A közelmúltban komoly visszhangot váltott ki a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) által közzétett jelentés, amely a gyümölcsök, különösen az alma növényvédőszer-tartalmával kapcsolatban fogalmazott meg éles kritikákat. A szakma szerint azonban a jelentés túlzó, szakmaiatlan és hitelrontásra alkalmas állításokat tartalmaz, amelyek súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozhatnak a magyar almatermesztőknek.



Súlyos vádak, gyenge módszertan

A vitatott jelentés 2026. január 29-én jelent meg az MTVSZ honlapján, és 13 európai országban, összesen 59 alma-mintán végzett vizsgálatra hivatkozva vont le messzemenő következtetéseket. A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – közleménye szerint azonban a vizsgálat alapjai rendkívül gyengék: nem ismert sem a mintavétel módja, sem az almák származási helye, továbbá a mintaszám is messze elmarad a reprezentatív szinttől.

Az 59 minta országonként átlagosan 4-5 darabot jelent, Magyarországról pedig mindössze öt mintát vizsgáltak, ami mintegy 5–10 kg almának felel meg. Összevetve ezt az évi körülbelül 100 ezer tonnás magyar étkezési alma termeléssel, az ilyen kis mennyiségből levont következtetések tudományosan és szakmailag is tarthatatlanok.


alma

Fotó: Pixabay

Növényvédelem: szükséges, de szigorúan szabályozott

A közlemény hangsúlyozza: a növényvédő szerek használata elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű termék előállításához, ám ez nem jelenti azt, hogy az almák veszélyt jelentenének az egészségre. Épp ellenkezőleg: a modern növényvédelem célja, hogy a lehető legkevesebb hatóanyaggal, és minél természetesebb módszerekkel biztosítsák a termés védelmét.

Az Európai Unió – így Magyarország is – rendkívül szigorú szabályokat ír elő a növényvédő szerek felhasználására és a maradványértékek (MRL) betartására. Az MRL olyan tudományosan meghatározott hatóanyagszint, amely sem rövid, sem hosszú távon nem veszélyezteti az emberi egészséget.

A valóság: 98% megfelelt

A vizsgált minták 98 százaléka megfelelt az élelmiszer-biztonsági előírásoknak, vagyis kizárólag engedélyezett hatóanyagokat tartalmazott, azokat is a megengedett határérték alatt. Egyetlen minta esetében történt kis mértékű túllépés, de ezt is csak a magyar nyelvű jelentés állítja – az angol eredetiben konkrét adat sincs róla.

Ennek ellenére a jelentés drasztikus, sokkoló kijelentéseket tesz, például azt sugallva, hogy ezek az almák nem felelnének meg a bébiételgyártás szigorúbb követelményeinek. Csakhogy ez a hasonlat a szakma szerint félrevezető: a bébiétel-alapanyagnak teljes mértékben mentesnek kell lennie minden növényvédőszer-maradványtól – ez teljesen más kategória, mint a bolti étkezési alma.


Kártékony félretájékoztatás

A FruitVeB szerint a jelentés közlésének módja káros a fogyasztókra nézve is, hiszen alaptalan félelmet kelthet bennük, amely akár az almafogyasztás csökkenéséhez is vezethet – ezzel közvetlenül ártva saját egészségüknek. A közlemény bírálja a média felelőtlenségét is, amiért az MTVSZ közléseit mindenféle szakértői kontroll és ellenőrzés nélkül, egyoldalúan adta közre.

Pedig a hazai és uniós szabályozás jól működik: az elmúlt hat évben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 82 hatóanyagot vont ki a forgalomból, míg új hatóanyag engedélyezésére nem is került sor. Emellett a hazai hatóságok – például a NÉBIH – és a kiskereskedelmi láncok is rendszeresen, gyakran az uniós előírásoknál is szigorúbb vizsgálatokat végeznek.


A magyar alma biztonságos

A FruitVeB határozottan visszautasít minden olyan kijelentést, amely alaptalanul és általánosító módon rossz színben tünteti fel a magyar almát és az almatermelőket. A közlemény szerint a jelentés nemcsak szakmailag kifogásolható, de komoly erkölcsi és anyagi károkat is okoz.

A szakmaközi szervezet minden rendelkezésre álló jogi eszközzel élni kíván a hamis, félrevezető információk és azok terjesztői ellen, egyben hangsúlyozza: a magyar alma – a korszerű és felelős termesztési technológiáknak köszönhetően – egészséges, finom és biztonságosan fogyasztható.

Forrás: Fruitveb

Indexkép: Pixabay