Jelentős átalakulások zajlanak napjainkban a világ szőlőtermesztésében. Hogy pontosan milyenek is, arról Dr. Szabó Péter, a MATE keszthelyi Georgikon Campusának általános főigazgató-helyettese és a Szőlészeti-Borászati Intézet egyetemi adjunktusa beszélt az Agroinformnak.

– Jelentős átrendeződés látszik a világ szőlőtermő területei vonatkozásában, a tradicionális,  szőlőtermelő országokban stagnál vagy csökken a termőfelület, az „újvilág" országaiban pedig nő – bocsátotta előre Dr. Szabó Péter. – Kínában az elmúlt években óriási mértékben nőtt a volumen, a szőlőtermő területek mennyisége gyakorlatilag megduplázódott. Ennek megfelelően a szőlőtermelő TOP 5 országok listája a következő: Spanyolország, Kína, Franciaország, Olaszország és Törökország. Ezek birtokolják a világ szőlőtermő területeinek a felét. Felfutóban van még a volumen Chilében, Indiában és Egyiptomban is. Ezzel párhuzamosan hazánkban sajnos, folyamatosan szűkül a termelés. A nagyságrendileg hozzánk hasonló országok közül még Új-Zélandot említeném meg, ahol 25 évvel ezelőtt szinte még nem volt szőlő, ma pedig már 45 ezer hektár körüli termőterülettel rendelkeznek. Bortermelésben hagyományosan az olaszok, franciák, spanyolok viszik a prímet, illetve megemlíteném még az Amerikai Egyesült Államokat és Argentínát. Chile pedig itt is felzárkózott a TOP 5-höz.

szőlőtermesztés

Dr. Szabó Péter, a Georgikon általános főigazgató-helyettese – fotó: Facebook

Dr. Szabó Péter arról is beszélt, hogy a kínai előretörés az óriási méretű felvevőpiacban, a magyarországi csökkenő tendencia oka pedig az EU ültetvénytelepítési korlátozásaiban, az input anyagok magas árában, és a szőlőtermés alacsony felvásárlási árában keresendő. Hozzátette: a hazai piacon a borfogyasztás tekintetében is visszaesés tapasztalható.

– Miközben körülbelül három évtizeddel ezelőtt 30-35 liter volt az egy főre jutó borfogyasztás Magyarországon, addig most olyan 20-25 liter körüli, sokan – főleg a fiatalok – átszoktak a gyümölcsös sörökre, illetve más, ízesített italokra – jelezte a szakember.


Érdekes tendencia, hogy miközben a termőterületek mérete világszerte csökken, aközben a szőlő termésmennyisége nő. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években a termésátlagok jelentős mértékben nőttek, különösen igaz ez az újonnan belépő, csemegeszőlő-termesztéssel foglalkozó amerikai, ázsiai országok (főképp Kína) esetében. Dr. Szabó Péter rámutatott: a hatvanas-hetvenes években a hektáronkénti termésátlag 3-4 tonna volt, ma pedig a 11-12 tonna a jellemző.

– A szőlőfajta-használatban is változások következtek be az elmúlt 10-15 évben, az Újvilág országai javarészt Európából származó világfajtákkal dolgoznak – fogalmazott Dr. Szabó Péter. – Európában őshonos fajtákkal dolgozunk jobbára, illetve mi már nagyon készülünk az ökológiai termesztéstechnológia térhódítására, ezért egyre inkább előtérbe kerül a rezisztens fajták használata. Hazánkban is már ilyenekkel történik a legtöbb új telepítés. Ennek kapcsán a Bianca és az Aletta fajták előretörése emelendő ki, döntően ezeket telepítik a gazdák. Nagyon népszerű a cserszegi fűszeres is, ami a második legnagyobb területen telepített fehérborszőlő-fajta. Büszkék vagyunk rá, hiszen a Georgikon legendás nemesítőjének, néhai Dr. Bakonyi Karcsi bácsinak köszönhetjük.

szőlőtermesztés

A legendás fehérborszőlő-fajta, a keszthelyi nemesítésű cserszegi fűszeres – fotó: Georgikon

A második az előbb említett Bianca, ami annak köszönheti ezt a pozícióját, hogy a Kunsági Borvidéken nagymértékben ezt telepítették az utóbbi években, s ez a legnagyobb kiterjedésű borvidékünk. Fontos megemlítenem még az olaszrizlinget, a rizlingszilvánit, a zweigeltet és a furmintot is, ezek ugyanis igen népszerűek, de a telepítési kedv csökken a vonatkozásukban. Ránk, magyarokra az is jellemző, hogy szeretnénk újra termesztésbe állítani a régi, bevált fajtákat, egyre több pincészet nyúl vissza az őshonos, autochton magyar fajtákhoz. Illetve, az is trend, hogy egy fajtát választunk egy adott borvidék meghatározó fajtájának. Arról megoszlanak a vélemények, hogy hazánk szőlőtermesztésének inkább a nemzetközi világfajták, vagy a lokális, nemzeti fajták irányába kellene eltolódni. A világ szőlőtermesztését a két francia fajta, a merlot és a cabernet sauvignon uralja.

Végül a főigazgató-helyettes hozzátette: a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás átalakítja a világ szőlőtermesztését, megváltoznak a termőhelyi adottságok és felértékelődnek olyan területek, amilyenekre húsz évvel ezelőtt még azt mondtuk, nem alkalmas szőlőtermesztésre. Érdekes, izgalmas, kihívásokkal teli évek előtt állunk tehát és nekünk, magyaroknak is erre kell felkészülni.