Ronda és finom?! Csak ne a sárgarépával, vagy petrezselyemmel történjen!

Az elmúlt 10-15 évben a gyökérzöldségfélék területi visszaesése azt hozta magával, hogy a hazai feldolgozóipar szükségletét, mint a friss piaci igényeket is, részben importból kell biztosítani.

2012-ben a sárgarépa és a zeller termőterülete tovább zsugorodott, a gyökérpetrezselyemé évről évre hektikusan változik, ami az árakban is jól tükröződik.  Hiányoznak azok a nagy gazdaságok, amelyek kiegyenlített minőséget, nagy mennyiségben tudnának évről évre produkálni. Mindössze csupán néhány termesztő létezik Fejér megyében és a Duna mellett, amelyek magas színvonalon képesek répát és petrezselymet előállítani, és versenyképeseknek mondhatók az olaszokkal és a franciákkal. Óriási ütemben fejlődik Oroszország és Ukrajna, és ma már nem csak nagy felületen, de egyre jobb minőségben, egyre magasabb színvonalon képesek termeszteni.

Koránt sem állítható, hogy a gyakorlatban fellelhető számos élettani fejlődési rendellenesség az oka a rossz jövedelmezőségnek, de látva és ismerve a termesztésben jelentkező gondokat, vélhető, hogy bizonyos mértékig a fiziológiai (nem fertőző) betegségek okozta terméskiesés és minőségi hibák is közrejátszanak az ingadozó termésátlagokban, a rossz termesztési hangulatban. Osztom véleményem azokkal a növényvédő szakemberekkel, akik úgy vélik, hogy napjainkban – szélesebb értelmezésben – a nem fertőző tényezők nagyobb mértékben okoznak minőségi károkat és terméskiesést a gyökérzöldségfélék esetében, mint a gombás, baktériumos, vírusos betegségek és kártevők együttvéve.

A sekély talajművelés – aminek részben következménye az időnként jelentkező belvízhelyzet is – a zöldségfélék közül leginkább a sárgarépát és a petrezselymet sújtja. Ugyan a gyökérzöldségféléket – ellentétben a Solanaceae család növényeivel – nem soroljuk a talaj minőségével szemben különös igényeket támasztó fajok közé (nem a szervestrágyázott vetésforgószakaszban helyezzük őket), mégis számos fejlődési rendellenesség vezethető vissza a rosszul előkészített talajra, mindenekelőtt a felületesen, sekélyen elvégzett őszi mélyszántásra. A petrezselyem esetében gyakrabban, de a sárgarépánál is felfedezhető termőtesttorzulás, elágazás, amit okozhat szárazság, gyomirtó szer mérgezés és fonálféreg fertőzés is, de döntően a jelenség a rögös, a sekély talajnak tulajdonítható (1. ábra).

1. ábra: Terméstorzulás

Szárazság esetén, mint az elmúlt évben is tapasztalhattuk, a 45-50 KA értéknél kötöttebb talajokon ugrásszerűen megnő az úgynevezett „szegletes termés”-ek aránya.

Ilyen esetben a répatest keresztmetszete nem kerek, hanem lapos, „szegletes” lesz. Ipari répák esetében kisebb, de friss fogyasztásra szánt árunál jelentős értékcsökkenést eredményezhet.

Idén a tavaszi időjárási szélsőségek, az egyébként meleget nem igénylő gyökérzöldségek kelését is rontotta.

Az apró olajos magvak, mint a petrezselyemé vagy a sárgarépáé, optimális feltételek mellett is vontatottan kelnek, aminek alapvető oka, hogy lassan veszik fel a vizet, hosszú idő alatt duzzadnak meg.

A rossz minőségű magágy, a cserepesedésre hajlamos talajfelület, nem egyszer a mély vetés tovább rontja a kelési esélyüket.

Több élettani betegség vezethető vissza a rossz trágyázási gyakorlatra.

Sajnos egységes tápanyag-ellátási technológiáról a gyökérzöldségfélék esetében alig beszélhetünk, még az a néhány nagyüzem is eltérő számítások alapján határozza meg a tápanyag-szükségletet, amely komolyabban foglalkozik a petrezselyem vagy a répa termesztésével. Nem is beszélve a kisgazdaságokról, ahol talajvizsgálatokra alapozott trágyázási számítás gyakorlatilag nem létezik.

Tapasztalat, hogy a foszfor és kálium trágyázás elmarad, illetve a növények ilyen tekintetben alultápláltak, még nitrogénnél esetenként túladagolás volt megfigyelhető, amit jól tükrözött a termés rossz tárolhatósága, valamint a kedvezőtlen termőtest és lombozat aránya is. Hasonló következményei lehetnek a tenyészidő végén, azaz a későn adott fejtrágyának is (2. ábra).

2. ábra: Nitrogén túladagolás következtében erősebb lombozat, de kisebb gyökértermés fejlődik (jobboldali répa), szemben a kiegyenlített és megfelelő N:K arányban kezelt répával (baloldal).

A nitrogénhiány a répatest intenzív növekedésének időszakában szokott előfordulni, többnyire korai répáknál, homok talajon.

Sok esetben az intenzív öntözéssel mossák ki a nitrogént, aminek következménye a világos színű, vékony termés, és a klorózist mutató idősebb levelek. Nitrogén fejtrágyázással a korai fajták esetében néhány nap leforgása alatt a tünet megszüntethető, tárolási sárgarépánál a folyamat lényegesen hosszabb, a kezelés hatása, eredményessége sem mindig az elvárt.

A sűrű növényállomány többnyire a kisüzemekben szokott gondot okozni, ahol nem alkalmaznak precíziós vetést, és az egyelést is felületesen végzik. A sűrűn kelt répa termései összetekerednek, összecsavarodnak, deformálódnak, és így értékesíthetetlenné válnak (3. ábra).

A ritkítást akkor célszerű elvégezni, ha a növények vastagsága eléri az 1-2 mm-t, de semmi esetre sem túl fejlettek.

3. ábra: Összecsavarodott termések a túl sűrű vetés következményei

A gyökérzöldségfélék, főleg a sárgarépa, a zeller és a petrezselyem (a retek kisebb mértékben) a bór hiányára különösen érzékenyek.

Ez az úgynevezett szívrothadás betegséget okozza – cukorrépán gyakoribb – amely eladhatatlanná teheti a termést. (Ilyenkor a floém és a xilém helyett parenchimaszerű szövet fejlődik, ami idővel „összeomlik”, és fenol jellegű barnás szirupos anyag, sötét váladék képződik.)

A gyökérzöldségféléknél nemcsak a termés közepének üregesedése, belső szövetek pusztulása a bórhiány szimptómája, a gyökereken is megmutatkozik egy korlátozott növekedés mellett, rendellenesen sok járulékos gyökér-képződése formájában.

Tartós szárazság hatására, továbbá meszes, lúgos talajon alakul ki, ahol nem is annyira a talaj bórhiánya, sokkal inkább a felvétel/növénybejutás nehézsége a jelenség oka – azaz a mész és a bór elemek ionantagonizmusa. Nem gyógyítható, csak megelőzhető betegség! Ha már észlelhető, látható, egyértelmű tünetei vannak, olyankor a lombtrágyázás már nem segít. 5%-nál meszesebb talajokon megelőző védekezést javaslunk: a növényvédelmi permetezések alkalmával, esetleg külön is, bórtartalmú lombtrágyát (pl. bóraxot, bórsavat) több alkalommal juttassunk a növényre.

Indexkép: Agroinform.hu