Az elmúlt 12 év erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarországon létrejöttek a 21. század színvonalán álló szőlő- és bortermelés alapjai - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Magyarországon létrejöttek a 21. század színvonalán álló szőlő- és bortermelés alapjai — fotó: pixabay.com
A szőlőültetvények több mint fele megújult, korszerűsítették a hegyközségi rendszert
Feldman Zsolt szerint a támogatások hosszú távra megerősítették az ágazat versenyképességét, az új termelői együttműködések javították az értékesítési lehetőségeket, további feldolgozásra külföldi bor nem kerül Magyarországra.
Az egyik legjelentősebb eredményként említette, hogy a korszerűsített hegyközségi rendszer a lehető legjobban szolgálja a tagok érdekeit, és csaknem 75 milliárd forint támogatásból a szőlőültetvények több mint fele megújult.
75 milliárd forint támogatásból a szőlőültetvények több mint fele megújult — fotó: pixabay.com
A járvány kedvezőtlen hatásait plusz forrásokkal kompenzálták
Az államtitkár szerint kormányzati segítségre a járvány idején még nagyobb szükség volt, hiszen a vendéglátás visszaesése, a közösségi események elmaradása a fogyasztást is kedvezőtlenül érintette. A termelők ezért az elmúlt két évben 13 milliárd forint plusz forráshoz jutottak, ami nem pusztán a túlélést tette lehetővé, hanem a felkészülést is a jövő kihívásaira - emelte ki.
A termelők nyitottak az újításokra
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke kifejtette, hogy a szőlő- és bortermelőknek van elképzelésük a jövőjükről, nyitottak az újításokra, és sokféle érdeket megjelenítve is képesek egységes célokat megfogalmazni. Légli Ottó szerint ebben egyedülálló érdekképviseleti szervezetként segíti őket a hegyközségi rendszer, amely semmi máshoz nem hasonlítható köztestület a magyar agráriumon belül.
A HNT vezetője szerint a gazdák az elmúlt években megértették, hogy a jövőjüket maguknak kell alakítaniuk, a rájuk bízott támogatást pedig a lehető legjobban kell hasznosítaniuk. A segítségre szükségük is van, hiszen a szőlő- és bortermelés tőkeigényes ágazat, tehát nemcsak szaktudás, hanem kormányzati hozzájárulás is kell hozzá. Légli Ottó abban bízik, hogy a következő években folytatódhat a közös munka a megkezdett fejlesztésekkel.
A gazdáknak a rájuk bízott támogatást pedig a lehető legjobban kell hasznosítaniuk — fotó: pixabay.com
A kormány minden fontos kérdésben kikéri a szőlő- és bortermelők véleményét
Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Magyarországon dolgozó több mint 30 ezer szőlő- és bortermelő kitartását és szaktudását méltatta a sajtótájékoztatón.
A kormány minden fontos kérdésben kikéri a véleményüket, figyelembe veszi az álláspontjukat, képviselőikkel párbeszédet kezdeményez - hangsúlyozta Nyitrai Zsolt, mielőtt bemutatta a HNT közreműködésével összeállított, Szövetségben a szőlő- és bortermelőkkel című kormányzati kiadványt.
A tájékoztató bemutatja az elmúlt 12 év ágazati eredményeit, amelyek közül a miniszterelnöki megbízott a magyar borok nemzetközi versenyeredményeit, a bormarketing ugrásszerű fejlődését, a gazdákat terhelő adminisztráció egyszerűsítését emelte ki. Megjegyezte: egyúttal, hogy a szőlő- és borágazat nehéz helyzetből indult, hiszen 2010 előtt nem kapta meg az akkori kormányoktól a figyelmet és a méltányos támogatást.
A sajtótájékoztatón bemutatott összefoglalót a következő hetekben szakmai kiadványokhoz mellékelve, illetve személyes találkozókon juttatják el a termelőkhöz - jelezte Nyitrai Zsolt.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.png)
