Az elmúlt időszakban elsősorban a betegségek megjelenésére figyeltünk, az időjárás alakulását elemezgettük, hogy időben tudjuk jelezni valamely kórokozó fellépésének veszélyét. Nem ok nélkül, hiszen, ha visszatekintünk a rövid tavaszi időszakra, akkor a monília pusztítása, a tafrina okozta színes, húsos levelek, a sztigmina által kilyuggatott levelek, a lisztharmat primer tünetei jutnak eszünkbe.
A májusi csapadékos időszakok, kombinálva a határozott felmelegedéssel kedveztek a kórokozóknak, de a kártevők is szaporodásnak indultak. Talán legjellemzőbb a levéltetvek terjedése, kolónia képzése, más kártevők korai megjelenése (tipikusan molyok), s a lárvakelés korai megtörténte (pl. amerikai szőlőkabóca, amerikai-lepkekabóca). Ezek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nem szabad leragadni a betegségeknél, a kártevők is tetemes kárral fenyegetnek.
Ha az időjárás előrejelzést faggatjuk (amit az Agroinformon is nyomon követhet), akkor a hónap végéig az eddigieket követő, változékony időszak jön, vagyis folytatódik a betegségek terjedése, a kártevők felszaporodása, s a növényvédő szakembernek mindenre figyelnie kell.
Elsőként talán beszéljünk az amerikai szőlőkabócáról. Rögtön az elején tisztázni kell, hogy ez a kabócafaj – bár szívogatással kárt okoz – nem igazán veszélyes kártevője a szőlőnek, a gond abból fakad, hogy közvetítője a szőlő aranyszínű sárgaság (Grapevine flavescence doree) fitoplazma okozta betegségnek. E betegség karantén listán van az EU-ban, így Magyarországon is. Nálunk, Zala megyében találták meg 2013 nyarán, azóta jelen van. Maga a betegség nem terjed fizikai úton. Nagyobb távolságra az ember viszi el szaporítóanyaggal, míg a leginkább aktív terjesztője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus).
A képen kettő piros karikával jelzett terület van, ahol Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca ) kis lárvája látható. Narancssárga körrel jelzett egy Metcalfa pruinosa (ameriaki lepkekabóca) lárva. Mindkét kártevő lárvakelését jelzi a fotó – Agroinform.hu
A kórokozó jelen van, felszaporodik a szőlőkabóca testében, s a kártevő szívogatása közben jut be a fitoplazma a növénybe. A növényben is felszaporodik, majd megjelennek a tünetek, amelyek időszaktól függően más és más képet mutatnak. Tavasszal a kihajtáskor már visszamarad a tőke, rövid ízközű, gyenge hajtások jelennek meg. A nyár közepén a fehérszőlő-fajták levelei sárgulnak, a kékszőlő-fajták levelei vörösödnek. Feltűnő a levelek széleinek befelé sodródása, amely háromszög levéllemez formához vezet.
A nyár végén a levelek főere mentén krémsárga foltok jelennek meg, majd azok terjednek, s végül a levél elszárad. A vesszők nem érnek be, ezért nem – vagy csak részlegesen telelnek át. A következő tavaszon a rügyekből fejlődő virágzat leszárad. Ez a folyamat 1-2 év alatt a tőke pusztulásához vezet.
Védekezni a kórokozó (fitoplazma) ellen nem lehet. Ugyanakkor a terjedését sikeresen lehet megakadályozni a közvetítő amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel. Így jutottunk vissza az amerikai szőlőkabócához, s így kap speciális jelentőséget a kabóca lárvakelése. Ez az első kezelés időpontja. Itt is érvényes, hogy az éppen kikelt kis lárvák (L1-L2) fokozottan érzékenyek, tehát a jól időzített védekezés hatásos lesz. A fotó az ország déli részén készült, de a hasonló időjárás alapján feltételezni lehet, hogy 3-5 napon belül máshol is megjelennek a kis lárvák.
A védekezéshez a növényvédelmi hatóság a tiametoxam (Actara SC), klorpirifosz-metil (Reldan 22 EC) vagy a klorpirifosz+cipermetrin hatóanyag kombinációt tartalmazó Daskor termékeket ajánlja. Az érdeklődőknek megadjuk a növényvédelmi hatóság e témakörben kiadott friss anyagának elérhetőségét, ehhez kattintson ide.
Ugyancsak szőlő levelén került lefotózásra az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) lárvája. Ez utóbbi rovar polifág kártevő, több mint 100 növényfajon figyelték meg táplálkozását. Ezek között megtaláljuk a gyümölcstermő fákat, díszfákat, díszbokrokat és a szőlőt is. Lágyszárú növényeken kevésbé telepszik meg, de éppen Magyarországon figyelték meg, hogy a kukoricát elfogadta tápnövénynek.
