Nálunk valamivel több mint 100 ha-on, kevésbé korszerű, kisebb légterű, fűtetlen vagy enyhén fűtött fóliák alatt, kizárólag családi vállalkozásban hajtatják a hónapos retket (FruitVeb, 2019.), Kiskunfélegyháza és Szeged környékén, továbbá a Jászságban, de síkfólia, illetve fátyolfólia alatt is próbálkoznak termesztésével.

Bár az elmúlt években növekedett a nagyobb testű őszi, téli és japán retek iránti kereslet, de a retket a világon többnyire – mint nálunk is – hónapos retek formájában ismerik, ennek változatait termesztik szabadföldön, és ezeket is hajtatják. Mint főnövényt sehol, de mint melegigényesek (paradicsom, uborka, paprika) előnövényét szívesen hajtatják, ami azzal is magyarázható, hogy más növényekhez viszonyítva gyorsan megfordul a befektetés, hamar megtérül a tőke.

retek

Más növényekhez viszonyítva gyorsan megfordul a befektetés, hamar megtérül a tőke – fotó: Pixabay

Kétségtelen, hogy fő szezonnak a húsvéti időszak mondható, de a fóliasátrak utóhasznosításából adódóan – főleg paradicsom és uborka után – kisebb kínálat szeptemberben és októberben is mutatkozik.

Ha a retektermesztőket megkérdeznének, hogy miben látják a primőrretek-hajtatás sikerét, biztos sok különféle agrotechnikai megoldást, környezeti tényezőt említenének, viszont abban egyeznének, hogy valamennyien kiemelnék: 
• a fajta, illetve a vetőmag jelentőségét
• a talaj-előkészítést és annak minőségét,
• valamint a gumóképzés utolsó fázisának ápolási munkáit.

Fajta és a vetőmag minősége

A hazai hajtatott retek sajátossága, hogy átmérője jóval meghaladja a 4-5 cm-t, és levelekkel együtt, csomózva kerül forgalomba – szemben a nyugati piacok kínálatával, ahol általában kisebb átmérővel értékesítik. Legnagyobb felületen a félegyházi Vajretek hajtatása folyik, sok esetben még mindig saját magfogásból. Nagy előnye a fajtának, hogy kevésbé hajlamos pudvásodásra, üregesedésre. Alakja lapított gömb, egyszínű, skarlátvörös, vékony a héja, és a gyökere kicsi, szemben sok külföldi fajtával, amelyek 6-7 cm-re megnőve már pudvásodnak.

Kisebb felületen termesztik még a Korai legjobb és a Korai piros fajtákat, továbbá néhány kétszínű (fehér-piros), megnyúlt alakú, külföldi eredetűt is, de a piac és a termesztők is a Vajretket keresik jobban. Mint fajta nem teljesen egységes, főleg alakban, lomb és gumó arányában tapasztalhatók kisebb eltérések.

A retekhajtatók tudják, hogy a jó vetőmag egyik fontos tulajdonsága az ezermagtömeg, ami a retek esetében 6-10 gramm. A gyorsan és magas százalékban csírázó magok a nagyobbak, súlyuk legalább 10-12 gramm. Ennek érdekében a vetőmagot átrostálják, és csak a kifejlett, nagy szemeket vetik el. Ezzel elérik, hogy gyorsan és egyszerre kel a mag, ami koraiságot és egyszerre történő szedést tesz lehetővé.

retek

Ha a vetőmagot átrostálják, és csak a kifejlett, nagy szemeket vetik el, azzal elérik, hogy gyorsan és egyszerre kel a mag, ami koraiságot és egyszerre történő szedést tesz lehetővé – fotó: Pixabay

Talaj-előkészítés és vetés

Minden retektermesztőnek – legyen az illető árutermelő vagy saját felhasználási célból gazdálkodó – alapvető érdeke olyan talaj-előkészítést és hajtatási technológiát alkalmazni, ami gyors keléssel, egyenletes gumóképzéssel jár, és a főnövény ültetéséig, legkésőbb április közepéig-végéig megvalósuló kikerüléssel jár a fólia alól. Így marad még elegendő idő a főnövény, azaz a paprika, a paradicsom, az uborka, esetleg a tojásgyümölcs talajának előkészítésre és ültetésére.

A retket a koraiság miatt homokon vagy homokos vályogon hajtatják. Ilyen talajon már február végén (fűtés nélküli fólia alatt) megindul a retekmag csírázása. A retek nem feltétlenül igényli a humuszban gazdag talajt, de a sekélyen elhelyezkedő gyökerei miatt a rosszabb vízgazdálkodású közegben a gyökerek hamar kiszáradnának. Ezért a retek alá egészen speciális módon készítik elő a talajt, amit már ősszel megkezdenek.

Miután a főnövény, pl. a paprika, a paradicsom kikerült a fóliából,

földdé érett (!) szerves trágyát forgatnak a talajba 15-20 cm-es mélységbe.

(Gyakran találkozni azzal a véleménnyel: a retket nem szabad szerves trágyázni, mert büdös és kukacos lesz. Nem igaz, érett trágya használata esetén ez nem fordulhat elő.)

