségekre ez az időjárás fékezőleg hatott, így csökkent a fertőzési nyomás. A kártevők világában néhány faj kedveli az ilyen körülményeket, így azok tovább terjedtek. Tipikusan ilyenek a rágcsálók, s azoknál már észlelhető – egyelőre csak kismértékű – népességgyarapodás.

A száraz talajállapot akadályozza a repcevetést – fotó: Agroinform.hu

Most azt mondja a meteorológiai előrejelzés, hogy még egy nyáriasan meleg és egyre inkább kiszáradó hét van előttünk, s aztán megérkezik az ősz. Ez a kiszáradás jellemezte az utóbbi napokat is, s ha megvalósul az előrejelzés, akkor ez marad továbbra is.

A következménye pedig a talajok vízkészletének drasztikus csökkenése – természetesen a növények hervadása vagy éppen felsülése mellett.

Mostanra a talajok vízkészlete a felső 50 cm-es rétegben aggasztóan alacsony. A Dél-Alföldön 20-30 % közötti, az Alföld más területein 30-50 % közötti, ehhez hasonlít a Dunántúl nagy része is. Augusztus első felében a szórványos esők azt ígérték, hogy a repce vetéséhez lesz elegendő vízkészlet a talajban. Mostanra már kevés az a hely, ahol ez elmondható. Ismét várni kell az esőre.

Az árvakeléseken egyelőre csak a bolha jelent meg

Az őszi búza árvakelések 3-5 levelesek, s ehhez hasonló az őszi árpa árvakelés is. Kórokozók nem igazán jelentek meg a kis növényeken. A kártevők közül is csak a bolha okoz gyenge fertőzöttséget, de a kártétele nem emelkedik.
Az őszi káposztarepce esetében is az árvakelést lehet egyelőre követni, az mostanra 2-4 leveles állapotig fejlődött.
Megkezdték a repce alá a talaj előkészítést a gazdák, ami nagyon nehézkes, mert szárazak, porosak a talajok, a felső 5-6 cm teljesen száraz.

Csak kevés helyen esett annyi eső az utóbbi néhány napban, amennyi megfelelő talajállapotot biztosít a vetéshez, vagyis kevés helyen indult el a vetés. A legtöbb esetben most csak talaj előkészítést terveznek, a vetéssel várnak az esőig.

Az árvakeléseken tovább növekedett a bolhák kártétele, de még mindig gyenge, kimondottan száraz vidékeken közepes a fertőzöttségi szint. A repcedarázs rajzása a múlt hét közepe táján kezdett nagyobb számban rajzani. A fogás 8-10 db imágó/csapda/hét. A megvizsgált levelek alapján a tojásrakás még nem kezdődött meg széleskörűen. Árvakeléseken kevésbé látni a kártevőt, míg a zöldítési céllal vetett keresztesvirágú növényeket is tartalmazó táblákon jelentősebb a populáció. A szomszédos területekre – ahova repcét szánnak – figyelni kell (főleg a bolha miatt).

A repce árvakelésű táblákra folytatódott a mezei pocok betelepedése és felszaporodása, a szegélyben már 1-2 db lakott járat/100 m² számban található a kártevő. A populáció lassú növekedése nemcsak az Alföld középső-déli területein, hanem a Dunántúlon is megfigyelhető.

A napraforgónak kedvez az időjárás

A napraforgó számára kedvező az augusztus végi időjárás. A sok napsütés és a meleg segíti az érést, ugyanakkor megállította (vagy legalább is fékezte) a betegségek terjedését. A növény alsó levelei tovább száradtak (4-6 levél már felsült), az érése a citromérés-barnaérés stádiumában jár. Az üzemek nagy részében megkezdték a deszikkálást.

Szépen fejlett napraforgótányér – fotó: Agroinform.hu

Korábban megjelent a tányérok szürkepenészes rothadása, kevesebb helyen a fehérpenészes rothadása, de e betegségek fertőzése csak az észlelési szintig jutott el, s ebben a száraz időjárásban nem is várható terjedésük. Növekedett viszont az alternária fertőzöttség a tányéron, a száron és a leveleken is, van olyan hibrid/tábla, ahol közepes fertőzöttség van.