Az amerikai lepkekabóca több mint 100 növényfajon károsíthat – fotó: Nébih
Az üzemi ültetvényekben alkalmazott növényvédelem megfékezi e kártevő felszaporodását, de a városi fákon, közterületeken, házikertekben, díszkertekben kevesebb a figyelem, kevesebb a növényvédelmi kezelés, így ott erősebben felszaporodik, s nagyobb kárt okoz. A védekezésben nehézséget okoz a kártevő viaszos bevonata. A viasz-pelyhek miatt maga rovar alig látszik, de azokat mozgása során otthagyja, s az is jól jelzi jelenlétét. A viaszbevonat lepergeti a permetlevet, így nehéz elérni szereinkkel.
Jó hatékonysággal használhatjuk az acetamiprid vagy a tiametoxam hatóanyagú készítmények valamelyikét a tapadást segítő adalékanyagok használatával. A lárvák érzékenyebbek, tehát érdemes a kezelést ellenük időzíteni.
A szőlőnél mindenképpen meg kell említeni – bár nem kártevő, hanem kórokozó, hogy a lisztharmat első tünetei megjelentek. A konídiumok (szaporító képletek) képződése folyamatos, ezt segíti az időjárás is. A szőlő már elérte a fürtmegnyúlás állapotát, várhatóan 2 héten belül (tájegységtől függően kisebb eltérésekkel) megkezdődik a virágzása, ami nagyon érzékeny stádiuma.
Ne felejtsük, amennyiben sikerül a levélzeten a fertőző tömeg képződését megállítani, akkor a fürt védelme is könnyebb lesz. Ennek érdekében ajánlott a felszívódó+kontakt kombinációkat bevetni. A szőlőben nagy a szerválaszték, így csak egy-két önkényesen kiragadott példa: felszívódó – tebuconazol, penconazol, miklobutanil, tetrakonazol, fluopiram hatóanyagú termékek valamelyike, kontakt – kén, meptil-dinokap hatóanyagú termékek valamelyike. Érdemes kipróbálni a fluxapiroxad hatóanyagú, Sercadis kereskedelmi nevű új terméket. Mivel új készítmény, termelői tapasztalatról nem lehet még beszámolni, de az előzetes vizsgálatok biztató eredménnyel zárultak.
A kedvező időjárás ellenére a peronoszpóra fertőzéséről, a tünetek megjelenéséről még nem érkezett jelzés, pontosabban csak Csongrád megyében találtak egy-két jelzés értékű olajfoltot. Ennek ellenére a csapadékos időszak kedvez a kórokozónak, így a fertőzésre továbbra is számítani kell. A védekezést preventív jelleggel érdemes elvégezni, ajánlható a mankozeb, klortalonil, propineb hatóanyagú termékek valamelyike, illetve, aki a rezes kezelésekben bízik, annak számtalan készítmény áll rendelkezésre.
A tarka szőlőmoly tojásrakása folyamatos, délen már elkezdődött a lárvakelés is. Ezek a fürtkezdeményben finom szövedéket készítenek, abban táplálkoznak, s fürt részeket vagy az egész fürtöt tönkre teszik. Éppen ezért javasolt a védekezés elvégzése, itt is a fiatal lárvákat ajánlott megcélozni. Egy piretorid kezelés vagy a klorpirifosz, klorpirifosz-metil hatóanyagú termékek valamelyike megoldást nyújt.
Levélpirosító alma levéltetű – fotó: Agroinform.hu
A kártevők támadásáról szól a cím, nos, csak felsorolás szerűen: rakja tojásait a cseresznyelégy, az almamoly is elérte rajzáscsúcsát, szintén tojást rak, a szilvamoly már előbbre tart, ott már kelnek a kis hernyók, a körte levélbolha egyre nagyobb tömegben szívogat, rajzik a ribiszkeszitkár, repül a barackmoly, és a sor végén, de jelentőségét tekintve egyáltalán nem a sor végén egyre több növényen jelennek meg a levéltetű kolóniák. Már korábban megfertőzték a cseresznyét és meggyet, majd a szilvát, almát a levélpirosító alma levéltetű, a hasonló képet mutató levélpirosító ribiszke levéltetű. Most almán a zöld alma levéltetű betelepedése figyelhető meg, rózsán a bimbókat lepték el a szívogatók, de ott vannak a kerti mályvacserjén (Hibiscus syriacus), a krizantenumon, a dión is.
Zöld alma levéltetű – fotó: Agroinform.hu
Levéltetvek dión és az "inspirálók" (hangyák) – fotó: Agroinform.hu
A levéltetvek elleni védekezés – elsősorban a fák esetében – főleg technikai kérdés. Gondoljunk bele, hogyan lehet elérni a permetlével a hatalmas diófa tetejét, de a cseresznyefa vagy épp a meggy is ad ilyen gondot. A készítményválaszték elég bőséges, közülük a nikotin származékok adnak megbízható eredményt (acetamiprid, tiametoxam hatóanyagok).
Agroinform.hu – Növényvédelmi előrejelzés
Elindult az Agroinform.hu Növényvédőszer-adatábázisa – a teljes magyar növényvédőszer-kínálattal.
Ha pedig időjárás-előjelzésünkre kíváncsi, kattintson ide a 24 órás, az 5 napos, vagy a 30 napos előrejelzésekért, valamint radar- és műholdképekért.