Rövidhajtás-állapottól virágzásig a szőlőben

Mi jut eszembe idén májusban a szőlőről? Először a korai fakadás, aztán a fagykár. Idén nagyon korán beköszöntött a tavasz, és áprilisban a szinte nyári időjárást az egyébként „türelmes” szőlő sem tűrhette már tétlenül. A szőlő korán kifakadt, nálunk északon április 10-én, de az ország déli részén már márciusban.

A korai nyárnak aztán megjött a böjtje, először április utolsó hetében erős lehűlés, majd április 27-én egy fagyos hajnal keserítette el a termelőket. A Dunántúlon sok területen 4 órán keresztül volt 0 °C alatt a hőmérséklet, az eredmény: óriási fagykár. Az északi középhegység szőlői szerencsésebbek voltak a fagy tekintetében. Itt általában csak elenyésző a kár, nem egész hajtásokat, csak néhány levelet érintett.

A főként az ország nyugati és déli részét érintő fagykárról már sok cikk jelent meg az utóbbi időben, ezért csak egy gondolatot szeretnék hozzáfűzni ezekhez: a lefagyott hajtások helyén általában a rejtett rügyek, alvó rügyek kihajtanak, de ezekben az esetek többségében már nincs fürt. Oda az idei termés, de a jövő évre, évekre is gondolnunk kell.

A betegségektől és a kártevőktől idén is meg kell védeni a lombot, és a jobb regenerálódás érdekében érdemes figyelmet fordítani a tápanyag-utánpótlásra, növénykondicionálók alkalmazására is.

Ha fagykár nem is volt mindenhol, a hűvös idő hatására mindenütt megállt a növekedés. Azóta ismét melegebb lett az időjárás, a hajtások növekedése is megindult. Ahol ez nem történt meg, és még mindig aprók a levelek, csökevényesek a hajtások, ott valamilyen egyéb hatásra kell gyanakodnunk. Ilyen „hátráltató tényező” lehet pl. az atkák felszaporodása a hajtásokon, leveleken.

Régóta ismert tény, hogy hűvös tavaszi időben a telelésvizsgálat során közepes létszámúnak mondott atkanépesség is nagy károkat tud csinálni. Az atkák szaporodása zavartalan, a növény növekedése a hideg miatt gátolt: a két tényező erősíti egymás hatását.

Az ilyen ültetvényekben egy atkaölő szeres kezelés szinte csodákat tesz, a permetezés után gyorsan megindul a hajtás- és levélnövekedés. Érdemes azonban szakemberrel megnézetni a szőlőt, mert sok ültetvényben a tünetek hasonlósága mellett a mikroszkópi vizsgálat nem igazolta a kártevők jelenlétét.

Az ilyen hajtások ugyan nem fagytak meg, de a rügyalapnál a hajtás szövetei megfáztak, itt az atkaölő szer helyett érdemes lehet növénykondicionálók alkalmazásával javítani a keringést.

Tavaszi atkakártétel tünete – fotó: Rózsahegyi Péter

A betegségek közül a szőlőlisztharmat tünetei 2016-ban nagyon korán megjelentek az ültetvényekben. A déli borvidékeken még a 2014-es évnél is korábban megtalálták a szőlőlisztharmat első tüneteit (április 19.: zászlós hajtás, április 26.: aszkospórás fertőzés tünete). Ezeken a területeken az első aszkospórás fertőzések már április 8-9-én megtörténtek.

A fertőzés előfeltétele a 8-10 órás levélnedvesség-időtartam és min. 10 °C hőmérséklet mellett az, hogy legyen fogékony levélfelület a fás részekhez közel az aszkospóraszóródás időpontjában. Idén, amikor Szekszárdon már megtörtént az első lisztharmatfertőzés, Egerben a szőlő még ki sem fakadt, nem csoda hát, hogy az első tünetek az egri borvidéken csak jóval később, május 2-án jelentek meg, és a fertőzés gyakorisága is sokkal alacsonyabb volt, mint a dunántúli előfordulások esetében.