Szártőbetegségek közül a szklerotínia nem erősödött, a tőfertőzöttség maradt ~1-3 %, technológiától függően. A fómás szárfoltosság legfeljebb 1-2 %-os tőfertőzöttséggel gyenge fokozatú. Az Alföldön figyelték meg a napraforgó rozsda és a makrofominás hervadás fellépését, egyelőre észlelési – gyenge szinten. A kettő közül a makrofominás hervadás tipikusan a száraz, meleg időjárású nyár végi időszak betegsége, így annak terjedése várható. Ellene már csak a betakarítás ütemezése adhat némi segítséget.

A kukoricatáblákon főleg a gyapottok-bagolylepke okoz kártételt

A kukorica érése is halad, a Dunántúlon a korai viaszérés stádiumát érte el, míg az Alföldön már a sárgaérés-teljesérés jelzi a betakarítás korai indítását. Az állományokban az aszály tünetei egyre látványosabbak, az alsó 3-5 levél felszáradása látható.

A fénycsapda fogása alapján a kukoricamoly rajzása csökkenő tendenciát mutat, s gyenge szintet ér el. Az alacsony szintű kártétel többnyire még mindig a cső felett jellemző. A kukoricabogár rajzása hasonló az előző héthez, kismértékben emelkedett (16-20 db imágó/csapda/hét) a Dunántúlon. Az Alföldön már csökkenő tendenciát mutat az imágók száma.

Az Alföldön maradva a gyapottok-bagolylepke hernyó kártétele általános a kukorica csővégeken, s helyenként a kártétel fokozódása figyelhető meg. A fénycsapda is növekvő egyedszámban fogja az imágóka, így a népesség és a kártétel erősödésére kell számítani.

Gyapottok-bagolylepke hernyó érőfélben lévő kukoricában – fotó: Magyar Kukorica Klub

A golyvásüszög előfordulása állományszinten ~1%-os, nem változott. A csőfuzárium nem erősödött (gyenge fertőzöttség), ellenben a gyakorisága igen, ~1-2%. A rovarkártétel fokozódásával a fuzárium további növekedése várható.

Mindenhol megy a burgonya betakarítása, a Dunántúlon a napokban kezdték, az Alföldön már előrébb tart. A tarlóburgonya táblákon a burgonyavész észlelési szinten megtalálható. A burgonyabogár népessége alacsony szinten mozog, jelentősebb kártétele csak elvétve figyelhető meg.

A cukorrépa kinevelte a répatestet. A cerkospórás levélfoltosság az állományokban alacsony szinten mozog, foltokban észlelhető erősebb fertőzés. Általában gyenge szinten mozog a répa lisztharmat, a betegség erős fertőzése csak elvétve fordul elő.

A fűszerpaprikában korábban megjelent és terjedő baktériumos levélfoltosság és bogyórothadás mostanság csak szórványosan mutatkozik az állományokban. A gyapottok-bagolylepke lárvakártétele helyenként erős, s a kártevőtovábbi betelepedése várható.

A kertészetekben még akad tennivaló

Egyre többen sürgölődnek az almáskertekben és a körtésekben is, megkezdődött a korai fajták szedése. A későbbi érésű, téli fajták még az érési, színeződési szakaszban vannak, s ennek a folyamatnak kedvez a párás, napsütéses időjárás.

Almában a varasodás gyümölcs-és lombfertőzöttség nem változott, közepes fertőzöttség jellemző a kevésbé jól védett ültetvényekben. Az almamoly rajzása hasonló, mint előző héten és folyamatos, 3-4 db imágó/csapda/hét fogással. Szinte folyamatosan kellene védekezni. Az almalevél-aknázómoly rajzása nem mérhető.

Növekszik viszont a piros gyümölcsfa takácsatka kártétele. Általában gyenge-közepes fertőzöttségről beszélhetünk, de szórványosan erős fertőzöttségről szólnak a beszámolók. E kártevő a keleti országrészen szaporodott fel nagyobb mértékben.

Almában és körtében is növekedtek a moníliás termésrothadás tünetei, mind a fertőzés gyakorisága, mind annak erőssége tekintetében. Közepes fertőzöttség jellemző a gyümölcsök ~3-6 %-án.

A tárolási betegségek elleni védekezések a későbbi fajtáknál még elvégezhetők, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével.

