A zöldségtermesztés a belső és exportpiacait csak úgy képes a jövőben megtartani, ha a termelési költségek leszorítása mellett, a termesztéstechnológia fejlesztésével a termésminőséget, a termésátlagokat és a termésbiztonságot jelentősen tudja javítani, aminek egyik feltétele a tápanyag-utánpótlás új alapokra történő helyezése, korszerűsítése.
Mivel szabadföldi termesztésünk a paprikatermesztés északi határán van, ezért az időjárás is nagymértékben közrejátszik a termésátlagok alakulásában, kihat a minőségre, és nagy szerepe van a termésbiztonságban. Integrált, a termesztéstechnológiai tényezőkhöz igazított trágyázással a növények kondíciója jelentős mértékben javítható, ami ellenállóbbá teszi a növényt a kedvezőtlen időjárás okozta megpróbáltatásokkal, káros hatásokkal szemben.
A korszerű tápanyagellátás alapja egy mérleg elvű számítás, amely esetében a növény tápanyagigénye megegyezik a növény rendelkezésére álló tápanyagmennyiséggel. Vagyis a növény által talajból felvett tápanyagok mennyiségének meg kell egyeznie a talaj természetes tápanyagkészletével, továbbá azt kiegészítve a kijuttatott szerves és műtrágyák hatóanyag-tartalmával.
Minden esetben a számítás az úgynevezett fajlagos tápanyagigényből indul ki, ami alatt az egy tonnányi termés előállításához szükséges tápanyagmennyiséget értünk, azaz hány kiló nitrogén, foszfor és kálium stb. hatóanyag szükséges a növénynek 1 tonna termés megneveléséhez.
A paprikanövény egyes szerveinek tápelem-összetétele a különböző környezeti tényezőktől függően jelentős ingadozást mutat, de a termés (paprikabogyó) tápanyagtartalma viszonylag kiegyenlített, állandónak mondható, ezért a termés által a talajból kivont tápelemmennyiség meghatározásához jó alapot szolgáltathat. Számos kísérlet és mérés alapján megállapították, hogy egy tonna étkezési paprika kifejlődéséhez (megterméséhez) 2,4-3,8 kg nitrogén (N), 0,7-1,1 kg foszfor (P2O5) és 4,9-6,9 kg kálium (K2O) szükséges.
Az időjárás is nagymértékben közrejátszik a termésátlagok alakulásában. – fotó: Shutterstock
Szabadföldi körülmények között, hol alacsonyabbak a terméseredmények (20-50 t/ha) és magasabb a termés szárazanyag-tartalma a felső, hajtatásban, hol lényegesen nagyobb terméseredményekkel számolunk (90-100 t/ha), de a termés szárazanyag-tartalma alacsonyabb, az alsóbb értékeket célszerű a tápanyagadagok kiszámításánál alapul venni. A trágyaadag számításakor a fajlagos tápanyagigény értékeit fel kell szorozni a várható termésátlaggal (hány tonna termésre számítunk), így megkapjuk 1 hektárra számítva az összes kijuttatandó tápanyagmennyiséget kg-ban.
Az értéket korrekciós tényezőkkel kell módosítani, ilyen korrekciós tényező a talaj tápanyagtartalma. Ha a talajvizsgálatok alapján alacsony a talaj tápanyag-ellátottsága, 40%-kal, ha közepesen alacsony, 30%-kal növeljük a kapott értéket, ha magas vagy nagyon magas, akkor 30, illetve 40%-kal csökkentjük. Egyéb korrekciós tényezőket is szokás alkalmazni, például: várható tápanyagveszteségek (nitrogénkimosódás homok talajon, illetve foszforlekötődés kötött talajon); szerves trágyázásból adódó tápanyaglebomlás vagy előzőleg a pillangósok termesztésből adódó nitrogéntöbblet.
A termesztéstechnológiai tényezőkhöz igazított trágyázással a növények kondíciója jelentős mértékben javítható. – fotó: Shutterstock
A szerves trágyák hatóanyag-tartalma eltérő (1. ábra), amit a számításnál figyelembe veszünk. A szerves trágya talajjavító (tápanyag-szolgáltató) hatásával 3 évig, kötött talajon esetleg 4 évig számolunk (2. táblázat). A trágya feltáródásából származó hatóanyag-mennyiséggel a kijuttatandó műtrágyamennyiséget csökkentjük. Ha a fentiek szerint korrigált mennyiséget átszámítjuk műtrágyára, megkapjuk a kiszórandó műtrágyamennyiséget.
Példa:
Mennyi műtrágyát (hatóanyagban számolva) kell kiszórni azon a középkötött talajon, amelynek tápanyagtartalma közepesen alacsony, és ahol két éve használtak 30 t/ha marhatrágyát, ha 50 tonnás termésátlagot várunk.
1 tonna paprika megneveléséhez szükséges:
|
50 tonna paprika megneveléséhez szükséges:
|
Tekintettel arra, hogy a talaj tápanyagtartalma közepesen alacsony, az értéket 30%-kal növeljük:
|
Amennyiben 30 t/ha marhatrágyát használtunk, úgy a 2. táblázatnak megfelelően csökkenteni kell a műtrágyaadagot, mivel a trágya folyamatos bomlása következtében felvehető tápanyagokhoz juttatja a növényt.
Ha 30 t/ha marhatrágyát két évvel korábban talajba dolgoztunk az említett területen, úgy tovább csökkenthető ennek tápanyagértékével a kijuttatandó műtrágya hatóanyag-mennyisége. A példánál maradva, ha 30 t/ha marhatrágya kijuttatásával számolunk, úgy a negyedik év alatt a lebomlott hatóanyag-mennyiség összesen:
|
Tekintettel arra, hogy a második évben a vályog talajon ennek az értéknek mindössze csak 33%-a hasznosul, a számított értéknek csak harmadával számolhatunk. Ezt az értéket kell a kijuttatandó hatóanyagból levonni:
|
Közepesen gyenge tápanyag-ellátottságú vályog talajon, 30 t/ha marhatrágya használata mellett, ami két éve lett a talajba dolgozva, 50 t/ha várható termés esetén:
|
hatóanyag értéknek megfelelő mennyiségű műtrágyát kell a paprika alá kiszórni.
1. táblázat: Fontosabb szerves trágyák tápanyag-összetétele (%-ban):
| |||||||||||||||||||||||||||||||
2. táblázat: A marhatrágya tápanyagtartalmának feltáródása az idő és a talaj függvényében (%-ban):
| ||||||||||||||||||||||||
1. táblázat. Fontosabb szerves trágyák tápanyag összetétele ( %-ban )
_fill_540x300_0.jpg)