A szerves anyagot, a földdé érett istállótrágyát vagy sertéstrágyát nem a talaj tápanyagtartalmának növelése, hanem a szerkezet javítása céljából adjuk. A baromfitrágyák ilyen célra kevésbé alkalmasak. A jó minőségű, komposztálódott istállótrágya ideális feltételeket nyújt a retekmag csírázásához: laza, levegős talajszerkezet, kiegyenlített nedvességtartalom, gyorsabb talajmelegedés.

Bár a 10-15 kg/m2 szerves trágya hatóanyag-tartalma fedezné a retek tápanyagigényét, ennek ellenére műtrágya is szükséges. A retek rövid (1,5-2 hónapos) tenyészideje alatt a szerves trágyából nem bomlik le annyi tápanyag, ami az igényét fedezni tudná, így ősszel foszfort és káliumot, tavasszal elsősorban nitrogént is kell kiszórni.

Foszfort viszonylag keveset igényel, de a káliumnak jelentős szerepe van a színanyagok kialakulásában és a hidegtűrő képesség növelésében, egyesek vélemények szerint a kálium a pudvásodás kialakulásának veszélyét is csökkenti. De!

A sok műtrágya rontja a retekmag csírázását.

Homoktalajok esetében – a mag kiszáradásának elkerülése miatt – általában mindig a mélyebb vetést javasolják a termesztőknek, ezzel szemben a primőr reteknél a sekélyebb magelhelyezés előnyösebb. Februárban, március elején a mélyre vetett magnál a még gyenge nappali felmelegedés aligha fog jelentős hatást kifejteni a talaj melegítésén keresztül a csírázásra, illetve a kelésre, pedig a retek magja már 2-3 oC-on csírázásnak indul. Sekélyre kell vetni, 1-1,5 cm-re, de ott könnyen kiszárad a talaj!

Ennek elkerülése érdekében tavasszal, a vetés előtt az elgereblyézett talajra a termesztők 2 cm vastagságban, újra földdé érett szerves trágyát szórnak, majd ezt egészen sekélyen – kb. 2-3 cm-re – (gereblyével) a talaj legfelső rétegébe keverik. Ezzel a módszerrel olyan magágy alakítható ki, amiben a mag lendületesen csírázik, mert a magas humusztartalomból adódóan gyorsan melegszik, és jó a vízmegtartó képessége is, nem kell a kiszáradástól tartani.

A hónapos retek mély vetésének van még egy hátránya, a termés szabályos gömb (lapított gömb) formáját – amit a hazai piac megkíván – elveszti, a gumó megnyúlik. Jó minőség, egyenletes gumóméret és szabályos alak csak kalibrált, átrostált, azonos nagyságú magból, szabályos elrendezésben vetett állományból várható. Fajtától, piac igényétől függően 6x6, 7x7, gépi vetés esetén 8x6, esetleg 8x8 cm-es távolságra legeredményesebb vetni (újabban 10x10 cm-es növénytávolságot is alkalmaznak), majd egész sekélyen a vetés felett a talajt seprővel elegyengetni.

Egyenletes gumóméret és szabályos alak csak kalibrált, átrostált, azonos nagyságú magból, szabályos elrendezésben vetett állományból várható – fotó: Pixabay

A gyorsabb kelés érdekében a vetés beöntözése után a csírázásig javasolt használt fóliával letakarni a talajt, amit az első kelések észlelésekor azonnal el kell távolítani.

Ápolási munkák, klímaszabályozás

A retket a hidegtűrő növények közé soroljuk, kisebb fagyra (-4, -6 0C) még nem érzékeny, vagy ha károsodik a levele, azt még kinövi. Nappali hőmérsékleti optimuma a fényviszonyoktól függően 10-18 °C körül van:

• februárban
nappal: 10-12 0C,
éjjel: 6-8 0C

• áprilisban 
nappal: 15-18 °C
éjjel: 10-12 0C

A hidegtűrő képesség korántsem jelenti azt, hogy a retek minden körülmények között jól érzi magát. Magas hőmérséklet, különösen borús idő esetén, a lombozat erőteljes növekedését eredményezi, ami első látásra kedvező képet ad a növény fejlődéséről, de ilyen esetben a gumók visszamaradnak. Az éjszakai meleg a napközben képződött asszimiláták lebontását eredményezi, ilyenformán nem szolgálják a lombozat és a gumó gyarapodását.

A retket sokat kell szellőztetni!

Részben a fentiekben is jelzett hőmérséklet tartása érdekében, de annak okán is, hogy a magas pára a gombás betegségek fertőzését, mindenekelőtt a peronoszpóráét, nagymértékben elősegíti. Vízigénye a tenyészidő folyamán fokozatosan növekszik, kezdetben heti egyszeri, később a gumóképzés idején heti háromszori öntözést igényel (1J/cm2 besugárzó energia esetén ~1-1,5 ml/m2).

retek

Gyakori, kis vízadagú öntözést kell alkalmazni – fotó: Pixabay

A gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért a gyakori, kis vízadagú öntözést kell alkalmazni. Kiszáradás esetén a gumó pudvás lesz, gyorsabban felmagzik. Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepedését váltja ki.

Amint a terméskezdemények megjelennek, száron a piros gumócskák fejlődése megindul, víz helyett híg, 2:1:3 arányú N:P:K komplex műtrágya 0,3-0,5%-os oldatát adjuk. Egy-egy alkalommal 5-8 mm-nél több vizet nem célszerű kijuttatni, helyette az öntözések számát növeljük.