A csonthéjasok közül már csak néhány kései érésű őszibarack, nektarin szedése tart, hamarosan vége a szezonnak. A szilvaültetvényekben is leszedték már a termés nagy részét, de ott szeptember közepéig még tart a szüret.

A keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása már csökkenő, de még folyamatos, 28-35 db, illetve 18-22 imágó/csapda/hét a Dunántúlon. A keleti országrészben ezzel szemben az előbbi két kártevő folyamatosan és magas számban repül, 35-50, illetve 30-40 db imágó/csapda/hét fogással a feromon csapdákban.
Az érő gyümölcsökön a moniliás termésrothadás a gyümölcsök növekvő ~1-10 %-át érinti, gyenge-közepes mértékben.

A sztigminás levéllyukacsosodás mostanra inkább stagnál, a blumeriellás levélfoltosság viszont újabb lendületet kapott, egyre több helyen, egyre több levélen látható. Ez intő jel, hogy az őszi lombfertőtlenítésről ne feletkezzünk el.

A blumeriellás levélfoltosság viszont újabb lendületet kapott – fotó: Agroinform.hu

Érzékeny őszibarack fajták fáin megjelent az őszibarack-lisztharmat. A fertőzés a hajtásvégeken okoz tüneteket.

Szedik a szőlőt is, legalábbis a csemege és korai borszőlő fajtákat. Ezeken túl általános a zsendülés. A peronoszpóra fertőzések tovább erősödtek lombon. Újabb levéltünetek csak hajtásvégeken és a hónaljhajtásokon láthatók. A sporuláció folyamatos. A betegség 4-es skálafokozatúra (26-50 %) erősödött, a lomb ~30-40 %-a fertőzött. Az idősebb leveleken a mozaikos foltok tömegesek.

Szőlőperonoszpóra mozaikos fertőzése – fotó: Agroinform.hu

Figyelembe véve a kórokozó biológiáját, környezeti igényét, minimum érdekes jelenség ebben a meleg, száraz időszakban való drasztikus terjedése, fertőzése. Minden esetre a következő tenyészidőszakban, az ilyen ültetvényekben magas fertőzési nyomásra számíthatunk. (Legalábbis a fertőző anyag jelentős mértékben halmozódik fel ehhez).

Szőlőperonoszpóra mozaikos fertőzése a fonákon – fotó: Agroinform.hu

A lisztharmat tünetei továbbra sem erősödtek a nagyobb ültetvényekben. Házikertben gyenge-közepes lombfertőzést látni. A másodfürtökön (fejletlenebb fürtökön) viszont közepes-erős mértékű a betegség (de csak a később fejlődött fürtökön!).

Erős lisztharmatfertőzés fejletlen fürtön – fotó: Agroinform.hu

A feketerothadás most már a fajták többségénél nem terjedt tovább (6 cukorfok alatt képes fertőzni csak), viszont a tünetek – főleg a betakarítás előtt álló táblákon – nagyon látványosak.

A szüretet megelőző időszak komoly kárral fenyegető betegsége a szürkepenészes rothadás. Most is a betegség lassú terjedéséről kell beszámolni, az érőfélben lévő fajták fürtjein növekedett a bogyórothadás mértéke. Általában még gyenge fertőzésről lehet beszélni a fürtök 1-10 %-án.

Erősödik a szürkepenész fertőzése – fotó: Agroinform.hu

A viharos időjárás, a jégesők, a darazsak kártétele megteremti a robbanásszerű fertőzés feltételeit, ezért ezekre különösen kell figyelni. Az amerikai szőlőkabóca imágókat továbbra is magas egyedszámban fogja a ragacslap.

A dión már korábban megjelent a xanthomonaszos betegség, mostanra fellépése a termésen egyre gyakoribbá vált. Tömegesen rajzik a dió buroklégy, a heti fogás 15-20 imágó/ragacslap. Sajnos a nyűve a betakarításig hátralevő 2-3 hét alatt tönkreteszi a termést. A védekezés nehézségét a terjedelmes fák elérése, bepermetezése okozza.

A dió xanthomonaszos betegségének fellépése a termésen egyre gyakoribbá vált – fotó: Agroinform.hu

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide.

Az Agroinform ingyenes növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.