Az időjárás április végén, május elején csapadék szempontjából is nagyon különbözően alakult az ország nyugati és keleti felén. Míg nyugaton bőségesen esett az eső, és sajnos gyakran jégesővel jöttek a zivatarok, addig a keleti országrésznek csak néhány csepp jutott. Az északi borvidékeken lassan aggasztó a csapadékhiány, mivel február óta alig esett jelentősebb mennyiség.

A Dunántúlon a május elejei esők után biztosan újabb szőlőlisztharmataszkospóra-szóródás következett be, melynek tünetei május 10-étől várhatóan megjelennek. A keleti országrészt viszont elkerülte az eső, itt tehát nem várható az egyébként is alacsonyabb fertőzés jelentős növekedése.

Ha elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a fürtfertőzés nagysága attól függ, hogy a kórokozónak mennyi ideje van a virágzás előtt felszaporodni a leveleken, könnyen belátható, hogy a dunántúli szőlőkben nehezebb lesz ebben az évben megvédeni a termést a szőlőlisztharmattól.

A szőlőlisztharmat csak tavasszal, az aszkospóraszóródás időszakában igényli az esőt, de a szőlőperonoszpóra egész évben. Május elején a Dunántúlon már több helyen kialakultak a primer szőlőperonoszpóra-fertőzés feltételei (minimum 10-13 °C napi középhőmérséklet, legalább 10-11 °C-os minimumhőmérséklet, egy-két napon belül 10 mm csapadék). A tünetek egyelőre még sehol nem jelentek meg.

A peronoszpóra esetében Magyarországon a kritikus pont, úgy tűnik, az áttelelés lesz. A kórokozó oospórái a lehullott fertőzött levelekben telelnek a talaj felszínén vagy a talajban. Ha a levelek tartósan kiszáradnak, akkor az oospóra elpusztul. A száraz tavaszi időjárás miatt újabban gyakran találkozunk ezzel a jelenséggel, pl. a 2010. év szörnyű peronoszpórajárványa után 2011-ben szinte nem volt fertőzés.

Szőlőlisztharmat-aszkospórás fertőzés – fotó: Schmidt Ágnes

2015-2016 telén bőven volt csapadék, de márciusban és áprilisban a hosszú száraz időszak alatt a peronoszpóra áttelelő képlete sérülhetett. A csapadékos időjárás viszont kedvező körülményeket teremt, és van esélye a mediterrán ciklonokkal érkező sporangiumok fertőzésének is, így az ország csapadékosabb felén mindenképpen védekezni kell.

Május közepétől várható az amerikai szőlőkabóca lárvakelése. Mivel ez a kártevő egy veszélyes karantén-kórokozó, a Flavescence dorée fitoplazma terjesztője, ezért fontos, hogy minden szőlőterületen védekezzenek ellene. A permetezést az L1-L3 lárvalakok ellen kell időzíteni, és legkésőbb 30 nappal az első lárvák kelése után el kell végezni.

Közeledik a virágzás időszaka, mely a legveszélyesebb a szőlő életében. Az esős, hűvös idő kötődési problémákat okozhat, de a fürtök ilyenkor a legérzékenyebbek a betegségekre is. Járványveszély esetén elég a kezelésekkel pár napot késni ahhoz, hogy a teljes termés megsemmisüljön. Ebben az időszakban ezért a betegségek esetében a megelőző védekezésre kell helyezni a hangsúlyt.

A következő időszak időjárása még nem ismert, de távelőrejelzés szerint május végétől melegebb és szárazabb lesz az időjárás. A szőlőlisztharmatnak és a kártevőknek ez kedvező körülmény, ezért az ellenük való védekezésre kiemelten oda kell figyelni.

Schmidt Ágnes
Heves Megyei Kormányhivatal, Eger